Irán az EU-val küzdene a drogok ellen

Irán és az Európai Unió is különleges helyzetben van saját térségében, a nézeteltérések ellenére is komoly erőfeszítéseket tehetnek a tartós biztonság megteremtéséért, mondta Ali Ahani európai ügyekért felelős iráni külügyminiszter-helyettes a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásában.

Az afganisztáni helyzetről beszélve a drogkereskedelmet az EU és Irán közös problémájának nevezte. Az Iránon áthaladó drogkereskedelem 90 százaléka Európába irányul, ezért ezen a területen szélesebb kooperációt tart lehetségesnek.

Szerinte az ENSZ és különösen a Biztonsági Tanács a nemzetközi válságok egyik gyökere, éppen ezért reformjukat sürgette. Szerinte nem képesek megfelelően válaszolni az új évezred összetett kihívásaira, bírálta az igazságtalan vétóval fenyegető országokat, miközben más országok kimaradnak a globális ügyekből.

Ahani a nukleáris fegyverek leszereléséről beszélt, de azt mondta, hogy a nukleáris energia békés felhasználása az atomsorompó egyezményben résztvevő országok legitim joga, és az atomhatalmak nem akadályozhatják meg, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) felügyelete mellett más országok is hozzáférjenek a technológiához.

Szerinte az országoknak saját erőforrásaikra támaszkodva kellene megoldaniuk problémáikat, a nagyhatalmak egyoldalú döntései nemcsak, hogy nem jelentenek megoldást, hanem még ronthatnak is a helyzeten. Ahani a regionális együttműködések fontosságát hangsúlyozta, szerinte a megoldásokat nem kívülről kell várni, sokkal inkább helyi szinten kell kezelni a problémákat.

A külügyminiszter-helyettes a nemzetközi kontextus mellett beszélt Irán bilaterális és regionális kapcsolatairól is. Szerinte Irán a barátságon, az igazságon és a kölcsönös tiszteleten alapuló bilaterális kapcsolatokra törekszik. Azt mondta, hogy Irán és Magyarország kétoldalú kapcsolatai nyolcvanéves múltra nyúlnak vissza, egyben sok sikert kívánt a 2011-es EU-elnökséghez.

Ali Ahani a regionális problémák közül elsőként említette „Irak megszállását, amelyet soha meg nem talált atomfegyverekre hivatkozva indítottak”. Mint mondta, álláspontjuk végig az volt, hogy a megszálló erők minél előbb hagyják el Irakot, és a rendteremtést hagyják az iraki kormányra és a megfelelően felszerelt biztonsági erőkre. Az iraki parlamenti választások után kialakult helyzetről azt mondta, nagyon fontos, hogy mindegyik csoport szerepet vállaljon a kormányban. A stabil és fejlett Irak Iránnak is érdeke, mondta.

Fel kell tenni a kérdést, hogy vajon kilenc évvel a külföldi erők érkezése és rengeteg ártatlan halála után stabilabb és biztonságosabb-e Afganisztán, miközben a drogtermelés megugrott az évek alatt, folytatta a másik szomszédos állammal. Irán az afgán nép és kormány mellé állt, pénzügyi segítséget nyújtott, és segített az újjáépítésben és infrastrukturális projektek megvalósításában, mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy sok afgán menekült érkezett Iránba.

A palesztin kérdés is több mint fél évszázada befolyásolja a közel-keleti térség stabilitását, mondta. Szerinte csak akkor lehetne megoldást találni a kialakult helyzetre, ha véget érne a cionista rezsimnek nevezett Izrael igazságtalan és elfogult támogatása. Európát érintve úgy vélte, hogy a Balkánon sem sikerült még elérni a kívánt eredményeket, és Koszovót is a világ előtt álló lehetséges problémaként említette.