Egyiptom lángokban

Sohasem látott méretű tüntetések, illetve zavargások kezdődtek pénteken délelőtt Egyiptomban. A tiltakozások már nemcsak Kairóban, Alexandriában és Szuezben folynak, hanem több kisebb városra is átterjedtek. Az országból kijutó hírek megbízhatósága kétséges, ugyanis az egyiptomi hatóságok - az internet történetében példátlan intézkedéssel - lekapcsolták Egyiptomot a netről. Leállították a mobilszolgáltatást is, amely csak szombat reggelre állt helyre részlegesen.

Éjfél után aztán váratlanul megszólalt a négy napra nem mutatkozó Hoszni Mubarak egyiptomi elnök az egyiptomi tévében. Bejelentette, hogy meneszti a kormányt, szombaton új kormányt fog kinevezni. Reformokat ígér, nyitást és modernizációt, a munkanélküliség csökkentését, az oktatás, egészségügy és a lakhatás javítását. Kéri a tiltakozókat, hogy ne folytassák a rombolást, és ne keverjék össze a szabadságot a káosszal és pusztítással.

Ennek ellenére az eredetileg a Facebookon és Twitteren szervezett megmozdulások tovább folytatódnak. Bár péntek este életbe lépett a kijárási tilalom, a tüntetők ezt sem tartották be.

A tüntetések helyenként erőszakossá váltak: felgyújtották a kormányzó párt irodáit és rendőrőrsöket, a tömeg megpróbálta bevenni az állami tévé épületét. Ezt azonban a katonák megakadályozták. A kairói pártszékház lángokban áll, a tűzoltók meg sem próbálják oltani. A rendőrök gumilövedékkel lőtték a tiltakozókat, egyes hírek szerint éles lőszert is bevetettek.

A szombat reggeli adatok szerint eddig összesen 53-an haltak meg, az al-Dzsazíra tizenöt halottról tud Kairóban és Szuezben, huszonhárom áldozatról Alexandriában. Több mint ezren sebesültek meg.

A Guardian értesülése szerint házi őrizetben van Mohamed el-Baradei, az ellenzék egyik vezéralakja, korábban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség igazgatója.

Délután már katonák is megjelentek az utcákon, a páncélosokkal felvonuló csapatok valószínűleg a Köztársasági Gárda egységei. A hadsereg azonban egyelőre nem avatkozott be, sőt a katonák több helyszínen beszélgetésbe elegyedtek a tüntetőkkel. Mubarak elnök hagyományosan jó viszonyt ápolt a hadsereggel, de nem látható előre, hogy ebben a helyzetben élvezi-e a tábornokok támogatását. Egyes híradások szerint a katonák a rendőrökkel is összecsaptak, de ezt nem erősítették meg.

Az Egyesült Államok még nem foglalt egyértelműen állást. Barack Obama amerikai elnök arra hívta fel az egyiptomi hatóságokat, hogy feltétlenül tartózkodjanak a békés tüntetők elleni erőszaktól. Ugyanakkor a tiltakozókat is az erőszak mellőzésére szólította fel. Egyiptom sorsát szerinte végső soron az egyiptomi nép fogja eldönteni. Az amerikai kormány együtt fog működni Egyiptom kormányával abban, hogy igazságosabb, jobb és szabadabb jövőt biztosítsanak az egyiptomiaknak. Azt is bejelentették, hogy felülvizsgálják az Egyiptomnak juttatott segélyeket.

Bár sokan hibáztatják Amerikát azért, mert harminc éven át támogatta Mubarakot, a Wikileaks információi szerint korábban több millió dollárral támogattak ellenzéki csoportokat. A tüntetők sürgetik, hogy az USA válasszon a tiltakozók és Mubarak között.

A Time magazin értesülése szerint Izrael növekvő aggodalommal figyeli a fejleményeket, és tartanak a közel-keleti status quo felborulásától. Egyiptom volt az első arab állam, amellyel Izraelnek sikerült tartós békét kötnie.

Folytatódott a zavargás Tunéziában is, illetve tüntetések kezdődtek Jordániában, ahol egyelőre békésen zajlanak hetek óta a megmozdulások.