Három tengerig nyúló tervet dédelgetünk

Csütörtök este, a másnapi EU-csúcs előtt fontos vacsorára hivatalos Orbán Viktor miniszterelnök és Fellegi Tamás fejlesztési miniszter. Vendéglátójuk Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke lesz, az asztalnál pedig ott ül majd még a lengyel, a cseh, a szlovák, a román és a bolgár miniszterelnök is. Arról fognak beszélgetni, hogy ezeknek az országoknak is kell egy olyan, mint a Bemip.

A Bemip egy olyan szervezkedés, ami arra hivatott, hogy összekapcsolja a balti államok és EU-s szomszédjaik gáz- és áramvezetékeit. Az érintett kormányokat és az Európai Bizottságot tömörítő izé („high level group” az EU-s zsargonban, vagyis jogszabályokat nem hozó, de igen fontosnak tartott csoport) alakulásáról 2008-ban döntöttek, először 2009 decemberére írt terveket, és most szervezik, hogy legyen pénz az összekapcsolódások megvalósítására.

A csütörtöki vacsorán egy hasonló high level group létrehozásáról dönthetnek, ami aztán októberben kezdhet komolyan dolgozni, és majd egyszer eljuthat odáig, hogy pénzt is gyűjtsön.

A tervnek elsősorban a földgázzal kapcsolatos része húsbavágó. A magyar EU-tagság óta ez az első igazán jelentős, az egész régiót érintő diplomáciai manőver, aminek sikere vagy kudarca erősen meghatározhatja a térség jövőjét és pozícióját az Európai Unióban. Ehhez mérten elképesztően bonyolult tervezgetésről van szó, amiben tucatnyi csapda is rejlik.

Például meg kell győzni a terv fontosságáról olyan országokat, amelyeknek látszólag semmi közük az egészhez, de a pénzükre számítanak a terv dédelgetői. Az érintetteknek nem szabad hagyniuk, hogy az oroszok kivásárolják őket a projektből. De még Azerbajdzsán győzködése, Horvátország gyors EU-csatlakozása, vagy éppen Baden-Württemberg volt miniszterelnökének ereje is számít, hogy csak néhány példát említsünk.

Aranyháromszög

A tét nem kisebb, mint hogy megépüljön egy nagy háromszög gázvezetékekből. A háromszög csúcsai a Balti-tenger Lengyelországnál, az Adria Horvátországnál és a Fekete-tenger Romániánál. A csúcsokból induló vezetékek pedig Magyarországnál érhetnének össze. Lényegében ezt a tervet nevezik most észak-déli infrastrukturális folyosónak.

A nagy vezeték-összekapcsolás azért alapvetően fontos, mert most a térség gázszükségletének túlnyomó részét Oroszországból nyugat felé tartó vezetékekből szerzi. A magyar gázszükséglet 85 százaléka jön az oroszoktól, miközben az ország fűtőtesteinek 85 százalékát gáz melegíti fel, és még az áram egy jó részét is gázerőművek biztosítják. A környék többi országában is elég hasonló a helyzet. És az oroszok az elmúlt öt évben kétszer zárták el a gázcsapot.

Ráadásul az oroszok árképzése nem túl kiszámítható. A más forrásokkal is rendelkező Belgiumnak vagy Németországnak például olcsóbban adják a földgázt, mint a nekik teljesen kiszolgáltatott Magyarországnak. Ahhoz, hogy például a magyar piac jobb alkupozícióba kerüljön a Gazprommal, az orosz állami gázvállalattal szemben 2015-re, (vagyis a most érvényes szerződés lejártáig), fel kellene mutatni valamit. Például azt, hogy a térségben már épül egy észak-déli irányú vezetékrendszer, és az ország ezzel nem zsákutca a gáz nemzetközi útvonalában.

Magyar szempontból ebben a tervben az még különösen fontos, hogy az egész környéken csak itt van sok kimerült gázmező. Ennek azért lehet örülni, mert gáztárolót csak ezekből lehet építeni. Ezért van értelme annak, hogy a környék összes vezetéke átmenjen Magyarországon. Tárolni viszont akkor van igazán értelme, ha el is lehet innen vinni a gázt, meg több helyről is lehet vásárolni.

Már hat éve téma

Hogy valamit kezdeni kell az egyoldalú orosz függőség feloldásáért, az a 2005-ös első gázválság idején vált nyilvánvalóvá a politikusoknak (akkor fordult elő először, hogy egy orosz-ukrán vita miatt nem érkezett gáz kelet felől Európába). Világos lett, hogy új útvonal és új forrás kell. Az új útvonalra van több terv is: az oroszok is építenének egy új vezetéket a Balkánon át (ez volna a Déli Áramlat) meg az EU is (ez volna Nabucco). Utóbbi új forrást is jelentene, hiszen a Nabuccónak akkor van értelme, ha nem oroszoktól vett gáz áramlik benne. Alternatív forrásnak pedig ott van még az LNG, vagyis a hajón hozott cseppfolyósított gáz. Ehhez terveznek most átvevő terminálokat a lengyel, a horvát és a román tengerpartokon. Ám mindezek hasznosítására kellene Közép-Európának az észak-déli vezetékrendszer is.

Az észak-déli rendszer közös tervezgetése a Bajnai-kormány alatt kezdődött. „Bajnai és Tusk (a lengyel miniszterelnök) ebben nagyon gyorsan megértették egymást” – mondta az Indexnek az előző kormány egy magas rangú diplomatája. „Ők húzták magukkal a cseheket és a szlovákokat, és bevontuk a románokat, horvátokat is. Kialakult egy közép-európai blokk, aminek már elég erős volt a szava, hogy az EU-ban észrevegyék.”

A készülődés leglátványosabb akciója a tavaly februári budapesti energia-csúcs volt. „A francia elnök és a német kancellár is kifejezte rosszallását, hogy nem kellene a keletieknek őket megkerülve szervezkedniük. Ennél nagyobb elismerést nem is kaphattunk volna, ez azt jelentette, hogy tényleg elértünk valamit” – tette hozzá a Bajnai stáb befolyásos embere.

Orbán nagyon nyomta a témát

A tervet a Fidesz ellenzékből is támogatta, és Orbán Viktor hatalomra jutása óta fejleszti. A magyar EU-elnökség négy fő céljának egyike lett az energiabiztonsági stratégia, ami leegyszerűsítve az észak-déli rendszer megépítését jelenti. A decemberi, legutóbbi EU-csúcson Orbán jelezte, hogy a keletiek addig nem járulhatnak hozzá az EU-orosz viszony rendezéséhez, amíg energia-ügyben kiszolgáltatottak az oroszoknak.

Orbán az észak-déli vezetékek fontosságát minden EU-s találkozóján kiemeli, beszélt róla amikor a biztosok január 7-én Budapesten jártak, és akkor is, amikor ő ment Strasbourgba az EP-be 19-én. Mivel az ügyben szintén elkötelezett lengyelek veszik át az elnökséget tőlünk júliusban, ezért annyi bizonyos, hogy ebben az évben az üzenet kellőképpen sulykolva lesz.

Tavaly EU-s támogatással már összekötötték a román és a magyar vezetékeket. Az átadási ünnepség előtt együtt ebédelt Orbán Viktor Günther Oettingerrel, az EU energetikai biztosával. Az ebéd egyik résztvevője azt mondta az Indexnek, hogy „Orbán végig nagyon nyomta a témát. Mondta, ha nincs pénz, akkor nincs miről beszélni.”