El akarják hallgattatni a Wikileakset

A Wikileaks oknyomozó portál vasárnap közölte, hogy informatikai támadás célpontja, de hozzátette, ez nem gátolja meg abban, hogy kényes tartalmú amerikai dokumentumokat tegyenek közzé több újságban.

A weboldal a Twitter révén tudatta, hogy nagyszabású támadásnak van kitéve, amely a "szolgáltatás megtagadásának formáját ölti".

Ugyanezen a csatornán egy másik üzenet azt jelezte, hogy az El País, a Le Monde, a Der Spiegel, a The Guardian és a The New York Times című lapok még vasárnap este számos amerikai nagykövetségi táviratot tesznek közzé.

Válaszcsapás

A Wikileaks vasárnapra több tízezer titkos amerikai dokumentum nyilvánosságra hozatalát harangozta be, amelyek Julian Assange, az internetes oldal vezetője szerint "minden nagy témát" érintenek. Ammánban állomásozó újságíróknak nyilatkozott erről egy videokonferencián, amelynek során azt nem kívánta felfedni, hogy hol tartózkodik.

Izraelben Benjámin Netanjahu miniszterelnök azt mondta, hogy a maga részéről nem tart a küszöbönálló leleplezésektől.

Franco Frattini olasz külügyminiszter viszont aggódik a készülő közzétételtől, és az szerinte a diplomácia szeptember 11-e lesz. A miniszter ezzel az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én végrehajtott terrortámadásokra utalt.

Meztelen a király

A Der Spiegel című német hírmagazin szerint a Wikileaks által  megszerzett több mint negyedmillió amerikai diplomáciai sürgöny éles hangú bírálatokat tartalmaz az Egyesült Államok szövetségeseiről.

Hamid Karzai afgán elnököt például "gyenge személyiségnek" írják le, akit "paranoia" és összeesküvés-elméletek" irányítanak. Recep Tayyip Erdogan török kormányfőt szkeptikusnak tartják, míg a kenyai kormányról a vele kapcsolatos sürgönyök szinte minden sora megvetést tükröz.

Dmitrij Medvegyev orosz elnököt haloványnak, tétovának minősítik, Nicolas Sarkozy francia elnökről pedig azt tartják, hogy "meztelen a király".

Nem jár jobban Angela Merkel német kancellár sem, aki "ritkán kreatív" és nem szívesen merészkedik kockázatos területre. Guido Westerwelle német külügyminiszter viszont agresszív", míg a CSU vezetője, Horst Seehofer "kiszámíthatatlan".

A Der Spiegel szerint a dokumentumok 90 százaléka 2005 előtt született, csupán hat százaléka titkos, míg 40 százaléka bizalmas. A legtöbb anyag az Egyesült Államok ankarai és bagdadi nagykövetségéről származik. 
A hírmagazin eredetileg vasárnap 22:30-kor akarta közzétenni értesüléseit. Egyes német pályaudvarokon azonban már koraeste meg lehetett vásárolni a hetilapot, amelynek címoldala így szól: "Leleplezve - miként látja Amerika a világot".

A BBC honlapján fél hétkor élesedő anyag szerint az amerikai nagykövetségektől Washingtonba küldött táviratot között vannak olyanok is, amikben az arab országok vezetői, köztük a szaúdi király sürgette, hogy az Egyesült Államok támadja meg Iránt, és ezzel vessen véget az ország egyre fenyegetőbb nukleáris programjának.

A Guardian internetes oldalán ismertetett kivonatok szerint jordániai és bahreini kormányilletékesek is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az iráni atomprogramot "bármi áron, ha kell, katonai eszközökkel is, de meg kell állítani".

Más iratok szerint a terorista csoportok, mint az al-Kaida fő finanszirozói szaúd-arábiaiak. Fény derül arra is, hogy a kínai kormány mérlegelte, hogy összhangolt számítógépes szabotázst hajtson végre az Egyesült Államok és szövetségesei ellen.

Nincs miről tárgyalni

Harold Koh az amerikai külügyminisztérium jogi tanácsadója szerint a Wikileaks illegálisan szerezte az iratokat, ezért nem is publikálhatja azokat.

"Nincs miről tárgyalni" - tette hozzá mindehhez Koh.