Hatalmas tüntetés volt a Tahrír téren

Az emberek egyiptomi zászlókat lengettek, és transzparenseiken a jelenlegi rezsim bukását követelő jelszavak voltak. Emellett azt skandálták: "mi vagyunk a nép, mi vagyunk a hatalom... a nép meg akarja dönteni a rendszert". A BBC szakértője egyértelműnek látta a helyzetet: a tüntetők céljait az egyiptomi társadalom széles rétegei támogatják, és a rezsim eddigi engedményeit kevésnek tartják.

A tudósítások szerint a katonaság kezdetben megpróbálta ellenőrizni a gyülekezők iratait, de ez az érkezők nagy száma miatt hamar lehetetlenné vált.

A téren megjelent Váel Gonim, a Google közel-keleti és észak-afrikai marketingigazgatója is, aki fő szervezője volt a tüntetéssorozatot elindító internetes kampánynak. Gonimot 12 napra elzárták, a tömeg kedden hatalmas ünneplésssel fogadta a téren.

Egy 36 éves férfi úgy vélekedett, az égvilágon senki sem hallgatta meg kéréseiket. "Béremeléseket jelentettek be, de csak ámítás az egész. Porhintés folyik itt, hogy lecsillapítsák a népharagot. A múlt héten megalakult kormányban sincs bizalma a népnek" – mondta.

Egy másik szerint az ellenzékkel felvett tárgyalások egyetlen célja az időhúzás. "A párbeszéd csak papíron folyik, csak politikai manőverezés, hogy időt nyerjenek" – mondta a Nílus deltájából érkezett férfi.

A tüntetők fogadkoztak, hogy nem adják fel, amíg a jelenlegi "fél forradalmat" ki nem teljesítik. Az emberek nem tágítanak, és egyre vehemensebben követelik, hogy Mubarak ne töltse ki szeptemberig tartó elnöki mandátumát.

Mubarak elnök kedden aláírta az alkotmányozó bizottság felállításáról szóló rendeletet. A bizottság a hatalom békés átadásának az egyik legfontosabb jogi intézménye lehet: a jogászokból és kormánypárti valamint ellenzéki politikusokból álló bizottság feladata lesz, hogy felügyelje az alkotmánymódosítások és a szükséges törvénymódosítások végrehajtását.

Bár Mubarak döntése fontos politikai előrelépésnek tűnik, a tüntetők a jelek szerint csak időhúzásnak tekintik. A keddi és a péntekre tervezett másik nagy tüntetés fogja megmutatni, hogy mennyire képesek nyomás alatt tartani Mubarakot. Kedden más egyiptomi városokban, így Alexandriában, Mínejában és Aszjútban is tüntetések voltak, pár ezer részvevővel.

Az állami hírügynökség bejelentette, hogy szabadon engedtek 34 politikai foglyot, miután megígérték, hogy "békében fognak élni a társadalommal". Nem tudni, hogy hány politikai okból elítélt személyt tartanak az egyiptomi börtönökben. Emberi jogi csoportok ezrekre becsülik a számukat. A kormány szerint a reformok része a szabadlábra helyezésük, és a rendkívüli állapot eltörlése.