További Külföld cikkek
- Saját állampolgárait is lehallgathatja az amerikai kormány
- Egyre súlyosabb a konfliktus Ukrajnában, a NATO-tagállamok drasztikus lépésre készülnek
- Tízmilliókkal csábítják az ukrán frontra az orosz adósokat – aki túléli, tiszta lappal indul
- A buddhista királyságban épül meg a Tudatosság városa
- Olaf Scholz a német szociáldemokraták kancellárjelöltje
Pszichológusok szerint komoly jellemváltozást lehet majd megfigyelni a harminchárom chilei bányásznál, akik többhetes föld alatti fogság után térhetnek vissza a külvilágba. Az augusztus 5-t tárnaomlás után még nem is sejtették, mi vár rájuk, egyáltalán túlélik-e a szerencsétlenséget, arra pedig végképp nem számítottak, hogy az egész világ megismeri majd őket, és valóságos sztárként, hősként tekint rájuk.
A bányászok szabadulása egyúttal új élet kezdetét is jelenti, és elképzelhető, hogy ez legalább olyan nagy próbatétel lesz majd nekik, mint a több hónapos elszigeteltség a külvilágtól. Egy pszichológusokból álló mentőcsapat eddig a lenti körülmények elviselésében volt segítségükre, azonban a szabaduláshoz közeledve már a felszínen őket váró újságírók esetleg kínos és túl diszkrét kérdéseire és a különböző médiaszereplésekre készítették fel őket.
Kártérítés és megfilmesítési jogok
A bányászok történetét sokan megfilmesítenék vagy megírnák, elnöki palotákba kaptak meghívást, minden költségüket fedező nyaralásokat ajánlottak fel nekik, tévéstúdiókba várják őket.
A magyar származású chilei bányatulajdonos, Leonardo Farkas a mélyben rekedt harminchárom bányász minden egyes családjának egy tízezer dollár értékű csekket ajánlott fel az ágazat nevében, és egy alapot is létrehozott a bányászok megsegítésére.
Huszonhét bányász családja egy tízmillió dolláros kártérítési pert is indított a San José-i bánya tulajdonosai ellen. Az egyik mélyben rekedt bányász lányát már korábban meghívták egy televíziós játékba, ahol több ezer dollárt kapott. Az tehát biztos, hogy megélhetési gondokkal egy jó darabig nem kell majd számolniuk a 33-aknak.
Nehéz lesz alkalmazkodniuk
Claus Behn, a Chilei Egyetem egyik professzora szerint az ilyen katasztrófát átélt embereknek semmiféleképpen sem szabad feladniuk rendszeres napi tevékenységüket, beleértve a munkát is.
Gyakran előfordul ilyen szélsőséges izoláció után, hogy a túlélők mindent egyszerre elmesélnek, és amikor már nem maradt több mondanivaló, következnek a félreértések. Ehelyett Behn azt tanácsolja, hogy le kell lassítani a dolgok folyását, több lépésben kell találkozni a családtagokkal és barátokkal, és a várakozásaikat is kissé mérsékelni kell.
A professzor szerint a bányászokra rendkívül megterhelő alkalmazkodási folyamat vár: először a média ostromát kell kiállniuk, hiszen az egész világ a legutolsó részletekről is tudni akar, és persze hírnevet és pénzt ajánl a legapróbb információmorzsáért is, ezt pedig csak tetézi a család túláradó figyelme. Behn szerint hősnek lenni nem olyan egyszerű, mert "ha lenéz az ember a hegycsúcsról, csak a mélységet látja, amely mindenkit megszédít".
Támaszt nyújthatnak egymásnak
A chilei kormány már megígérte, hogy legalább hat hónapon keresztül pszichológiai segítséget biztosítanak a bányászoknak. Jaime Manalich egészségügyi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a bányászoknak a felszínre jutva szembesülniük kell azzal, hogy életük megváltozott, és még a családjuk is átalakult ez alatt a nehéz és bizonytalan időszak alatt.
A szaktárca vezetője szerint a harminchárom férfi közötti egység, a kialakult fegyelmezett csapatmunka nagy segítséget jelent majd az új kihívások kezelésében, és a legtöbb hozzátartozó is azt reméli, hogy a bányászok a föld mélyén együtt átélt ijesztő pillanatok és hosszú órák után a jövőben igazi támaszt nyújthatnak majd egymásnak.
A vállalatvezető szkeptikus
Brandon Fisher, a mentőalagút fúrását végző Center Rock vállalat elnöke azonban erősen kételkedik abban, hogy a bányászok barátsága kibírná a médiafigyelem és persze az így szerephez jutó pénz miatti nyomást, amelyet sokszor a családon belüli kapcsolatok is megsínylenek.
Fisher állítása szerint tapasztalatból beszél, a cég 2002-ben egy pennsylvaniai bányakatasztrófa mentési munkálataiban vett részt, és felszínre hozott kilenc férfit, akiket tévékamerák hada fogadott megmenekülésük pillanatában. Az intenzív médiaérdeklődés után azonban egyes esetekben a családi és baráti kapcsolatok nem bírták a nyomást. Fisher már csak emiatt is szkeptikus, szerinte ha egyszer a pénz is belekerül a történetbe, elfajulhatnak a dolgok.