A megbízható forrásnak számító Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet tájékoztatása szerint csütrötökön legalább kéttucatnyian vesztették életüket Líbiában a tüntetők és a kormány rendfenntartói között kitört összecsapásokban. Hivatalosan csak öt áldozatot ismertek el, de a szemtanúk beszámolói alapján még a 24 halottnál is több áldozata lehetett az összecsapásoknak. Bengáziban és al-Bajdában voltak a leghevesebb tüntetések, a fővárosban, Tripoliban egyelőre még csak a rezsim szervezett hívei szolidarítottak Kadafi elnökkel.
Legalább 162 Tomahawk rakétát lőttek ki amerikai hajókról Líbia felé, egy rakét ára egy-másfél millió dollár - számolt utána a költségeknek az Associated Press. A B-2-es bombázók használatának költsége óránként 10 ezer dollár. Ezen kívül pedig még számos más költség felmerül, repülők, hajók, tengeralattjáról, üzemanyag és fizetés, az amerikaiak viszont észszerű keretek között akarják tartani a kiadásokat.
Egy miszrátai orvos beszámolója szerint egészen egyenlőtlenek a viszonyok a kormányerők és a lázadók között. A lázadók kardokkal és botokkal harcolnak a hadsereg ellen. Mesterlövészek bárkit lelőnek az utcán, ezért sokan elő sem mernek jönni az otthonaikból és nem is tudják, mi folyik a városban. Áram szinte egyáltalán nincs, az emberek konzerveken és esővízen élnek. (BBC)
A Damaszkusztól 100 kilométerre délre található Deraa óvárosában tartottak ülősztrájkot a kormányellenes tüntetők, amelyet a rendőrség erőszakkal oszlatott fel éles lőszer és könnygáz használatával. Legalább hat ember meghalt, köztük egy orvos is. Deraában hatodik napja folyamatosan vannak tüntetések, már több mint tizen haltak meg ezek során.
Kadhafi a beavatkozás ellenére megpróbál majd hatalmon maradni, de a lázadók remélhetőleg képesek lesznek létrehozni egy saját, legitim kormányt, mondta Barack Obama a CNN-nek. Az elnök szerint miután a nemzetközi csapatok megtisztították a terepet, az lesz a legfontosabb, hogy a lázadók megszervezzék magukat és saját kezükbe vegyék a dolgokat.
Két-három nagyobb robbanás rázta meg Tripolit hajnalban, írja Nic Robertson, a CNN tudósítója és többi helyi szemtanú. A robbanások hangja a város nyugati része felől jött, ahol katonai bázisok is vannak. Nic Robertson szerint vadászgépek hangját is lehetett hallani.
A líbiai légvédelem kiiktatása óta bevethetők az amerikai Global Hawk távirányítású felderítőgépek. Egy a katonai forgalmat figyelő holland rádióamatőr twittercsatornáján azt írta, Szicília déli csücskénél észlelt egy ilyen gépet.
A hatékony taktikai felderítésre igen nagy szükség lesz ebben a hadműveletben, hiszen a kadhafista és a felkelő csapatokat nem könnyű elkülöníteni fentről, főleg amióta már a felkelők is harcjárművekhez jutottak.
Donald Rumsfeld volt amerikai védelmi miniszter hivatalának twittercsatornáján azt írják, Kadhafi azért nem gondol nukleáris fegyver bevetésére, mert "látta, mit történt Szaddámmal".
Szaddám Huszein egyébként nem vetett be nukleáris fegyvert. Rumsfeld vagy munkatársa valószínűleg tudja, hogy Líbiának nincs is ilyenje, legfeljebb úgynevezett piszkos bombát tudtak volna összehozni, amelyben hagyományos robbanószer szórja szét a radioaktív anyagot.
Líbiának volt valaha nukleáris programja, sőt komplett atombombát is próbált vásárolni. A programot 2003-ban adták fel, a létesítményeket amerikai felügyelet mellett számolták fel.
Nemcsak katonai eszközeink vannak ahhoz, hogy elérjük Kadhafi távozását, mondta az amerikai elnök a CNN-nek. Barack Obama a lehetséges módszerek között a bankszámlák befagyasztását és a gazdasági szankciókat említette.
Az AFP megerősítette, hogy két munkatársát és a Getty ügynökség fotósát szabadon engedték a líbiai kormányerők.
Korábban hírt adtunk arról, hogy Románia egy fregattal támogatja a líbiai hadműveletet. A szóban forgó hajó a Regele Ferdinand (Ferdinánd király). Angliában készült 1986-ban, leánykori neve HMS Coventry. Románia ebből a Type 22 osztályú fregattból kettőt vásárolt használtan, a Ferdinandot 2004-ben vették át. A hajót átadás előtt felújították, egyben megfosztották a legtöbb fegyverétől, így a román fregatton csak a 76 milliméteres ágyú maradt meg, vagyis lényegében egy szép nagy őrhajót vásároltak. Igaz, egy helikopter leszállhat a fedélzetére.
Basescu miniszterelnök közlése szerint a koalíció kérte a román hajó részvételét, a neki szánt szerep nem világos, mivel líbiai részről semmilyen vízfelszíni támadástól nem kell tartani, tengeralattjárójuk nincs, és ha mégis lenne valami ribillió, a nyugatiak hajói mind alkalmasabbak bármire, mint a Ferdinánd király.
A megkérdezettek 66 százaléka támogatja a Líbia elleni fellépést az Al-Dzsazirán hivatkozott, az IFOP cég készítette francia közvéleménykutatás szerint. Ez az első felmérés a csapás kezdete óta, az eredmények szerint a támogatát illetően nem mutatható ki különbség a jobb- illetve baloldali szimpatizánsok között. Egy korábban közzétett brit felmérés szerint az angoloknak csak a harmada ért egyet a beavatkozással, 43 százalék ellenzi azt, illetve, hogy abban a brit csapatok is részt vesznek.
Exkluzív beszámolót tett közzé a lezuhant amerikai F-15-ös gép egyik pilótájának líbiai óráiról a Daily Beast. A beszámoló szerint sikerült több, a Kadhafi-ellenes erőkhöz tartozó, a pilótával kapcsolatba kerülő személlyel is beszélniük, köztük egy, az önkénteseket segítő egyiptomi orvosnővel is. Az ellenzéki erők egy Bengáziba, egy hotelbe vitték a pilótát, amelynek internetkávézójában volt éppen az orvos is. A katona először visszautasította, hogy megvizsgálják, majd, látván hogy a nő is bevesz a felkínált fájdalomcsillapítóból, a gyógyszert is elfogadta megsérült lábára. Az ellenzékiek a szálloda netkávézójába is levitték, hogy skype-on beszélhessen családjával, de ez nem sikerült, majd egy műholdas telefont kerítettek számára, amin hazatelefonált. A beszámoló szerint egy civil autóval hagyta el szállodát a kora reggel.
Lerövidítette dél-amerikai útját és visszatér Washingtonba Barack Obama amerikai elnök, aki stábjával elemzi a líbiai helyzetet. Obama még San Salvadorban, visszaindulása előtt úgy nyilatkozott, nincs kétsége azzal kapcsolatban, hogy az USA néhány napon belül átadja a műveletek irányítását.
A líbiai légierő nem volt mindig olyan pária, mint manapság. Olyan komoly eszközökre is futotta nekik, mint a szovjet Tu-22-es közepes bombázó, NATO-kódnevén a Blinder. Ezeket használták is előbb Tanzánia ellen, majd a nyolcvanas években a líbiai-csádi háborúban, továbbá Szudánban. A 2200 kilométeres hatótávolságú szuperszonikus bombázó 12 tonna bombát tudott szállítani. Óriási szerencséjük a felkelőknek, hogy a gépek - valószínűleg alkatrészhiány miatt - mára használhatatlanná váltak, különben nyilván részt vettek volna a nyugati fellépés előtti légicsapásokban. A Google műholdképén mégis úgy várakoznak a közép-líbiai Hun melletti légibázison, mintha bármikor felszállhatnának. Ugyanitt, felül egy hasonló sorsú MiG-25-ös vadász is látható.
Ha megölték Kadhafi egyik fiát, akkor nem amerikai csapatok tették, mondta az ABC televízónak nyilatkozva Hillary Clinton amerikai külügyminiszter. Mint mondta egyelőre azt sem erősítették meg, hogy tényleg meghalt volna az egyik Kadhafi fiú. Hillary Clinton ugyanakkor kijelentette azt is, nagyon valószínűtlen feltételezés lenne egy stabil és békés, később demokratikus Líbiát elképzelni úgy, hogy Kadhafi marad az ország irányítója.
Magyar idő szerint este fél kilenc előtt jelentette líbiai tévé, hogy bombázzák a fővárost. Élő képeket mutattak, melyeken a levegőben torkolattűz látszott, illetve hallani lehetett a légvédelmi ágyúkat. Azóta viszont egyetlen hírügynökség sem számolt be részletekről, nem tudni, tart-e még, illetve milyen károkat okozott a csapás. Kadhafi televíziós beszédében azt mondta, a líbiai emberek jelentik az ország légvédelmét.
A Reuters jelentése szerint élő adásban beszélt a líbiai tévében Kadhafi. Esküdött a harc folytatására, és azt ígérte, végül ők fognak győzni. Khadafinak ez volt az első nyilvános fellépése a bombázások négy nappal ezelőtti kezdete óta, korábban az is kérdéses volt, él-e, illetve az országban van-e még.
Korábban Háled Kaim, a líbiai külügyminiszter egyik helyettese azt mondta a hírügynökségnek, a nyugati erők a polgári lakosság védelmezése helyett sokkal inkább a felkelők megsegítésében érdekeltek, ráadásul azt is egyértelművé tették, hogy szándékukban áll megölni Moammer Kadhafit. (Ezt Robert Gates amerikai védelmi miiniszter és Cameron brit miniszterelnök is cáfolta, hangsúlyozva, hogy lépés se okos, se legális nem volna.) Kaim a harcok befejezésére szólított fel, és megismételte a líbiai vezetésnek azt a kérését, hogy utazzanak nemzetközi megfigyelők Líbiába, és vizsgálják meg, hogy a kormány betartja-e a múlt héten kihirdetett tűzszünetet.
Egy meg nem nevezett amerikai kormányzati tisztviselő a Reutersnek azt mondta, szeretnék, ha a következő napokban több arab ország is csatlakozna a Líbia elleni akcióhoz. Eddig Quatar az egyetlen arab állam, amely bejelentette részvételét, két katonai gépet indítottak el, melyek kedd este Ciprusra érkeztek.
A szaudi külügyminiszter közben Londonban tárgyalt David Cameron brit miniszterelnökkel, a találkozó után kiadott brit közlemény szerint "erős támogatásáról" biztosította a Líbia elleni nemzetközi fellépést.
A BBC meg nem erősített, térségi forrásai alapján azt írja, Misztrátánál Kadhafi csapatai felgyújtottak egy élelmiszerraktárat. A helyi ellenzékieknek egy kis búzát sikerült megmenteniük a raktárból, melynek fontos szerepe volt a város ellátásában.
A misztrátai harcokról a Reuters egy helyi kórház orvosának beszámolóját ismertetve azt írta, a helyzet katasztrófális, az orvosok és az ápolók kimerültek, a sebesültek egyre csak érkeznek. Számokat nem közöltek, ugyanakkor sérültek egy jelentős része az orvlövészek és a kormányerők tankjai miatt el sem jut a kórházakig.
Órákon belül elengedik a líbiai hatóságok a korábban őrizetbe vett három külföldi újságírót, jelentette az AFP. A francia hírügynökség két újságíróját és a Getty fotóügynökség egy munkatársának ügyében az AFP elnöke Kadhafinak írt levelet, a líbiai hatóságok szerint az ebben foglalt kérésnek tesznek eleget.
Váratlan visszavonulót fújt Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel támadt vitájában Vlagyimir Putyin miniszterelnök: a nyugati hatalmak líbiai légicsapásaira felhatalmazó ENSZ-határozatot "keresztes hadjáratokra" mozgósító "középkori felhívással" összevető orosz kormányfő kedden azt mondta, hogy "az Oroszországi Föderáció elnöke irányítja a külpolitikát", nincs helye a megosztottságnak.
Medvegyev hétfőn határozottan helytelenítette Putyin szóhasználatát. Az orosz államfő szerint Líbiával kapcsolatban a "keresztes hadjárat" típusú kifejezések elfogadhatatlanok, az észak-afrikai országban zajló események kapcsán a lehető legpontosabban kell fogalmazni. Medvegyev újságírók előtt azt mondta: "Semmiképpen nem szabad olyan kifejezéseket használni, amelyek a civilizációk összecsapását idézik fel". Az államfő kijelentette, nem tartja helytelennek a ENSZ Biztonsági Tanácsának 1973. számú határozatát. Oroszország tartózkodott a szavazásnál, s ezzel zöld utat adott a BT határozatának. Putyin bírálta a döntést, amely lehetővé tette a szerinte megengedhetetlen mértékű beavatkozást egy szuverén ország belpolitikai konfliktusába. (MTI)
Az egyiptomi-líbiai határnál járt kedden Martonyi János külügyminiszter, aki az Európai Unió nevében tájékozódott arról, hogy milyen segítségre van szükségük a líbiai háború elől a szomszédos országba menekülőknek. Az egyiptomi hatóságok az ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet, amely enyhült is, amióta Bengázi biztonságosabbá vált - mondta el telefonon a külügyminiszter az MTI-nek, hozzátéve, hogy váratlan események továbbra sem zárhatók ki.
A Földközi-tengerhez, Muszaid településnél lévő határátkelő helyen már 120-130 ezer ember kelt át Líbiából és utazott tovább. Most már az ellenkező irányban is van forgalom, mert néhányan hazatérnek - számolt be tapasztalatairól Martonyi János, aki a tartományi kormányzóval és nemzetközi szervezetek képviselőivel tárgyalt a teendőkről.
A NATO líbiai beavatkozása után Németország minden csapatát kivonta az észak-atlanti szövetség földközi-tengeri műveleteiből: a védelmi minisztérium egyik tisztségviselője kedden elmondta, hogy összesen 550 katonáról, két fregattról és két kísérőhajóról van szó. A NATO hadihajók bevetésével igyekszik betartatni az ENSZ Biztonsági Tanácsának Líbiával szembeni fegyverembargóra vonatkozó határozatát. Németország Franciaországgal és Nagy-Britanniával szemben úgy döntött, hogy nem avatkozik be katonailag Líbiában. (MTI)
Egy fregattal járul hozzá Románia a NATO biztosította fegyverembargó fenntartásához Líbia körül, jelentette be Traian Basescu államfő az AFP hírügynökségnek nyilatkozva.
Az amerikai elnök az Air Force One, az elnöki gép fedélzetéről folytatott beszélgetést az angol miniszterelnökkel és a francia elnökkel. Értékelték az eddigi eseményeket, és egyetértettek abban, hogy folytatásban a NATO-nak kulcsszerepet kell játszania. Döntés továbbra sincs arról, hogy ki vezesse a Líbia elleni nemzetközi fellépést, de alighanem irányadóak a svéd külügyminiszter esti szavai: a NATO egy bejáratott együttműködést, kommunikációs csatornákat jelent, ráadásul rendelkezésre áll. Carl Bildt Brüsszelből a tárgyalásokat követően este nyilatkozott a BBC híradójának, hangsúlyozva, hogy nem NATO-tag országa is többször együttműködött már a NATO irányította katonai akciókban, "ezt az utat ismerjük".
A Tripoli környéki Kadhafi-csapatok irányítója, Huszein El Warfali meghalt, írta az Al-Dzsazira.
Az állami tévé azt állítja, élő képeket ad a főváros jelenleg zajló bombázásáról. A BBC beszámolója szerint a líbiai kommentátor állította, hogy a támadás jelenleg zajlik, a képernyő felén az eget elborító torkolattűz látszott, miközben a légvédelmi ágyuk hangja hallatszott.
Még az esti órákban is folyamatosan érkeznek és indulnak a szövetséges vadászgépek egy dél-olaszországi támaszpontról, a BBC esti híradójában élőben jelentkező tudósító azonban hangsúlyozta: nem tudni, hogy milyen célból repülnek, azaz tisztán a légtérellenőrzés, vagy adott célpontok megsemmisítése a feladatuk. Korábban a BBC egy másik tudósítója Tripoliból bejelentkezve azt mondta: továbbra is hallani lehetett a líbiai légvédelem ágyúinak zaját, leginkább ezek határozták meg a főváros "hangképét".
Szíriában már ötödik napja vonulnak utcára a tüntetők "szabadságot" követelve. Kedden Deraa és Nava városában szemtanúk arról számoltak be, hogy több százan is lehettek a demonstrálók. A hatalomellenes megmozdulások komoly kihívást jelentenek Bassár el-Aszad szíriai államfőnek, aki 11 éve - apja halála óta - áll az ország élén. Bár végrehajtott néhány, a nyitás irányába mutató reformot, a befolyásos titkosszolgálattal biztosított tekintélyuralmi rendszert egyáltalán nem érintették a változások.
Egy Szíriában működő független emberjogi csoport kedden közölte, hogy a hatóságok az ország déli részén betörtek Loaj Husszeinnek, egy közismert emberjogvédőnek az otthonába, és azóta nem tudni a hollétéről. Husszein állítólag közzétett az interneten egy kérvényt, amely a tüntetőkkel való szolidaritásra hívott fel. A damaszkuszi vezetés az utóbbi napokban a közel-keleti ország több tartományában keményen fellépett az elsősorban fiatalok és emberjogvédők részvételével zajló tüntetések elfojtása érdekében. Az Elaph című hírportál keddi tájékoztatása szerint az elmúlt néhány hét leforgása alatt több tucatnyi feltételezett ellenzékit vettek őrizetbe, közöttük egy 12 éves deraai fiút. (MTI)
Szerbiát területének 11 héten át tartó bombázására emlékeztetik a líbiai fejlemények, és a legfontosabbnak a harci cselekmények beszüntetését tartja, hogy ne legyen még több civil áldozat - mondta Vuk Jeremic külügyminiszter kedden. Szerbiát és az akkor vele államszövetséget alkotó Montenegrót 78 napon át bombázta 1999-ben a NATO légiereje, hogy visszavonulásra kényszerítse a jugoszláv hadsereget Koszovóból, ahol albán gerillákkal harcolt. "Keserű tapasztalataink vannak, ezért a konfliktus összes résztvevőjét felszólítjuk a harci cselekmények beszüntetésére és a túlzott erőszak elkerülésére... Nagyon nyugtalanít bennünket az, ami Líbiában történik" - mondta a miniszter. Vuk Jeremic kijelentette, hogy Szerbia a nemzetközi közösség felelős tagjaként támogatja az ENSZ BT Líbiával kapcsolatos döntését, ugyanakkor támogatja Líbia szuverenitását és területi egységét is.
Szerbiában és Montenegróban közel 40 ezren jelentkeztek a Moammer Kadhafi líbiai vezetőt támogató közösségi honlapokon, és követelték "az agresszió" leállítását. (MTI)