Az USA belement a nukleáris fegyverek csökkentésébe

Az Egyesült Államok szenátusa szerdán 71:26 arányban jóváhagyta az Oroszországgal a nukleáris hadászati fegyverek csökkentéséről megkötött új START szerződést.

Az egyezmény értelmében az amerikai és az orosz hadászati nukleáris arzenál robbanótölteteinek száma 1550-re, a hordozóeszközök száma pedig 700-ra csökken a jóváhagyás után. (Oroszország meg nem ratifikálta a szerződést.) Az új START életbe lépése nyomán újrakezdődhet a két fél katonai nukleáris létesítményeinek kölcsönös ellenőrzése, ami az előző szerződés múlt decemberi lejárta után abbamaradt.

A szerződés elfogadásához kétharmados többségre, vagyis legkevesebb 67 szavazatra lett volna szükség a 100 tagú szenátusban. A 71 leadott támogató szavazat azt jelzi, hogy az 56 demokrata és két független honatya mellett 13 republikánus szakított a szenátusi csoport két vezetőjének elutasító álláspontjával és szavazott igennel az egyezményre.

Az új START egyezményt áprilisban, Prágában írta alá Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök. A George W. Bush és Vlagyimir Putyin előző elnökök által 2002-ben, Moszkvában szignált korábbi megállapodás értelmében a feleknek 2012-ig 2200-ra kell csökkenteniük hadászati nukleáris robbanótölteteik számát. Az idősebbik Bush elnök és a Borisz Jelcin orosz államfő által aláírt eredeti START (Strategic Arms Reduction Treaty, a.m. Szerződés a hadászati fegyverek csökkentéséről) értelmében az amerikai, valamint az orosz hordozóeszközök számát 2009 végére 1600-ra kellett csökkenteni.

Az Egyesült Államok jelenleg 1950 stratégiai robbanótöltettel rendelkezik, 798 hordozóeszközre szerelve az Amerikai Tudósok Szövetsége (FAS) szerint. A The New York Times úgy értesült, hogy Oroszországnak 2540 hadrendbe állított robbanófeje és 574 hadászati hordozóeszköze van.

Noha az egyezmény nem csökkenti drasztikusan a fegyverzetek plafonját, Barack Obama mégis jelentős külpolitikai sikerként könyvelheti el az új START ratifikációját. Az egyezmény nyomán ugyanis stabilizálódhatnak a jelenlegi elnök hivatalba lépése óta sokat javult amerikai-orosz kapcsolatok, s washingtoni várakozások szerint Moszkva nagyobb hajlandóságot mutathat a Teheránnal szembeni közös fellépésre.

Az új START megállapodás ugyanakkor megnyitja az utat egy sokkal nehezebb feladat, a többi atomhatalomnak a nukleáris leszerelésbe való bevonása előtt, amelynek végcélját Obama - számos elemző szerint naiv módon - a nukleáris fegyverek teljes kiiktatásában nevezte meg.

Washington Moszkvával a kétoldalú leszerelési tárgyalásokon következő lépésként a taktikai nukleáris fegyverek kérdésében kíván majd megállapodni, a szenátussal pedig a nukleáris kísérletek teljes tilalmát kívánja jóváhagyatni. Szakértők szerint ennek a két célkitűzésnek az elérése is nagyobb kihívást jelent majd, mint amilyen az új START nyélbe ütése volt.