A török kormány nem bízik a tűzszünetben

A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) a muszlimok harminc napos böjtjének idejére jelentett be még augusztus 13-án egyoldalú tűzszünetet, amelyet hétfő délelőtt meghosszabbított.

A jelentések szerint a PKK vezetői előbb a Törökországban kialakult új helyzetet elemzik: a két kontinensen átívelő államban nemrég volt alkotmánymódosító népszavazás, amelyen a többség a kormányzó erő, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) által javasolt változtatások, pl. a hadsereg, a bíróságok és az igazságszolgáltatás jogainak megnyirbálása, a nők és gyermekek jogainak kiszélesítése, elfogadása mellett voksolt. Elképzelhető, hogy a törökországi kisebbségek, így a kurdok számára is nagyobb tér jut majd jogaik érvényesítéséhez, legalábbis a hivatalos verzió szerint.

A török kormányzat ugyanakkor továbbra is figyelmen kívül hagyja a PKK tűzszünetre vonatkozó felhívásait, és csakúgy, mint az eddigi években, most sem reagált a kurd szervezet lépésére. A tűzszünet ellenére az ország délkeleti részén az előző héten Hakkari provinciában egy kisbuszt útszéli bombatámadás ért, kilenc ember életét vesztette. A török hatóságok és a katonaság szerint is a PKK egyik szárnya áll a háttérben.

A Firat hírügynökség jelentése szerint Abdullah Öcalan, a PKK bebörtönzött vezetője a robbantás után azt mondta ügyvédjeinek, hogy elképzelhető, hogy a párt valamelyik disszidens csoportja vagy a hadsereg áll a támadás mögött, és ezzel a lépéssel akarják zátonyra futtatni a török kormányzattal kezdeményezett párbeszédet és tapogatózásokat.

A PKK vezetője szerint az is elképzelhető, hogy a kormány és a hadsereg bosszút akart állni a Hakkariban lakókon, mivel a tartományban szinte majdnem mindenki – a választók 94 százaléka – bojkottálta a szeptember eleji referendumot, követve a kurd pártok felhívását. "Ha ez a sejtés tényleg beigazolódik, akkor semmi értelme a tűzszünetnek" – fejezte be Öcalan.

Eközben Abdullah Gül török államfő újfent kijelentette, hogy Törökország nem tárgyal terroristákkal, de PKK-hoz köthető csoportokkal lehetséges a kapcsolatfelvétel. Gül szerint nem a kormány, hanem a szakértők és titkosszolgálati munkatársak dolga "valamifajta párbeszéd" megteremtése a terrorszervezettel.

A kormány a napokban folytatott volna egyeztetéseket a délkelet-törökországi helyzetről a kurdpárti Béke és Demokrácia Pártjával (BDP), mely a kurdok fő politikai erejének számít a Demokratikus Társadalom Pártjának (DTP) tavalyi betiltása óta, de a hakkari támadás miatt meghiúsult a találkozó.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!