A BBC-nek sikerült kapcsolatba lépnie a harmadik legnagyobb líbiai városban, a hetek óta ostrom alatt álló Miszrátában dolgozó egyik orvossal. Szerinte március 18 óta legalább 142 halottja és 1400 sebesültje van Kadhafiék és a felkelők összecsapásainak.
Az orvos szerint a kormánycsapatok utcáról utcára nyomulnak előre Miszrátában, és ő attól tart, hogy vérfürdő lehet a vége.
Törökország is csatlakozott a Kadhafi távozását követelőkhöz, Tayyip Erdogan miniszterelnök szerint Kadhafi önmagának mond ellent, hiszen kijelentette, hogy nincs is hivatalos tisztsége. Szerinte ha ez így van, akkor át kellene adnia Líbia vezetését valaki olyannak, akinek megvan a legitimációja. (Reuters)
James Stockman amerikai parancsnok megerősítette, hogy a húsz biztosan eltalált célpont mellett a maradék két célpontban is károkat okozhattak, egyben azt is megerősítette, hogy vasárnap hajnalban három amerikai lopakodó bombázó is légicsapásokat hajtott végre. A CNN korábbi értesülései szerint összesen 19 amerikai repülő, köztük B–2-es lopakodók támadtak vasárnap reggel líbiai célpontokat. (BBC)
Oroszország felszólította a líbiai elleni katonai akcióban résztvevő országokat, hogy szüntessék be a válogatás nélküli erőszakot, mivel a légicsapásokban szerintük legalább 48 civil is meghalt, találat ért egy kórházat, utakat, hidakat. (al-Dzsazíra)
"A nemzetközi közösségnek közbe kell lépnie a civilek védelmében" - mondta egy orvos, aki Miszrata legnagyobb kórházában dolgozik. Szombaton huszonöt, vasárnap három sérültet hoztak hozzá eddig, a legtöbb embernek amputálni kellett valamelyik végtagját. A Kadhafi erői által ostromlott városban ráadásul nincs víz és élelem sem. (BBC)
Olaszország kész bármilyen eszközzel elérni egy olasz vontatóhajó Tripolinál őrizetbe vett tizenegyfős (nyolc olasz, két indiai és egy ukrán) legénységének kiszabadítását, mondta Ignazio La Russa védelmi miniszter az AFP-nek. Azt is elmondta, hogy nyolc olasz vadászgép áll készenlétben, hogy csatlakozzon a koalíció akcióihoz.
Németország a Biztonsági Tanácsban tartózkodott, és nem csatlakozott a katonai akcióhoz sem - bár Angela Merkell pénteken határozottan kijelentette, hogy távolmaradásuk nem jelent semlegességet, a célokkal mélységesen egyetértenek. Óvatossága azonban nem aratott egyöntetű tetszést, a Spiegel kommentárja szerint a tartózkodás árthat az ország nemzetközi megítélésének. (BBC)
A BBC egyik tobruki kommentelője, Morad szerint "a támadások elvették a felkelés legitimitását, és ha Kadhafi távozik is, nem a líbiaiak akaratából fog ez történni". Tobruk a felkelés kezdete óta szabad város, ami külön is érdekessé teszi Morad véleményét. A felkelők ugyanakkor a kezdetektől repülési tilalmat és Kadhafi erői elleni légitámadásokat követeltek.
Mike Mullen Admirális, az Egyesített Vezérkar főnöke elismerte, hogy katonai szempontból "nagyon is kérdéses" az akció végkimenetele, ami könnyedén patthelyzethez vezethet. (BBC)
A Clausewitz blog másik érdekes meglátása az akció folytatásával kapcsolatos. Az ENSZ határozata nem tér ki a szárazföldi egységek bevetésére, a nagyhatalmak pedig eddig külön is hangoztatták, hogy nem áll szándékukban partra szállni, vagy bármi, megszállásra utaló akciót indítani. Ugyanakkor, ha hatékony akciókat akarnak végrehajtani a líbiai hadsereg mobil légvédelme vagy gépesített alakulatai ellen, ahhoz különleges egységeket kéne bevetniük az országban, akik lézerrel megjelölhetik a célokat. A légierő nem támaszkodhat a felkelők nem valós idejű és nem feltétlenül megbízható értesüléseire a precíziós támadásokhoz. A másik eldöntendő kérdés, hogy a szövetséges légierő támogatást nyújt-e majd a felkelők hadmozdulataihoz. A BT határozata elviekben csak a civil lakosság védelmére terjed ki, ám a katonai akció nem is titkolt célja Kadhafi megbuktatása.
[Éjszaka érkezett, meg nem erősített hírek szerint a brit SAS és a francia hadsereg különleges alakulatai is Líbiában vannak, hogy kijelöljék a bombázás célpontjait, illetve szabotázsakciókat hajtsanak végre.]
Szombaton némi meglepetésre a franciák első bengázi bombázását leszámítva amerikai irányítással vette kezdetét a Líbia elleni nemzetközi katonai akció. Korábban az amerikaiak ódzkodtak még a részvételtől is, de a líbiai légvédelem elleni összehangolt rakétatámadást ők irányították. Az amerikai részvétel akár kényszer is lehetett - az európai hatalmaknak nincsenek megfelelő, nagy hatótávolságú fegyverei a légvédelem semlegesítésére, ahogy egységes irányításuk sincs, ezért koordinálhatta a háború első akcióit az amerikai parancsnokság. Az Economist egyik szakblogja, a Clausewitz szerint ugyanakkor az amerikaiak hamarosan átadhatják a parancsnokságot a briteknek vagy a franciáknak.
Az olasz védelmi miniszter, Ignazio La Russa szerint országa nyolc harci repülőt ajánl fel a nemzetközi erőknek, amelyeket "bármikor bevethetnek". Olaszország eddig csak támaszpontokkal járult hozzá a műveletekhez, de aktív részvételt ígért.
Amr Musza, az Arab Liga főtitkára azzal magyarázza pálfordulását, hogy szerinte az ENSZ-erők "nem védekező, hanem támadó" hadműveletet hajtottak végre, jelentette Martin Chulov, a Guardian tudósítója. Ennek egyrészt semmi értelme, másrészt a légicsapások eddig a líbiai légvédelem, illetve a Bengázit fenyegető kormánycsapatok ellen irányultak, összhangban az ENSZ BT erre feljogosító határozatával.
Tony Britley, az al-Dzsazíra tudósítója érdekes beszámolót küldött Bengáziból, ami újra rámutat Amr Musza, az Arab Liga főtitkárának kétarcúságára. Britley szerint a felkelők "tisztában vannak vele, hogy Kadhafi elűzése az ő dolguk, nem várhatják a nemzetközi erőktől. De ehhez már megvannak az eszközeik is, csapataik szervezettebbé válltak, már inkább tünnek hadseregnek. Az utánpótlással nincs gond, rengeteg pénz és felszerelés áramlik hozzájuk az öböl-menti arab országokból".
Különös nyilatkozatot adott Amr Musza, az Arab Liga főtitkára, aki vasárnap elítélte a nemzetközi erők Líbia elleni támadását. Musza az előző nap részt vett a Líbia elleni határozatok betartatására szerveződött nemzetközi koalíció párizsi tanácskozásán, az Arab Liga pedig március 12-én maga is követelte az ENSZ beavatkozását és a repülési tilalom elrendelését. Úgy tűnik, Musza egyszerre két lovat próbál megülni.
A nemzetközileg terrorszervezetként elkönyvelt, de Libanonban meghatározó politikai pártként működő Hezbollah hírtelevíziója, az Al-Manar szerint Katar kivonta csapatait Bahreinből, írja Szultan al-Kaszemi a Twitteren. Katar az öböl-menti arab országok akciója keretében küldött csapatokat a tüntető siíták leverésére Bahreinba. Az al-Manar meglepően hiteles forrásnak bizonyult az egyiptomi tüntetések alatt.
"Meglepték" a rezsimet az ENSZ-erők légicsapásai, ismerte el az ABC-nek adott interjújában Szaif al-Iszlám, Kadhafi második fia. "Higyjék el nekem, egy nap arra ébrednek, hogy a rossz oldalra álltak és nagyot hibátak, amikor ezeket az embereket támogatták. Olyan ez, mint az iraki tömegpusztító fegyverek" - nyilatkozta Christiane Amanpournak. (BBC)
A BBC jelentése szerint továbbra sem tudni semmi konkrétat az arab országok szerepvállalásáról a nemzetközi koalícióban. Az eddig elejtett megjegyzések szerint Katar és az Egyesült Arab Emírségek küldhetnek összesen harminc repülőt a repülési tilalom betartatására, de a két ország kormánya ezt hivatalosan még nem erősítette meg. A nyugati vezetők pedig nem kívánják megerősíteni, mondván a bejelentés az érintett országok feladata. A BBC tudósítója szerint ez azt jelentheti, hogy még folynak az egyeztetések az arab részvételről, ami azért is fontos lenne, hogy a beavatkozás ne a Nyugat akciójának tűnjön.
Közleményben szólította fel az ENSZ-erőket a bombázások felfüggesztésére az Afrikai Unió. (Al-Dzsazíra)
Az al-Dzsazíra miszratai felkelőktől származó értesülései szerint a kormányhadsereg három tankja behatolt Miszrata központjába. A Reuters korábbi jelentése szerint a városközpontban tűzharc robbant ki az előretörő kormányerők és a felkelők között.
A Reuters jelentése szerint "több" amerikai F–16-os várakozik készenlétben a szicíliai Sigonellában, az amerikai haditengerészet légitámaszpontján, ahol nemrég egy felderítő robotrepülő landolt. A bázison reggel négy dán F–16-os landolt, így már hat dán vadászgép vár bevetésre. (Al-Dzsazíra)
Az al-Dzsazíra forrásmegjelölés nélküli értesülései szerint az éjjel bombák csapódtak be Kadhafi triploi rezidenciája közelében, a város egyik déli elővárosában.
A diktátorok előszeretettel használják a polgári lakosságot hadseregük védelmére. A Jugoszlávia elleni légiháború idején Szlobodan Milosevics a légvédelem mobil radarjait lakóövezetekbe vezényelte, és Szaddám Huszein is előszeretettel vezényelt civileket katonai létesítmények köré. Kadhafi is erre készülhet, tripoli főhadiszállása körül lelkesnek tűnő hívei gyülekeznek.
A brit hadsereg volt főparancsnoka, Sir Michael Jackson szerint Kadhafi - a diktátorokra jellemző módon - lakóövezetekbe vezényelheti hadserege alakulatait, élő pajzsként használva a polgári lakosságot. (BBC)
Ian Black, a Guardian tripoli tudósítója szerint a líbiai állami tévé beszámolói szerint az ENSZ-erők légitámadásaiban radarállomások is megsemmisültek. Megismételték azt az állításukat is, hogy kórházakat is bombáztak. Eddig csak ez utóbbit állították. Black szerint az állításokat lehetetlen ellenőrizni, a rezsim nem engedi a helyszínre a külföldi tudósítókat. A szombat esti rakétatámadás után felkelő források azt állították, hogy Kadhafi tüzérsége tüzet nyitott egy kórházra Tripoli határában, hogy majd az ENSZ-erők civilek elleni támadásának bizonyítékaként mutogathassák a romokat.
A líbiai állami hírügynökség jelentése szerint a kormány "egymillió líbiai férfinak és nőnek" oszt ki fegyvereket a következő órákban, jelentette a Reuters.
64-re nőtt az ENSZ-erők légitámadásaiban elhunytak száma, közölték líbiai kormányzati források a Reutersszel. A hírt független forrásokból lehetetlen ellenőrizni.
Oliver Miles, Nagy-Britannia volt líbiai nagykövete szerint egyáltalán nem biztos, hogy a brit kormány jól döntött. "Látom, hogy miért érezték kötelességüknek a beavatkozást, de nem vagyok biztos, hogy ez jó döntés volt. Majd az idő eldönti, ahogy a mondás tartja" - nyilatkozta a BBC-nek.