Clintonné kíváncsi volt az argentin elnöknő elmeállapotára

A Fehér Ház hétfőn súlyos bűncselekménynek minősítette, hogy a Wikileaks titkos kormányzati iratokat hozott nyilvánosságra. Hillary Clinton "agresszív" lépéseket helyezett kilátásba azok felelősségre vonására, akik szerinte a dokumentumok ellopásával emberek életét sodorták veszélybe és nemcsak az amerikai nemzeti érdekek, hanem "a nemzetközi közösség ellen is támadást indítottak". Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a privát diplomáciai megbeszélések nem állnak ellentétben sem a közérdekkel, sem pedig a demokrácia intézményével, és a bizalmas tárgyalás a diplomácia hatékony eszköze.

A WikiLeaks folytatja a diplomáciai iratok közlését a következő napokban, hetekben és talán hónapokban is - közölte a honlap szóvivője, Kristinn Hrafnsson. A Wikileaks öt világlapnak küldte el a dokumentumokat, amelyek egymással egyeztetve folyamatosan újabb részleteket közölnek a 250 ezer diplomáciai táviratból.

Kedd este is erőteljes kibertámadás érte a portált, ezért a honlap elérhetetlenné vált az európai és amerikai internetezők számára. A keddi támadás erősebb a vasárnapinál, amikor szintén lebénították az oldalt.

Az argentin elnöknő és exférje interperszonális dinamikája

A Guardian brit lap által közzétett kiszivárgott táviratok szerint Hillary Clinton külügyminiszter azzal bízott meg diplomatákat, hogy derítsék ki, hogyan kezeli Cristina Kirchner argentin elnök az "idegességét és nyugtalanságát". Az iratok szerint Clinton az elnök és volt férje, Nestor Kirchner közti "interperszonális dinamika" feltérképezésére is utasítást adott. "Hogyan befolyásolják Kirchnert érzelmei a döntéshozatalban, és hogyan nyugszik le, ha kiborul? Milyen lépéseket tesz ő vagy tanácsadói, hogy segítsenek kezelni a stresszt? Szed valamilyen gyógyszert?" - ilyen és hasonló kérdésekre kellett válaszolniuk a Clinton által megbízott diplomatáknak. Hugo Chávez venezuelai elnök lemondásra szólította fel Hillary Clintont, és azt is mondta: "Valakinek meg kellene vizsgálnia Clinton asszony elmeállapotát is"

Kuvaiti belügyminiszter: "Ha megdögölnek, hát megdögölnek"

Hagyják meghalni őket! - ezt a tanácsot adta 2009 februárban a kuvaiti belügyminiszter egy amerikai diplomatának, amikor az a guantánamói börtöntáborban fogva tartott négy kuvaiti állampolgár sorsáról akart vele tárgyalni - derül ki a kedd délután a Le Mondeban megjelent cikkből.

Egy 2009. februári keltezésű titkosnak minősített távirat szerint Dzsabir al-Khalid asz-Szabáh sejk a börtöntábor bezárásáról megszületett  döntés után adta ezt a tanácsot egy amerikai diplomatának. Ekkor már csak négy kuvaiti állampolgár raboskodott a Kuba területén található amerikai támaszponton, s Washington több országot is felkért arra, hogy fogadjon be foglyokat szabadon engedésüket követően. "Ha megdögölnek, hát megdögölnek" - jelentette ki a kuvaiti miniszter.

Egy másik, guantánamói foglyokat érintő távirat szerint Abdallah szaúdi uralkodó 2009. március 15-én fogadta John Brennant, az amerikai elnök terrorelhárítási tanácsadóját, hogy megvitassa vele 99 jemeni állampolgárságú fogva tartott elhelyezését. A szaúdi király azt javasolta, hogy ültessenek be elektromos érzékelőket és akkor majd a Bluetooth rendszeren keresztül ellenőrzés alatt lehet tartani a foglyokat. "Mi így csináljuk a lovakkal és a sólymokkal" - mondta a király. "Ez jó ötlet, de a lovaknak nincsenek jó ügyvédjei" - válaszolta az amerikai tanácsadó.

Az afgán elnök drogkereskedőket engedett el

Hamid Karzai afgán elnök a nemzetközi erők által elfogott veszélyes bűnözők és kábítószer-kereskedők tucatjainak intézte el, hogy bírósági eljárás nélkül szabadon bocsássák őket - állítja egy amerikai diplomáciai távirat. A távirat szövege szerint amerikai vezetők számos alkalommal vetették Karzai és Muhammad Isak Alko főügyész szemére, hogy egy hároméves időszakban minden foglyukat szabadon engedték. "A két férfi (...) veszélyes bűnözőket engedett távozni a börtönből és visszatérni korábbi tevékenységükhöz, anélkül, hogy bíróság elé kerültek volna" - állítja az Egyesült Államok kabuli nagykövetsége 2009 augusztusában keltezett, titkosított jelentésében.

Nem tetszett a hadiipari vizsgálat a brit uralkodó fiának

A The Guardian által hétfő este nyilvánossága hozott újabb iratok szerint András yorki herceg, II. Erzsébet királynő másodszülött fia a brit üzleti érdekeket sértő "idiotizmusnak" minősítette a BAE Systems hadiipari csoport korrupciógyanús szaúdi és kelet-európai ügyleteinek feltárására végzett hatósági vizsgálatot. Az Egyesült Államok kirgizisztáni nagykövetének 2008-ban hazaküldött távirata szerint a Nagy-Britannia utazó üzleti nagyköveteként tevékenykedő András a közép-ázsiai ország fővárosában brit és kanadai üzletemberek előtt tette "durvasággal határos" megjegyzéseit, amelyeket "édesanyjának alattvalói harsogó helyesléssel fogadtak".

A BAE Systems több mint két évtizede nyerte el a brit hadiipar eddigi legnagyobb megrendelését: a 20 milliárd fontos (6500 milliárd forintos) szerződés értelmében Szaúd-Arábiának szállított harci és kiképző repülőgépeket. A szerződésláncolat összértéke mára meghaladja a 40 milliárd fontot. A brit sajtó azonban már évekkel ezelőtt olyan értesüléseket szellőztetett meg, hogy a BAE Systems 1989 és 2002 között összesen 60 millió fontot költött a rijádi udvar befolyásos tagjainak megajándékozására az üzlet megtartása érdekében. A szaúdi ügyletek brit hatósági vizsgálatát 2006 decemberében Tony Blair akkori miniszterelnök "nemzetbiztonsági okokból" leállíttatta, de a brit sajtó korabeli értesülései szerint Szaúd-Arábia ellenlépéseket helyezett kilátásba, ha London nem hagy fel a szaúdi királyi családhoz is mind közelebb jutó korrupciós vizsgálattal. Később a brit hatóságok figyelme a BAE Systems kelet-európai - köztük csehországi és magyarországi - tranzakcióira irányult, de az idei év elején ez a vizsgálat is lezárult, miután a BAE Systems egyezséget kötött a brit és az amerikai hatóságokkal, és beleegyezett a jelentős pénzbírság kifizetésébe.

Kína elengedi Észak-Korea kezét

Kína kazahsztáni nagykövete tavaly egy vacsorán felfedte, hogy hazája számára az észak-koreai atomprogram "nagyon kellemetlen". "Kína reméli, hogy hosszú távon a két ország békésen egyesül, de arra számít, hogy rövid távon még külön marad" - mondta Cseng Kuo-ping (Cheng Guoping) a kazahsztáni amerikai nagykövet, Richard Hoagland egyik távirata szerint, amelyet a The Guardian című brit napilap hozott nyilvánosságra. Peking szerint Észak-Korea "túl messzire ment" azáltal, hogy végrehajtott egy második kísérleti atomrobbantást is, és hogy kísérletképpen elindított egy rakétát - árulta el egy meg nem nevezett amerikai diplomatának egy szintén névtelen kínai diplomata egy olyan dokumentum szerint, amelyet a The New York Times tett közzé.

A The Guardian hozta nyilvánosságra azt a dokumentumot is, amely szerint az akkori dél-koreai külügyminiszter-helyettes, Csun Jung Vu kijelentette: "Kínának jóval kevesebb befolyása van Észak-Koreára, mint az emberek gondolnák. Pekingnek semmi kedve sincs gazdasági ösztönzőket alkalmazni Phenjannal szemben politikája megváltoztatása céljából, és az észak-koreai vezetők tudják ezt." A külügyminiszter-helyettes azt mondta az Egyesült Államok szöuli nagykövetének: Kína immár nem tekinti Észak-Koreát "hasznos és megbízható" szövetségesnek. Észak-Korea "gazdaságilag már összeomlott", és vezetője, Kim Dzsong Il halála után "politikailag is össze fog omlani", amit Kína nem lesz képes megakadályozni. A The Guardian szerint a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai jelentések közül legalább tíz arra hívta fel a figyelmet, hogy Észak-Koreából Iránba tartó, ballisztikus rakéták alkatrészeit tartalmazó szállítmányok akadálytalanul haladnak át Pekingen - írta a brit lap.

Izrael a palesztinokkal földcserében gondolkodott

A palesztinokkal való megegyezés érdekében a földcserét is támogatná Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök. A jelenlegi izraeli kormányfő megválasztása után két héttel, 2009. február 26-án keltezett diplomáciai távirat kivonatában az olvasható, hogy Netanjahu támogatja a palesztinokkal való földcserét, s nem akarja ellenőrzése alá vonni Ciszjordániát és a Gázai övezetet, csak az e területekről kiinduló támadásoknak akar véget vetni. Egy névtelenül nyilatkozó izraeli tisztségviselő azonban kedden azt mondta, hogy a zsidó állam kormányfője nem irányozta elő a palesztinokkal való földcsere lehetőségét, és országa jövőbeli határait illetően mindig nagyon óvatosan fogalmazta meg álláspontját.

Profinak tartják Washingtonban a francia terrorelhárítást

A párizsi amerikai nagykövetség a francia kormánynak a terrorelhárítással foglalkozó részét 2005 márciusában "magasan professzionálisnak, de Párizsban centralizáltan és szigetszerűen" működőnek ítélte meg - derül ki a Le Monde által ismertetett bizalmas táviratokból. A dokumentumok elsősorban arra világítanak rá a mértékadó francia lap szerint, hogy miközben a 2003-as iraki beavatkozás miatt a diplomáciai kapcsolatok erősen megromlottak Washington és a katonai akciót nyíltan ellenző Párizs között, a színfalak mögött a rendőrségi és igazságügyi együttműködés kifejezetten erősödött a két ország között.

Mubarak "igazságos diktátort" javasolt Irakba

Az egyiptomi elnök azt ajánlotta Washingtonnak, hagyja, hogy egy "igazságos diktátor" rendezkedjen be Irakban, s azt is mondta, hogy országa kénytelen lesz maga is nukleáris programot kezdeni, ha Irán atomfegyverre tesz szert - derül ki abból a beszámolóból, amelyet az Egyesült Államok kairói nagykövetsége készített Hoszni Mubarak elnök és egy amerikai kongresszusi küldöttség 2008. májusi találkozójáról. Öt évvel Szaddám Huszein rezsimjének megdöntése után Mubarak az alábbi receptet javasolta az Egyesült Államoknak Irak stabilizálására: "Erősítsék meg a(z iraki) fegyveres erőket, gyengítsék saját befolyásukat, és be fog következni egy államcsíny. Így aztán lesz majd egy diktátoruk, aki azonban igazságos." "Felejtsék el a demokráciát, az irakiak természetüknél fogva nagyon nehézkesek" - tanácsolta még Mubarak. Az egyiptomi elnök azt is felidézte, hogy annak idején megmondta az Egyesült Államoknak, "hiba" lenne megszállni Irakot, de "senki sem hallgatott rá". Hangsúlyozta ugyanakkor: egy gyors amerikai kivonulás Szaddám Huszein iraki diktátor megdöntése után azzal a veszéllyel járt volna, hogy Irán megerősíti befolyását az országban.