Na de ki meri lecsukni Julija Timosenkót?

Házinyúlnak öltözve ment tudósítani kedden reggel az ukrán parlamentbe Roman Vintoniv. Az 1+1 tévécsatorna riportere szerint miután "a Verhovna Radából cirkuszt csináltak, ennek megfelelően kell viselkedni és öltözködni". Irina Karmeljuk sajtófőnök-helyettes megpróbálta kivezettetni Vintonivot az épületből, de a többi újságíró nem hagyta, mondván, mivel dress-code nincs, senki nem tilthatja meg senkinek, hogy úgy menjen be a parlamentbe, ahogy jólesik neki.

Az ukrán országgyűlésből a korábbi években sem hiányoztak a szórakoztatóipari elemek, többször bonyolódtak ökölcsatába a képviselők, ám olyan tömegverekedésre, amilyen december 16-án bontakozott ki, azelőtt nem volt példa. Miután az ügyészség gyanúba fogta Julija Timosenko korábbi miniszterelnököt, a januári választások nagy vesztesét, az ellenzéki BJUT Batykivscsina vezéralakját, hívei tiltakozásul elfoglalták a képviselőházban a pulpitust. Az első számú kormányerő, a Régiók Pártja képviselői válaszképpen este megtámadták az ellenzékieket, és egyszerűen szétverték őket. Ököllel, székekkel, egyes állítások szerint láncokkal és felbérelt verőlegények közreműködésével aprítottak mindenkit, akit értek. Az attak során több képviselő komolyan megsérült, legalább hármukat kórházba kellett szállítani.

Két szál

Az ukrán belpolitika azóta két dologról szól. A Julija Timosenko és társai elleni eljárásról és a 16-ai verekedés következményeiről. Érdemi munka közben nem nagyon folyik, azért sem, mert az ellenzék rendszeresen kivonul, fájlalva, hogy felvetéseiket vagy meg sem hallgatják, vagy elvetik. A soros kivonulás kedden reggel is megvolt. Anatolij Matvijenko a Nasa Ukrajina és Szerhij Szobolev a BJUT részéről bejelentette, az ellenzéki frakciók a továbbiakban csak akkor óhajtanak részt venni a rada munkájában, ha a többség megszavazza, hogy meghallgassák Viktor Psonka legfőbb ügyészt a 16-ai sajnálatos eseményekről.

Hogy ennek a fellépésnek volt-e köze az ügyészség délutáni bejelentéséhez, miszerint eljárást indítottak a tömegverekedés miatt, nem tudni. Mindenesetre utóbb a képviselők többsége is úgy döntött, a parlament elé citálják Psonkát. Beszámolóját szerdán, december 22-én mondhatja el. Az ellenzékiek hét olyan Régiók Pártja-képviselőt neveztek néven, akik ütöttek múlt csütörtökön: Dmitro Szalamatyint, Petro Cjurkót, Olekszandr Peklusenkót, Anatolij Horbatyukot, Vagyim Sztolart, Olekszandr Volkovot és Oleg Carevet. Egyik sem tartozik az országosan ismert figurák közé. Cselekedetüket a nem mellesleg RP-s Viktor Janukovics államfő is elítélte, mi más tehetett volna. A parancsot az ülésterem kiürítésére aligha ő adta ki személyesen.

Hét-tíz év

A Timosenko elleni eljárás ettől függetlenül folytatódik. Annyira, hogy az exminiszterelnök elleni gyanút hétfőn váddá minősítette át az ügyészség, és megerősítette a korábban kiszabott lakhelyelhagyási tilalmat. A vád lényege, hogy a miniszterelnöki posztot 2005-ben, majd 2007 és 2010 között betöltő politikus a széndioxid-kibocsátási kvóták értékesítéséből származó összegeket szabálytalanul használta fel. Ha a hatóságok igazat állítanak, nem kevesebb, mint 300 millió dollárt költött el jogszerűtlenül, méghozzá a nyugdíjak kifizetésére. Ilyen összegű hűtlen kezelésért 7-10 éves börtönbüntetés is járhat.

Az ellenzék koncepciós eljárásról beszél, azt mondják, Janukovics így szeretne megszabadulni legveszélyesebb ellenfelétől. Maga Timosenko mindent tagad, hangoztatja, egy árva szénmondoxid-hrivnya sem került át a nyugdíjkasszába. "Teljesen abszurd, ami történik, csak azt mutatja, Ukrajna hatalomban lévő elnöke hogyan akar leszámolni az ellenzékkel" – nyilatkozta hétfőn.

Az elszámoltatás tempósan zajlik Viktor Janukovics Ukrajnájában. Nem Timosenko az egyetlen korábbi kormánytag, akit visszaélésekkel vádolnak. Heorhij Filipcsuk volt környezetvédelmi minisztert december 18-án őrizetbe vették, a főügyészség szerint visszaélt a hatalmával. Jurij Lucenko exbelügyminiszter sem érezheti magát biztonságban, vele szemben ugyanez a vád, őrizetbe vétellel ijesztgetik, ha továbbra sem lesz hajlandó együttműködni a hatóságokkal. Lucenko húzza-halasztja a betekintést az iratokba, és reménykedik.

"Az a nagy kérdés, hogy a közeljövőben őrizetbe veszik-e Timosenkót is" – mondja Volodimir Feszenko. Az ukrán politológus szerint ez nem feltétlenül használna Viktor Janukovicsnak, hiszen ha a volt miniszterelnök a repressziók áldozatának szerepében tündökölhetne, az sokat segítene a kormányzás során megtépázott hírnevének helyreállításában. Feszenko úgy véli, bizonyára van törvényes alapja az eljárás megindításának, mégis azt mondja, nem mindegy, hogy a szabálytalanul elköltött pénzeket mire fordították. "Amennyiben nem Timosenko számlájára kerültek a dollármilliók, a vádlott az emberekhez fordulhat, és megkérdezheti, valóban a környezetvédelemnek volt-e nagyobb szüksége rájuk, vagy jobb helyen vannak a nyugdíjasoknál. Világos, hogy mit válaszolnának."

A börtön ablakában

Sok elemző arra számított, a politikust már ezen a héten lekapcsolják. Hogy az ügyészség megelégedett a lakhelyelhagyási tilalommal, az meglepetés. Párttársa, a fentebb már idézett Szobolev is ettől tartott, "úgy vélem, sajnos lecsukják", merengett egy tévéműsorban még 18-án.

Julija Timosenko 1996-ban bukkant fel az ukrán politikában, akkor szerzett képviselői mandátumot. 1999-től 2001-ig Viktor Juscsenko miniszterelnök helyettese volt. A 2004-es narancsos forradalom egyik vezéralakjaként, az akkori megmozdulások hatására az elnöki posztot megszerző Juscsenko bizalmi embereként került a miniszterelnöki székbe. Viszonyuk később megromlott.

2009 júniusában jelentette be, hogy indulni kíván a 2010. januári elnökválasztáson. Az ukrán anyanyelvű Nyugat-Ukrajna egyes források szerint örmény, saját állítása szerint lett származású kedvence az első fordulóban 25,05%-ot szerzett, szemben a lényegében orosz keletukránok által favorizált, 35,32%-os támogatottságú Janukoviccsal. A második körben sokat kapaszkodott, de nem eleget: 45,47%-a nem lehetett elég ahhoz, hogy legyőzze 48,95%-ig jutó ellenfelét.

Timosenko nem először keveredik visszaélések gyanújába. 2001-ben Leonyid Kucsma akkori elnök vámokirat-hamisítással és földgázcsempészéssel vádolta, lemondatta posztjáról, majd börtönbe záratta. A vádak nem bizonyosodtak be, néhány hét után kiszabadult. Politikai karrierje ezután ívelt fel meredeken.