Forradalmi tömeg vezető és elképzelések nélkül

2011.02.12. 13:27 Módosítva: 2011.02.12. 13:50
Címoldalon elemzik az egyiptomi eseményeket a vezető napilapok. A FAZ Obama szerepéről ír, a Die Presse az iszlamista ellenzék esélyeit latolgatja, a The Times a berlini fal leomlásához hasonlítja az eseményeket. A Mubarakot elkergető tömegnek sem vezetői, sem közös elképzelései nincsenek, mutat rá a Süddeutsche Zeitung.

Az egyiptomi elnök kényszerű lemondása nemcsak Kairó számára jelent kemény cezúrát, hanem a környező államok elnökeinek is intő jel, állapította meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung szombati számában.

A német napilap szerint a történelem egyszer talán majd a közel-keleti változásokhoz vezető út egyik mérföldkövét fogja látni Barack Obama nevezetes kairói beszédében. "Az amerikai elnök ezután orvosként segítheti meggyógyítani a térség legsúlyosabb betegségét: az orientális kényuralmat" - írják.

Kétkedő hangok

Az egyiptomi eufóriában könnyen feledésbe merül, hogy a Mubarakot elkergető tömegnek sem vezetői, sem közös elképzelései nincsenek a konstruktív újrakezdésről, mutatott rá a Süddeutsche Zeitung. Azt sem lehet még tudni, vajon Mohamed Huszein Tantáui tábornok, Mubarak közeli bizalmasainak egyike, képes lesz-e beváltani a tömegek reményeit, vagy pedig csak azért lépett színre, hogy a hazával együtt a tisztek kiváltságait is megmentse.

A tekintélyelvű hagyományok alapján könnyen elképzelhető, hogy az egyiptomi hadsereg most majd a régi rend helyreállítására törekszik, új arcok előtérbe helyezésével, vélekedett a Die Welt is. A lap szerint ebben az esetben újabb lázadással kellene számolnia, amelynek eredménye nehezen kiszámítható volna.

Komoly veszélyek

Nem az elmúlt, hanem a következő napok lesznek a döntőek a Közel-Kelet és a világ többi része számára, írta a Die Presse című konzervatív osztrák napilap. Szerintük egyelőre nem lehet tudni, hogy puszta generációváltásról vagy rendszerváltásról van-e szó Egyiptomban. "Az előbbi katasztrófa volna az ország, a régió és a világ számára is" - vélték.

A Die Presse szerint az egyiptomi felkelés megmutatta, hogy az országot, amely állítólag megfelelő struktúrák és hagyományok híján nem alkalmas arra, hogy demokratikusan kormányozzák, diktatórikus hatalomgyakorlással sem lehet kormányozni. Egy olyan kormány, amely a mubaraki kurzust folytatná, például az iszlamista ellenzék, a Muzulmán Testvérek problémáját csak elodázná, de nem oldaná meg.

"Nem ért véget, hanem csak új szakaszba lépett a Kairóra nehezedő nyomás korszaka, az ellenzéknek mielőbb tárgyalóasztalhoz kell ülnie" - kommentálta az eseményeket a Der Standard liberális osztrák lap. Szerintük az csak a történelemkönyvekből derül majd ki, hogy mekkora ellenállást kellett Mubarak részéről legyűrni, s hogy ez miként történt.

Új hajnal

A liberális The Guardian "Egyiptom új hajnalaként" üdvözli szombaton a fordulatot. Szerintük a volt elnök hozzáállása népéhez lenézően atyáskodó, ugyanakkor távolságtartó és elnyomó jellegű volt. Jóllehet azt állította, hogy szereti egyiptomi honfitársait, nem bízott bennük, és uralkodása végéig érvényben tartotta az elődje, Anvar Szadat meggyilkolása után bevezetett kemény vésztörvénykezést. Azt sugallta, hogy az egyiptomiak szerencsések, hogy ő a vezetőjük, és hitte, hogy valamiféle isteni megbízatást teljesít, hogy Isten akaratából ő Egyiptom uralkodója.

A Facebook forradalma

A The Times szerint ennek az egyiptomi nemzedéknek  Mubarak távozása volt a berlini fal ledőlésének pillanata. A változásokat a brit lap szerint egyes tábornokok esetleg nehezen nyelik majd le. A hadseregben a konzervatív klikk van túlsúlyban, amelynek csekélyek a demokratikus tapasztalatai, és alig ismeri a Facebook-nemzedéket. Ez a nemzedék olyan technológia alkalmazásával törte meg harminc év politikai pangását, amelyet a tábornokok közül kevesen  értenek, áll a The Times szombati elemzésében.

A facebook forradalmáról ír az egyiptomi állami sajtó is, amely korábban általában töretlenül kiállt Hoszni Mubarak volt államfő mellett. A legjelentősebb egyiptomi napilap, az al-Ahram azt írta, hogy a nép megbuktatta a rendszert, az egyiptomi fiatalok távozásra kényszerítették Mubarakot. "A Facebook forradalma félresöpörte Mubarakot és rendszerének jelképeit" - írta a lap, amely szerint a közösségi portál a forradalom központi tanácsának szerepét töltötte be

Az al-Gumhúrija című kormánylap azt írta, hogy Mubarak népszerűsége, amely a szegények és a kispénzű polgárok védelmén alapult, összeomlott. Az egyiptomi állami televízió szombat reggel az egyiptomi népnek címzett üzenetében gratulált "nagy forradalmához", egyben üdvözölte a hadseregnek a forradalom, a nemzet és a polgárok megvédésében játszott szerepét.