Szélerőművek finanszírozzák II. Erzsébetet

Akár több millió font plusz bevételt is jelenthet II. Erzsébet brit királynőnek és családjának, hogy néhány éven belül megváltozik 250 éve fennálló finanszírozási rendszerük. A királyi család az eddigi fix összeg helyett pénzügyminisztériumi források szerint az úgynevezett Crown Estate, a királyi birtok bevételeinek 15 százalékát kapja majd meg évente.

II. Erzsébet és családja jelenleg nagyjából harmincmillió fontot (kb. 9.5 milliárd forint) kap egy évben. A brit pénzügyminiszter két hete a megszorító intézkedésekkel együtt bejelentette, hogy a királyi családnak szánt összeget 14 százalékkal csökkentik, és még II. Erzsébet gyémántlakodalmának megünneplésére is csak egymillió fontot különítenek el.

2013-tól ugyanakkor bevezetik a Sovereign Support Grantet, amellyel a királyi család bevételei akár folyamatosan nőhetnek is az évek során, nem kis részben a Károly herceg által is népszerűsített part menti szélturbináknak köszönhetően.

250 éve járt a fix összeg

Hatalomra kerülésekor III. György király hatalmas adósságait azzal próbálta kezelni, hogy a Hódító Vilmos óta gyarapodó királyi birtok bevételeit 1760-ban átengedte közvetlenül az államkincstárnak, cserébe több milliós támogatást kapott évente. Később a parlament és az uralkodó tízévente megújította a szerződést, ezzel együtt a parlament döntött a támogatás inflációkövető emeléséről is.

A független szervezet által kezelt Crown Estate értéke jelenleg 6,6 milliárd font lehet, rengeteg befektetőt vonzó londoni utcák, több százezer hektár termőföld, kőbányák, erdők és parkok is bele tartoznak. A birtok 2009-ben 211 millió fontot hozott az államkincstárnak, ennek a 15 százaléka nagyságrendileg megegyezik a királyi család mostani támogatásával.

Ugyanakkor több szakértő szerint a Crown Estate bevételei hamarosan ugrásszerűen nőhetnek, mivel a birtokhoz a szigetek körül tizenkét tengeri mérföldig a tengerfenék is hozzátartozik, ahol a következő években robbanásszerűen megszaporodhatnak az energiateremlésre használt szélturbinák.

Gombamód terjednek a turbinafarmok

Az első part menti turbinafarmot még 2000-ben adták át, utána azonban szinte évente jöttek az újabb telepek. Jelenleg már 436 működő turbina van a szigetország körül, azonban 2020-ra akár már a vízből 150 méterre kinyúló hat-hétezret sem tartják kizártnak, ez a következő évek egyik legnagyobb beruházása.

A turbinákat működtető vállalatoknak fizetniük kell a Crown Estate-nek, hogy a telepekig futtathassák a tengerfenéken a kábeleiket, de ezen kívül az áramtermelésért is egy bizonyos átalánydíj jár. A part menti szélerőművekből befolyó bevételek 2010-ben 44 százalékkal nőttek az előző évhez képest, de ez egyelőre így is csak 2,6 millió fontot jelentett a királyi birtoknak.

Megoszlanak a vélemények, hogy ez az összeg mennyivel nőhet a következő években, ugyanakkor állítólag még a királyi udvar szakértői sem tartják kizártnak, hogy tíz éven belül már a százmillió fontot is elérheti, míg egyes gazdasági szakértők a 250 milliót sem tartják kizártnak. Ez egyben azt is jelentené, hogy a királyi család bevételei több mint duplájára, akár 68 millió fontra is nőhetnének a 15 százalékos rendszer alapján.

Plusz pénzek vagy szükséges változtatás?

Károly herceg a megújuló energiaforrások és a környezettudatosság hangos támogatója, ugyanakkor szerinte a szélturbinák a szárazföldön elcsúfíthatják a tájat, több rendezvényen is inkább a part menti telepítésüket támogatta. Ezért is tulajdoníthatják az összeesküvéseket sejtők és a Daily Mail forrásai Károly herceg tanácsadójának, Sir Michael Peatnek a 250 éve fennálló rendszer megváltoztatását.

Pénzügyminisztériumi források szerint a királyi család már régóta erősködött a mostani gyakorlat lecseréléséért, amelyre a kritikusok szerint csak azért volt szükség, hogy a régóta anyagi nehézségekkel küzdő királyi család plusz bevételekhez juthasson. Az új rendszerben ráadásul a királyi bevételek kikerülnének a parlament felügyelete alól.

A pénzügyminisztérium szerint ugyanakkor az új rendszer átláthatóbb lesz a mostaninál, amelyben a királynő bevételei több minisztériumtól és állami intézménytől adódnak össze. Ráadásul nem kell majd tízévente megvitatni a fix összeg a mostanihoz hasonló válságban problémás emelését. A pénzügyminisztériumi források szerint a 15 százalékot a Crown Estate jelenlegi bevételei alapján állapították meg, ugyanakkor beépítenek majd bizonyos biztosítékokat is, hogy az ezzel járó összeg ne lehessen túlságosan magas. A királyi család finanszírozásának részleteiről majd csak később dönt a parlament, biztosat így még nem tudni.

Ugyanakkor még ha így is lesz, nagyon valószínű, hogy néhány milliós többletig még nem fognak szabályozni, ezzel pedig a jelenleginél mindenképpen több maradhat II. Erzsébet és utódai kezében. A plusz pénz azonban feltehetően akkor sem folyik majd el, hiszen már most is számos palota felújítása szünetel pénzhiány miatt.

A brit monarchia a legdrágább Európában

Az európai monarchiák közül II. Erzsébet és családja kerül a legtöbbe: a paloták és a család őrzését leszámítva a járulékos kiadásokkal együtt évi 41,5 millió fontos költségeikkel messze megelőzik a második helyen 33,8 millió fonttal álló Hollandiát, és a 23,9 millió fonttal harmadik Norvégiát. A jelentősebb monarchiák közül a legolcsóbb Luxemburgi Nagyhercegség már 7,2 millióból (kb. 2,3 milliárd forint) kijön.

A támogatók szerint a monarchia intézménye segít megerősíteni a nemzeti öntudatot, sokkal biztosabban lehet kötődni az általában ceremoniális funkciót, leginkább a köztársasági elnök feladatait ellátó uralkodóhoz, mint az állandóan cserélődő államfőkhöz. A monarchiapártiak szerint a berendezkedésnek önmagában is van presztízsértéke.

A monarchia eltörlése leginkább a szélsőséges politikai csoportok vesszőparipája ezekben az országokban, azonban a válságban számos helyen kerültek újra előtérbe a monarchiák költségei. Az északi országok esetében a legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy a svédek a norvégokhoz hasonlóan kezdenek kiábrándulni, miközben Dániában még rendületlen a királyi család népszerűsége.

Egy esküvőn háborodtak fel Svédországban

A svéd uralkodóház az elmúlt héten került a lapok címlapjára, mivel egy most megjelenő könyvben azt írják, hogy XVI. Károly Gusztáv király rendszeresen látogat éjszakai klubokat. A könyvben számba veszik az uralkodó állítólagos feltűnését kétes hírű lokálokban valamint meztelen modellekkel rendezett jacuzzi-partikon. A könyv megjelenése miatt vita indult a király szerepéről, kötelességéről és személyiségi jogairól is.

Nyáron Viktória hercegnő és személyi edzőjének esküvője váltott ki nagy felzúdulást Svédországban, sokan megkérdőjelezték a 2,5 millió dolláros szertartást a jelenlegi gazdasági helyzetben, mivel az összeg felét az adófizetők állják. A Göteborgi Egyetem év eleji felmérése szerint a svédek 56 százaléka támogatja még mindig a monarchiát, miközben hét évvel korábban még 68 százalék volt ez az arány.

A köztársaságpártiak az esküvő miatt keményen támadták a királyi családot, az udvar ugyanakkor azzal védte meg a látványos előkészületeket, hogy az esküvő majd fellendíti a turizmust, és az emléktárgyak eladásait is. Sok svédnek az is szimpatikus volt, hogy Viktória egy átlagembert, a nép fiát vette el, ami önmagában is az udvar fejlődését mutatja. Herman Lindqvist történész szerint éppen ezek a momentumok segíthetnek egy királyi család túlélésében.

Norvégiában 2000-ben alakult ki feszült helyzet

Svédországhoz hasonlóan Norvégiában is egyre kevésbé elégedettek a királyi családdal, az elmúlt ötven évben tartósan 80 százalék körüli népszerűségük a göteborgi felmérés szerint már 60 százalékra esett vissza. Norvégiában a síugróként is ismert Olav király alatt még fel sem merült a monarchia felváltása, ugyanakkor 2000-ben részben szintén egy esküvő miatt került veszélyes helyzetbe a királyi család. Haakon trónörökös sem nemesi származású lányt vett feleségül, akinek ráadásul már volt egy korábbi kapcsolatából is egy gyereke. A herceg ezen kívül zenei fesztiválokon jelent meg akkoriban, amelyet sokan már túlzásnak tartottak a leendő királytól. Ugyanakkor végül nem merült fel komolyabban a monarchikus berendezkedés leváltása.

A király az összetartó kapocs Belgiumban

Belgium esetében pusztán praktikus okok is indokolják a királyság fenntartását: régóta él a mondás, hogy már csak a focicsapat, a sült krumpli és a király tartja egyben az egyre inkább szakadozás jeleit mutató Flandriát és Vallóniát. A népszerű II. Albert királynak és családjának ugyanakkor egy esetleges szakadás miatt sem feltétlenül kell aggódnia, míg a flamandok függetlenedő saját országrészük élére köztársasági elnököt szeretnének, a vallonok jelentős része szívesen megtartaná a szívükhöz nőtt alkotmányos monarchiát.