Szlovéniával meg kell harcolni a sikerért

Schmitt Pál köztársasági elnök és Martonyi János külügyminiszter is aktívan kampányolt az elmúlt héten New Yorkban az ENSZ közgyűlése alatt Magyarország 2012–13-as tagságáért a szervezet legmagasabb döntéshozó testületét jelentő Biztonsági Tanácsban. A tagság sorsa ugyan csak 2011 őszén dől el, de már időben el kell kezdeni a pályázat népszerűsítését, mert szoros versenyfutás is kialakulhat, amelyikben minden tagállam támogató szavazata egyaránt fontos lehet az országok méretétől függetlenül.

Magyarország eddig kétszer volt tagja a testületnek. Az újabb tagság megpályázásának szándékát a külügyminisztérium már 2008-ban bejelentette, azonban bilaterális találkozókon az előző héten vette kezdetét az igazán komoly kampány a BT-tagságért, amellyel az EU-elnökség mellett újra aktív külpolitikai szerepet játszhat az ország.

Csak a vétó a különbség

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tizenöt tagja közül az öt állandó tagsággal rendelkező ország mellett helyet foglaló tíz ideiglenes tagból évente ötöt cserélnek le, a mandátum két évre szól. Öt regionális csoportból delegálják az országokat. A kelet-európaiban 2011-ben jár le Bosznia-Hercegovina mandátuma, ezt a helyet pályázza meg Magyarország. Minden évben október közepén van a szavazás, a tagság elnyeréséhez az ENSZ 193 fős közgyűlésének kétharmadának támogatása szükséges.

Napirendi pontokat az ENSZ bármelyik tagállama a BT elé utalhat, a tárgyalt ügyek között vannak hosszan elhúzódó kérdések, mint a kézi és könnyű fegyverek terjedése, de vannak időszakosan előkerülő válságok, vagy az Irán elleni szankciókhoz hasonló ismétlődő ügyek is.

A BT-ben minden tagnak egy szavazata van, azonban az állandó tagok megvétózhatják a döntéseket. A határozathozatal kivételével azonban nincs lényeges különbség az állandó és az ideiglenes tagok között, amelyek az eljárási részben ugyanúgy tehetnek javaslatokat, kiegészítések mellett kardoskodhatnak és megvillanthatják kezdeményezőkészségüket.

Minden szavazat számít

A kelet-európai régióhoz huszonhárom ország tartozik. Magyarországnak várhatóan Szlovéniával és Azerbajdzsánnal is meg kell küzdenie a BT-tagságért. Mivel a teljes ENSZ-közgyűlés kétharmadának támogatására szükség van, ezért több jelöltnél nem elég a kelet-európai országok többségének támogatását megnyerni, aktívan lobbizni kell világszerte.

„A kampány elég szívós előkészületeket igényel, valódi versenyhelyzetről van szó” – mondta el Törő Csaba, a Külügyi Intézet munkatársa. Bár sokszor a szavazásra már eldőlnek az erőviszonyok, és kiderül a leendő tag személye, nem zárható ki, hogy az utolsó pillanatig éles diplomáciai vetélkedés folyik majd. Ugyanakkor a magyar diplomácia érezhetően felmérte az esélyeket, sok térségbeli ország már volt tag az elmúlt években, így erősödnek Magyarország pozíciói. Miután számba veszik, hogy mely országok győzhetők meg, bilaterális találkozókon is egyeztetnek, és a nagyobb nemzetközi konferenciák is jó alkalmat jelentenek a magyar diplomatáknak.

A 2011 első felében esedékes EU-elnökség sikere is segíthet Magyarországnak a BT-tagság elnyerésében, és jelzi, hogy az ország fontos nemzetközi szerepvállalásra is készen áll. Az EU-elnökség alatt ugyan kevesebb diplomatát lehet mozgósítani a BT-tagság ügyében, de mégis előtérbe helyezheti az ország súlyát, az elnökséggel járó egyes nemzetközi események pedig lehetőséget teremthetnek az ENSZ-pályázat népszerűsítésére is.

A szavazáson végül minden ENSZ-tagországnak egy szavazata lesz, azonban vannak olyan országcsoportok, amelyeket érdemes lehet együtt megszólítani. Például a Karib-tengeri országokat tömörítő CARICOM esetében is jelezheti Magyarország, hogy az adott regionális csoport szempontjait is igyekszik majd megjeleníteni a BT-ben, valamint más fontos nemzetközi fórumokon is. Azonban egyes kisebb távoli államok szavazatainak megszerzése is döntő lehet, és fokozottabb diplomáciai erőfeszítéseket igényelhet, mint jelentősebb országok megnyerése. Így aztán akár az is előfordulhat, hogy „Burkina Faso meggyőzése nehezebb lehet, mint az Egyesült Királyságé” – mondta Törő Csaba.

Legutóbb sikeres volt a magyar tagság

Magyarország 1968–69-ben és 1992–93-ben volt tagja a BT-nek. Sikeres kampány esetén húsz év után ülhet be ismét a testületbe. A legutóbbi alkalom, amikor Erdős André volt ENSZ-nagykövet, nagyon fontos lehetőség volt a magyar diplomáciának, mivel a Jugoszlávia felbomlása utáni válságos időszakban Magyarország határos országként kiemelten fontos szerepet töltött be a BT-ben, testközelből számolhatott be az eseményekről a többi ország képviselőinek. Magyarország tevékenyen részt vett az akkori BT-határozatok kidolgozásában, és az akkori BT-tagság pozitív jelzés volt az EU- és NATO-tagsághoz vezető úton.

Az akkori diplomaták után az új generációnak is fontos tapasztalatot jelentene az újabb BT-tagság, a testületben ugyanis a legélesebb nemzetközi konfliktusok kerülnek napirendre, emellett egy ország tekintélyét is segíthet megerősíteni. A két év alatt a Biztonsági Tanács elnöksége is rendszeresen körbejár a tagországok között, így Magyarország az ENSZ BT üléseinek levezetését jelentő elnöki tisztségét is betölti majd, és ilyen minőségben egyeztethet a tagok között.

Erősíteni kell az uniós álláspontot

A BT-ben lehet úgy ülni, hogy észre sem vesznek egy országot, de lehet aktívan is részt venni a munkában, mondja Törő Csaba. Ezért a tagság az egyéni országprofil építéséhez is fontos lehet, ugyanakkor az országnak egyben EU-tagként is kell politizálnia. A lisszaboni szerződés is megerősítette, hogy az uniós tagállamok összehangolják álláspontjukat, ezért ha kialakul egy közös uniós álláspont, nem lehet attól eltérően nyilatkozni, viszont addig az ország képviselheti a sajátját.

Ráadásul a BT tagjaként Magyarország az unión belül a többi tagnak is javaslatokat tehet, egyeztethet vele a többi tagállam ENSZ-képviselete, és jelenléte az állandó tagokkal együtt erőteljesebb uniós képviseletet tesz lehetővé a testületben. A vitákban, a döntések előkészítésénél és kidolgozásában pedig fontos, hogy saját érvelésével segítsen az uniós cél elfogadtatásában.

Rendszeres nem állandó tagok is kampányolnak

A BT-tagság alapvetően a szűkre szabott nemzeti célok elérésére nem alkalmas. Az ideiglenes tagság elnyeréséhez az átlagos országoknál sokkal több időt a testületben töltő Japánnak és Brazíliának is az adott térség és a világ szempontjából fontos célkitűzésekkel kell kampányolnia, függetlenül attól, hogy esetleg gazdasági és politikai súlyuk indokolná az állandó helyet is.

Az ENSZ BT reformjáról már régóta vitáznak, az eredeti nagyhatalmi szereposztáshoz képest ma már állandó tagságot igényelne Brazília, India, Japán és Németország is. Ezt azonban megakadályozza, hogy a jelenlegi tagok nem kívánják a vétójogot kiterjeszteni az újabb lehetséges állandó tagokra. Amíg a feltörekvő és kiemelt súlyt képviselő regionális hatalmak állandó jelenléte nincs biztosítva, addig is igyekeznek minél többször és minden lehetséges alkalommal bekerülni a nem állandó tagok közé. Egymást követő ciklusokban egy ország sem lehet
ideiglenes tag, de a rendszeres jelenlétre törekvő államok akár minden harmadik évben nekifuthatnak a lehetőségnek, amit ki is használnak.