Ellepte Bahrein fővárosát a hadsereg

Betiltották a tüntetéseket Bahreinben, és a hadseregnek kiadták a parancsot, hogy tegyen meg mindent a rend fenntartásáért, írja a BBC.

Három ember meghalt és 231-en megsérültek az éjszaka, amikor a
rohamrendőrség az éjszakai órákban rohamot indított, és megtisztította a főváros, el-Manáma főterét, a Gyöngy teret az itt sátortáborozó tüntetőktől, és lerombolták a sátorvárost, mondta az egészségügyi miniszter.

Az állami tévében elhangzott bejelentés szerint azóta a hadsereg átvette az irányítást a főváros kulcsfontosságú részein. A fővárost gyakorlatilag lezárták, tankok jelentek meg, katonai ellenőrzőpontokat állítotttak fel, a levegőben helikopterek köröznek. Szögesdrótot húztak fel a fő tüntetési helyszín, a Gyöngy tér felé vezető utakon, és a belügyminiszter arra figyelmeztette az embereket, hogy maradjanak otthon. Egy minisztériumi szóvivő szerint a hadsereg bármilyen szigorú intézkedésre kész azért, hogy fenntartsa a rendet.

Abdul-Dzsalil Halíl, a legnagyobb ellenzéki koalíció, a síita Nemzeti Iszlám Egyetértés Szövetsége (Vefak) egy vezetője azt mondta: 18 parlamenti képviselő mondott le tiltakozásképp. Egy másik ellenzéki párt illetékese szerint a tüntetések folytatódni fognak, mindent megtesznek a demokratikus átalakulásért, még akkor is, ha ez néhányuk életébe fog kerülni.

A főként síita tiltakozók Kalifa bin Szalmán al-Kalifa sejk, kormányfő elmozdítását, a rendszer bukását követelték. Az éjjeli oszlatáskor a rendőrség könnygázt és gumilövedékeket is bevetett. Egy tüntető a BBC-nek azt mondta: a támadás rettenetes volt, rémült asszonyok és gyerekek is voltak a helyszínen. A bahreini hatóságok védelmükbe vették az intézkedést. A belügyminisztérium szóvivője szerint néhány tüntető hajlandó volt csendben távozni, de mások ellenálltak, és ezért távozásra kellett kényszeríteni őket. Sok tüntető viszont azt mondja: nem figyelmeztették őket előre a támadásra.

A tüntetők a politikai reformokon kívül követelik a politikai foglyok szabadon bocsátását, több munkahelyet és lakhatási lehetőséget is akarnak.

Az öböl menti arab államok teljes támogatásukról biztosították a bahreini rendszert egy sebtiben összehívott külügyminiszteri értekezleten. "Teljes támogatásunkat fejeztük ki Bahreinnek politikai, gazdasági, biztonsági és védelmi téren. Biztonságunk közös felelősség. Idegen beavatkozást nem fogadunk el" – közölte az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC), amelynek képviselői el-Manamában ültek össze csütörtök este.

A bahreini külügyminiszter az értekezlet után egy sajtótájékoztatón kijelentette: azért volt szükség a rendőrség és a katonaság bevetésére a tüntetők ellen, hogy megakadályozzák egy vallási konfliktus és gazdasági válság kitörését. A GCC-t hat arab olajmonarchia - Bahrein, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Omán, Katar és Kuvait - alapította 1981-ben a közös piac megteremtése céljából. A tagállamokat védelmi és együttműködési megállapodások kötik össze.

Nagy-Britannia sürgősen felülvizsgálja bahreini fegyvereladásait a rendszerellenes tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszak miatt, jelentették be csütörtökön Londonban. Alistair Burt, a külügyminisztérium Közel-Keletért és Észak-Afrikáért felelős államminisztere kijelentette, hogy visszavonják a fegyvereladási engedélyeket, ha kiderül, hogy a Bahreinbe szállíttott brit fegyvereket belső elnyomásra és az emberi jogok megsértésére használták. Az elmúlt kilenc hónapban Nagy-Britanniában könnygázgránátok és más tömegoszlató eszközök Bahreinbe szállítására adtak ki engedélyt. A könnygrázgránátot az államminiszter szerint kipróbálásra rendelte a bahreini hadsereg és nemzetbiztonsági ügynökség.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!