Újabb levélbombákat fogtak Athénban

A francia nagykövetségnek címzett levélbombát hatástalanítottak a rendőrök Athénban, több más gyanús csomagot pedig átvizsgáltak egy külvárosi csomagküldő-szolgálat épületében.

A küldemény gyanús körülmények között érkezett a francia nagykövetségre, ezért a képviselet egyik munkatársa visszaküldte a csomagküldő-szolgálatnak. A borítékon feladóként a görög ortodox egyház hibás címe volt feltüntetve.

A rendőrség szerint korai lenne kijelenteni, hogy a csütörtöki levélbomba a hétfő óta tartó merényletsorozat új hullámát jelezné. Egyes információk szerint az athéni közlekedési minisztérium mindenesetre nem szándékozik meghosszabbítani a jelenleg érvényben lévő, 48 órás korlátozást, amely a Görögországból külföldre küldött levelek továbbítását érinti. Az intézkedésre azért volt szükség, hogy minden külföldre címzett küldeményt átnézhessenek.

A levélbombák miatt hétfőn őrizetbe vett két görög fiatal ellen terrorizmus gyanújával indult vizsgálat. Csütörtökön egyikük sem volt hajlandó megszólalni az ügyükben eljáró vizsgálóbíró előtt. Bírósági források szerint már nemcsak "bűnszervezethez való tartozással", hanem "terrorcselekményekkel" is gyanúsítják őket.

A 22, illetve 24 éves férfinál elfogásukkor egy táskában két levélbombát találtak a hatóságok: az egyik küldemény címzettje Nicolas Sarkozy  francia elnök volt, a másikat pedig Belgium athéni nagykövetségére akarták eljuttatni. A két gyanúsítottat előzetes letartóztatásban tartják.

Hétfő óta tizenhárom, nagykövetségeknek és európai vezetőknek küldött levélről derült ki, hogy robbanószerkezetet tartalmaz. Közülük kettő még a rendőrség érkezése előtt felrobbant, egy pedig egészen Angela Merkel német kancellár berlini irodájának postázójáig eljutott. Merkelen kívül Nicolas Sarkozynek és Silvio Berlusconi olasz kormányfőnek is címeztek egy-egy robbanó levelet. Ez utóbbi éppen ellenőrzése közben robbant fel egy olasz reptéren.

A görög hatóságok szerint szélsőbaloldali anarchisták állhatnak a tervezett merényletek hátterében. Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyomására kénytelen volt megszorító intézkedéseket bevezetni, hogy az ország kilábaljon a hitelválságból.