Elhallgatott forradalomtól félnek a líbiaiak
Kik tüntetnek?
Ahogy Egyiptomban, Tunéziában és Bahreinben, itt is jellemzően a csalódott és elégedetlen fiatalok, akik, hasonlóan a többi országhoz, a népesség jelentős részét képeik, az átlagéletkor ugyanis 24 év. A nagyon szegények aránya 33 százalék, ami a tüntetések egyik meghatározó tényezője, ehhez az egyiptominál is brutálisabb rendszer párosul. A kormány ellen tüntetők politikai szabadságjogokat, a korrupció felszámolását és az emberi jogok tiszteletben tartását akarják. Ráadásul Líbia pontosan Egyiptom és Tunézia között helyezkedik el, így már mind a két oldalról közeli példát láthatnak a tüntetők arról, hogy el lehet zavarni egy vezetőt.
Ki ellen?
Moamer Kadafi 1969 óta van hatalmon, teljhatalmat élvez Líbiában. Klasszikus diktatúrát működtet paródiába hajló elemekkel, a negyvenfős, szűz nőkből álló testőrségtől a saját sátorig, amelyben külföldi útjai során lakik.
Mi történt eddig a tüntetéseken?
A tüntetések hétfő óta tartanak, pontos adatok nincsenek, de egyes jelentések szerint már ötvenen haltak meg. Líbia második legnagyobb városában, Bengáziban csütörtök éjjel több ezer ellenzéki tüntető csapott össze a rendfenntartókkal, legalább 24-en haltak meg, a hadsereg azóta megszállta a várost.
Mi lehet ebből?
Első ránézésre kicsi az esély arra, hogy Kadafi Mubarak sorsára jutna. Líbiának jelentős olajbevételei miatt jóval több pénze van, hogy engedményeket tegyen a tüntetőknek, mint Egyiptomnak. Az országban gyakorlatilag egyáltalán nincs szervezett ellenzék, és Líbia rendkívül gyéren lakott (a főváros, Tripoli és Bengázi között 1600 kilométer van, az országban összesen 6,4 millióan élnek). A tüntetők azért is aggódnak, mert Líbia jóval kisebb nemzetközi figyelmet kap, mint Egyiptom vagy Irán, Kadafinak így könnyebb dolga lehet, ha el akarja fojtani az ellenállást. Az utóbbi hetek példái azonban éppen azt bizonyították, bármi megtörténhet.