A megbízható forrásnak számító Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet tájékoztatása szerint csütrötökön legalább kéttucatnyian vesztették életüket Líbiában a tüntetők és a kormány rendfenntartói között kitört összecsapásokban. Hivatalosan csak öt áldozatot ismertek el, de a szemtanúk beszámolói alapján még a 24 halottnál is több áldozata lehetett az összecsapásoknak. Bengáziban és al-Bajdában voltak a leghevesebb tüntetések, a fővárosban, Tripoliban egyelőre még csak a rezsim szervezett hívei szolidarítottak Kadafi elnökkel.
Miszrátában a központi kórház lett a kadhafista erők főhadiszállása, írja a BBC. Civilek már egyáltalán nincsenek itt, és a környező épületeket is evakuálták.
Ahmet Davutoglu török külügyminiszter szerint az általuk szabott feltételek teljesültek, a törökök most már nem ellenzik, hogy a NATO vegye át az akciók irányítását, így ez hamarosan megtörténhet, írja a BBC. A török külügyminiszteren kívül ugyanakkor más egyelőre nem nyilatkozott erről.
A líbiai kormány hivatalos közleménye szerint eddig száz civil halt meg a szövetségesek támadásaiban. Más forrás ezt egyelőre nem erősítette meg.
A magyar honvédség a líbiai helyzet rendezéséhez humanitárius hozzájárulást nyújthat. Magyarorszég orvoscsoportot küldhet a Líbiával szomszédos országokba a menekültek segítésére - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter.
Hende szerint a magyar honvédség egészségügyi képességei európai szinten is kimagaslóak. (MTI)
A lázadók elmondták a Reutersnek, megöltek harminc mesterlövészt Miszrátában. A városban a tetőkön rejtőző mesterlövészek lőttek civilekre a nyílt utcán az utóbbi napokban.
Jóváhagyta a török parlament, hogy az ország részt vesz a NATO-akcióban a fegyverembargó betartatására. A szövetség hajói szerda óta járőröznek a líbiai partoknál. A törökök eredetileg ellenezték, hogy szerepet vállaljanak Líbiában.
Megelőzendő, hogy a holnapra tervezett komoly tüntetésen túlságosan eldurvuljanak a dolgok, a szír kormány elkezdett engedményekről beszélni. A Guardian szerint hajlandóak lennének felfüggeszteni az 1963 óta érvényben lévő szükségállapotot, új törvényeket hozni a politikai pártok működéséről és a médiáról és válaszolni a „legitim igényekre".
Az elnök egyik tanácsadója az AP hírügynökség szerint azt mondta, az új törvény értelmében működhetnének más pártok is a hatalmon lévő Baath párton kívül. Magasabb fizetést is ígértek a közszolgáknak.
A tüntetőkkel szembeni brutális fellépés után viszont ezek az engedmények már nem biztos, hogy elégségesek lesznek, írja az AP.
Az ABCnews értesülése szerint egy jugoszláv gyártmányú Soko Galeb (Sirály) típusú könnyű gép volt az a líbiai repülő, amelyet Miszrata légibázisán megsemmisítettek. A Galebet 1964-től gyártották Jugoszláviában, miután Tito kitalálta, hogy országának saját, független repülőiparra van szüksége. Sugárhajtású, egyhajtóműves gyakorlógép, amely felszerelhető fegyverzettel, legfeljebb 300 kilogrammot szállíthat, jellemzően nem irányított rakétákat és bombákat.
A Galebbel már találkozhattak nyugati pilóták Jugoszlávia felett, ahol többet lelőttek ezekből az ósdi gépekből.
Ez egyben az első alkalom, amikor egy Rafale vadászgép megsemmisített egy másik repülőgépet. Igaz, nem légiharcban.
Azután lőtte le egy francia vadászgép a líbiai gépet, hogy az leszállt a miszrátai bázison, számolt be az incidens részleteiről egy katonai szóvivő a Reutersnek. A líbiai gép megsértette a repüléstilalmi övezetet, ezért egy levegő-föld rakétát lőttek ki rá.
Az AP hírügynökség jelentése szerint csütörtökön a szíriai biztonsági erők átvették a hatlamt az a deraai mecset felett, amely az utóbbi napokban a dél-szíriai városban kibontakozó ellenzéki mozgalom központjaként szolgált.
A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság képviselője csütörtökön azt mondta az AP hírügynökségnek, hogy "100 százalékig biztos" abban, hogy a líbiai felkelők elleni támadások kivizsgálása után Kadhafi kormánya ellen emberiesség elleni bűntettek miatt lehet majd vádat emelni.
Ehud Barak izraeli védelmi miniszter, korábbi miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta Tel Avivban, hogy hosszú távon az arab felkeléseknek pozitív hatása lesz.
Egy amerikai katonai szóvivó megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint francia vadászgépek lelőttek a levegőben egy katonai repülőt. Pontos részleteket azonban még nem tudni az incidensről.
Csütörtökön újabb országok csatlakoztak a Líbia elleni katonai akcióhoz. Hollandiából hat F-16-os vadászgép indult útnak Szardíniára, ahol a bázisuk lesz a következő napokban. A gépek a repülési tilalmi zóna ellenőrzését fogják ellátni, a holland védelmi minisztérium azonban hangsúlyozta, hogy támadásra nem használják a repülőket.
Közben Jordánia is jelezte, hogy segít a misszióban. Ők azonban csak humanitárius segélyt vagy mentőautókat küldenek, a Líbia elleni katonai akcióban semmilyen formában nem kívánnak részt venni.
Oroszország lakosságának 64 százaléka nem támogatja a Líbia elleni nyugati katonai akciót, derül ki egy csütürtökön nyilvánosságra hozott közvéleménykutatás eredményeiből.
Akárcsak korábban más arab országok ellenzéki mozgalmai, most a szíriai kormányellenes erők is arra szólították fel a lakosságot, hogy a pénteki nagy muszlim ima után kezdjenek tüntetni.
Egy forrás Tripoliból azt mondta a BBC-nk, hogy aki kicsit is gyanús, azonnal letartóztatják Kadhafi emberei. "Nem túlzok, fiatalok tízezreit vitték el. Ha három-négy ember pár percet együtt beszélget az utcán, akkor már a szabadságukkal játszanak."
Egy Mohamed nevű miszrátai orvos számolt be a BBC-nek a városbsn tapasztalható apokaliptikus állapotokról. "Nincs víz, áram és telefon. Csak az én kerületemben négy fiú halt meg. De olyan szabadnak érzem magam, mint még soha Líbiában."
Az amerikai ABC News szerint a szövetségesek lelőttek egy líbiai vadászgépet, amely felszállásával megsértette az ENSZ által kihirdetett repülési tilalmi zónát az ország felett.
Kezdi összeszedni magát Kadhafi kormánya, jelentette Tripoliból a BBC talán legelismertebb külpolitikai tudósítója, John Simpson. Simpson szerint azok a tisztviselők, akik néhány napja még teljes bizonytalanságban voltak, ma már mintha bíznának esélyeikben, és abban, hogy a Kadhafi-rezsim a helyén maradhat.
Szerda éjjel egy a tengerparttól 250 kilométerre délre található katonai repülőteret is bombáztak a szövetséges csapatok, jelentette be Thierry Burkhard francia katonai szóvivő. Ez volt eddig a legtávolabbi célpont, amit nyugati vadászgépek lőttek Líbiában.
Burkhard azt nem mondta el, hogy pontosan mely célpont ellen zajlott az akció, de azt állította, a polgári lakosság nem volt veszélyben. Szerinte a líbiai hadsereg most próbál újraszerveződni, de már így is hatalmas veszteségeket szenvedett, és nagyon meggyengült.
Nehéz pontos képet kapni arról, hogy mi a helyzet az utóbbi napokban egyre hevesebb összecsapásokat elszenvedő Szíriában. Az érkező hírek azonban egyre súlyosbodó helyzetet sugallnak.
Az AFP francia hírügynökség szerint csütörtök délelőtt 20 000 ember gyűlt össze a dél-szíriai Deraában, hogy eltemesse a szerdai tüntetések áldozatait.
A legnagyobb ellenzéki megmozdulásoknak otthont adó Deraa egyik kórházában dolgozó orvos a Reutesrs hírügynökségnek közben azt mondta el, hogy csak szerdán ő maga 25 halott tüntetőt látott. Mindannyiukat lőtt sebbel vitték a kórházba. Közben a város utcáin folyamatosan cirkálnak a kormány felfegyverzett katonái.
Rinaldo Veri, a NATO Líbia elleni tengeri blokádját vezetp olasz altengernagy szerint mindent megtesznek azért, hogy ne tudjanak újabb fegyverek érkezni az észak-afrikai országba.
Veri elmondta, hogy a tengeri a legegyszerűbb út a fegyverszállítmányok számára, így azt igyekeznek a lehető legjobban elzárni. Ha azt gyanítják, hogy egy hajón fegyverek lehetnek, katonákat küldenek a fedélzetére, akik erőszakot is alkalmazhatnak, amennyiben ellenállásba ütköznek.
Gerard Longuet francia védelmi miniszter szerint a líbiai katonai beavatkozásnak semmi értelme, ha nincs mellette politikai akció is. Longuet szerint "azért léptünk katonailag, mert politikai céljaink vannak. Meg akarjuk vitatni, majd segíteni akarunk a líbaiai népnek egy új jövő felépítésében".
Longuet azt is elmondta, nincs határideje a katonai akció befejezésének.
Kína csütörtökön felszólította a líbiai összecsapások valamennyi résztvevőjét, hogy tartsanak fegyverszünetet. Jiang Yu külügyi szóvivő szerint az ENSZ-határozat célja (amelynek megszavazásánál Peking tartózkodott) "humanitárius segély volt, nem egy még nagyobb humanitárius katasztrófa előidézés". Szerinte "tiszeteltben kell tartani Líbia szuverenitását, függetlenségét és egységét".