Fordulat az arab világban

Az 1986 óta hatalmon lévő Yoweri Museveni ugandai elnök szerint a nyugat kettős mércét alkalmaz. Líbiában repülésmentes övezetet hoztak létre, miközben Bahreinben és más, nyugatbarát országokban szemet hunytak.

Egy másik régi afrikai vezető, a zimbabwei Robert Mugabe szerint az ENSZ BT határozata nem adott felhatalmazást a katonai kaciókra.

Hétfőn hasonlóan nyilatkozott a dél-afrikai elnök, Jacob Zuma is.

Az al-Dzsazíra videója a Tripoliból Bengáziba vezető úton, Adzsdabíja közelében készült. A felvételen a nyugati légicsapásokban elpusztult kormányerők fegyverzetének maradványai láthatók.

A líbiai állami tévé - szokásától eltérően angolul - azzal vádolja Dániát, hogy ők követték el a Kadhafi magánbirtoka elleni támadást. A bemondó azt is hozzátette, hogy Dánia évek óta "hadjáratot" vezet a muszlimok ellen, mégpedig karikatúrákkal. Ezzel nyilván a Jylland-Posten című újság elhíresült Mohamed-rajzaira utalt.

Háromból egy brit állampolgár ért egyet a líbiai szerepvállalással, írja a BBC egy közvélemény-kutatásra hivatkozva. a megkérdezettek 43 százaléka ellenzi az intervenciót, illetve hogy abban brit fegyveres erők is részt vesznek. 22 százalék bizonytalan.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elutasította Líbia kérését, és nem tárgyalja hivatalos ülésen az észak-afrikai ország elleni "katonai agressziót", A BT közleménye szetint előbb megvárják, hogy csütörtökön Ban Ki-Moon ENSZ főtitkár mit mond a repülési tilalmi zónáról döntő 1973-as számú határozat megvalósításáról.

A líbiai konfliktus a helyszínen tartózkodó nyugati újságírók közt is viszályt szült. Hétfőn cikkekben és a Twitteren zajló nyilatkozatháború alakult ki számos prominens tudósító közt arról, hogy valóban emberi pajzsként használta-e néhányukat a líbiai rezsim.

Annyi bizonyos, hogy miután vasárnap este először érte találat Kadhafi Tripoliban található személyes birodalmát, a líbiai hatóságok nagyon gyorsan a helyszínre szállítottak több külföldi újságírót, hogy azok saját szemükkel győződhessenek meg a pusztításról.

Már ekkor felmerült, hogy Kadhafi emberei ezt valójában azért tették, hogy így vegyék el a kedvét a szövetségeseknek ennek a célpontnak a további támadásától. A hétfő folyamán ezt több nyugati újság és tévécsatorna is megerősítette, ez azonban alaposan felhúzta azokat a tudósítókat, akiket a líbiaiak a szétlőtt épülethez vittek.

Nic Robertson, a CNN rangidős külügyi tudósítója most azt írja Twitterén, hogy amikor az ember egy olyan helyre megy dolgozni, mint Líbia, arra számít, hogy majd a diktatúra fog neki hazudozni, nem pedig a saját újságíró kollégái.

Hétfő este támadás érte a tripoli tengerészeti bázist, amely a líbiai fővárosban található, a civil kikötővel egybeépítve. A líbiai hadihajók, rakétáik csekély (80 km-es) hatótávolsága miatt, csak elméleti veszélyt jelentettek a koalíciós erőkre. Vasárnap az EC-130-as Commando Solo légi rádióállomásról üzenetet sugároztak, amelyben figyelmeztették Kadhafi tengerészeit, hogy ha megpróbálják felszedni a horgonyt, azonnal megsemmisítik őket. Elképzelhető, hogy valamelyik egység megkísérelte a kihajózást.

A légitámadásnak lehetett más oka is: a hadihajók egy része, legalábbis az alábbi műholdképen látható Nanucska osztályú korvett és a Koni osztályú fregatt légvédelmi platform is egyben. A műholdképen egyebek mellett kisebb, Combattante osztályú naszádok is látszanak, ezeken csak csöves légvédelem van.

A tripoli haditengerészeti támaszpont a Google műholdképén

557 igen és mindössze 13 nem szavazat mellett támogatja a londoni parlament az ENSZ 1973-as számú határozatát, amely létrehozta a líbiai repülési tilalmi zónát. Erre hivatkozva támadják most a szövetséges csapatok az észak-afrikai országot.

Az Al-Dzsazíra szerint a szövetséges légicsapások hétfő éjjel két, Bengázitól keletre található líbiai radarállomást is kilőttek.

A BBC helyszíni tudósítója azt mondja, helyi idő szerint éjfél körül ismét légitámadás érte Tripolit, amire a líbai légvédelem igyekezett válaszolni.

A Líbiában készült fotókon mind épségben, mind szétbombázva gyakran látható egy tankszerű jármű, de ormótlan nagy dobozzal a torony helyén. Ezek a virágzó nyugat-európai kapcsolatok emlékei, olasz gyártmányú Palmaria önjáró tarackok. 155 milliméteres lövegükkel percenként egy lövést adhatnak le 24 kilométeres távolságra, vagy szükség esetén rövidebb sorozatot is, szóval nagyszerűen beválnak védtelen városok ostrománál. Motorjuk német gyártmányú. Olaszország 160 darabot szállított Kadhafinak, amikor még jó fiúnak számított.

Forrás: Military-Today.com

Benjamin Lowy fotóriporter Iphone-nal készített képeiből álló mikroblogját érdemes figyelemmel követni.

Egyre jobban aggódik Líbiáért Törökország, mondta hétfön az utóbbi ország külügyminisztere, Ahmet Davutoglu. Az AFP hírügynökség szerint a török politikus azt mondta, vannak bizonyos normák, amiket a nemzetközi jog szerint be kell tartani ilyen helyzetekben, és ilyen katonai szövetségek létrehozásakor, ugyanakkor Törökország úgy látja, most ezeket a normákat nem sikerült maradéktalanul betartani.

Ahmet Davutoglu

A nyugat-líbiai Zintan városát is lőtték hétfőn Kadhafi csapatai. A várost olyan erős tüzérségi támadás érte, hogy sok helyi lakos kénytelen volt elmenekülni, és a környék hegyeinek barlangjaiban találni menedket.

Több ház összedőlt, és a mecset minaretje is leomlott, mondta egy szemtanú a Reuters hírügynökségnek. Állítólag legalább 40 tank várakozik a Zintan környéki hegyek lábánál, és ezeknek köszönhetően érte a várost az utóbbi napok legerősebb támadása.

Hétfőn zárt ajtók mögött tárgyalt az ENSZ Biztonági Tanácsa, miután Líbia kérte a testület állásfoglalását az ország elleni nyugati légicsapásokkal kapcsolatban.

Dimplomáciai források szerint Kína hívta össze a találkozót, mivel ebben a hónapban ők látják el a BT elnöki feladatait, A kínaiak az után léptek, hogy hivatalos levelet kaptak Músza Kusszától, Líbia külögyminiszterétől, amelyben azt kérte, a BT vitasssa meg a az "országa elleni katonai agressziót".

Egy, a BBC-nek nyilatkozó brit diplomata szerint ők örülnek a tanácskozásnak, mert így Nagy-Britannia és a többi szövetséges ország világosan elmondhatja a BT többi tagjának, hogy mit tettek eddig az ENSZ 1973-as számú határozatának betartásáért, különös tekintettel a líbiai polgári lakosság védelmére.

A francia védelmi minisztérium megerősítette, hogy a Charles de Gaulle repülőgéphordozó holnaptól bekapcsolódik a hadműveletbe. Az anyahajót a Dupleix romboló, az Aconit lopakodó fregatt és a Meuse tankhajó kíséri. Általában vele tart az Améthyste tengeralattjáró is, de ezt most nem említették.

A de Gaulle 8 Rafale vadászgépet visz magával, belépésével szerephez juthatnak igazi oldtimerek is: 6 régi Super Etendard vadászbombázó is a fedélzeten van, továbbá két E-2C légtérfigyelő gép és tíz helikopter.

A francia haditengerészet már korábban Líbia partjaihoz küldte a Jean Bart és a Forbin rombolókat, amelyek radarjaikkal a légtérfigyelésben vesznek részt.

Nagyon nehéz kihámozni az egymásnak sokszor teljesen ellentmondó hírekből, hogy pontosan mi történik Miszrátában, az azonban biztos, hogy amit a líbiai rezsim állít, tehát hogy sikerült visszafoglalniuk a felkelőktől a várost, nem teljesen igaz.

A BBC-nek most egy Szalah nevű férfi, aki állítólag a várost védő felkelők szóvivője, azt mondta, hogy a helyzet katasztrofális. Állítólag csak hétfőn 40 halottjuk és 200 sebesültjük volt mivel amikor Kadhafi csapatai visszahúzódtak, a város lakói kimentek ünnepelni az utcákra. Ekkor azonban a kormány katonái ismét támadásba lendültek, és válogatás nélkül lőttek mindenre, ami mozgott – még három mentőautóra is.

Hétfőn arról is érkeztek hírek, hogy Miszrátában már víz sincs, miután Kadhafiék elvágták a városba vezető vízvezetékeket.

A Daily Telegraph kelet-líbiai tudósítója szerint a Kadhafi-ellenes felkelők egyik parancsnoka folyamatos kapcsolatban van a szövetségesekkel, hogy egyeztetni tudjanak az egyes légitámadásokról.

Az AFP hírügynökség szemtanúkra hivatkozva azt állítja, hétfő éjjel légitámadás érte a Tripoli melletti líbiai haditengerészeti támaszpontot, amely körülbelül tíz kilométerre találhatü a fővárostól.

A dél-líbiai Szebha városát is támadták a szövetségesek, mondta el a Tripoliban tartózkodó nyugati tudósítóknak Musza Ibrahim líbiai kormányszóvivő. Szebhát a Kadhafi-rezsim támogatóihoz szokás sorolni.

Ibrahim arról is beszélt, hogy a kormány célja "békét, stabilitást és az ország egységét garantálni Líbiában, de ha arra van szükség, meg fogják védeni magukat. Felfegyverzik a népet, és akkor hat millió líbiai fog majd küzdeni."

Általános fejetlenségről számol be a BBC tudósítója, aki Bengázi mellett figyelte hétfőn az eseményeket. Az szerinte világos, hogy Kadhafi csapatai nincsenek tekintettel a saját tűzszünetükre, és továbbra is igyekeznek elfoglalni a második legnagyobb líbiai várost.

A felkelők ugyanakkor elég szedett-vedett társasgának tűnnek, akiknek nincsenek nyilvánvaló vezetőik és parancsaik. Sok náluk a kiabálás és fogadkozás, de kevés a komoly tett.

A líbiai rezsim azt állítja, sikerült visszafoglalniuk az utóslsó olyan nyugat-líbiai várost, ami még a felkelők kezén volt. A városból hétfőn ennek teljesen ellent mondó beszámolók is érkeztek, úgyhogy ezen minden bizonnyal lesz még vita.

A Sky News tripoli tudósítója szerint a líbiai fővárosban az a pletyka terjed, hogy ismét légitámadás érte Kadhafinak azt a palotakomplexumát, amelyet már vasárnap este is lőttek a szövetségesek.

A líbiai rezsim szerint sokan meghaltak a szövetségesek támadásaiban, többek közt Kadhafi szülővárosában, Szirtben is, ahol a repülőteret érte támadás. A Reuters hírügynökség szerint az nem világos, hogy az erről beszélő líbiai szóvivő a hétfő esti támadásokra gondolt, vagy valamelyik előző napra.

AZ AFP hírügynökség szerint Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök hétfőn este azt mondta, ő azt szeretné, hogy a Líbia elleni katonai akció parancsonokságát a NATO venné át. Berlusconi mellett ma több európai politikus is beszélt ma erről.

A líbiai állami tévé adása szerint Tripolit ismét támadják a szövetségesek. A CNN élőben közvetít a líbiai fővárosból, a képeken világosan látszik, hogy a líbiai légvédelmi fegyverekből származó lövedékek világítják meg az eget. Ez nemcsak azt jelenti, hogy Tripoli ismét támadás alatt áll, hanem egyben azt is, hogy a szövetségeseknek még bőven nem sikerült megsemmisíteniük a líbiai légvédelmi rendszert.

Szerdai közleményében az Amnesty International felszólította a líbiai hatóságokat, hogy engedjék szabadon az Al-Dzsazíra munkatársait. Az arab hírcsatorna négy újságíróját két hete tartják fogva valahol Líbiában úgy, hogy semmiféle kommunikációt nem engedélyeznek nekik a külvilággal.

A Chilében tartózkodó Barack Obama sajtótájékoztatóján beszélt a líbiai katonai akcióról. Az amerikai elnök azt mondta, miután véget ér a támadás első hulláma, amelyben semlegesítik Kadhafi légierejét és gondoskodnak a líbiai polgári lakosság biztonságáról, változni fog a hadművelet összetétele és vezetése.

Obama szerint most az a legfontosabb, hogy "a teljes nemzetközi közösség, szinte egyhangúan mondja, hogy humanitárius katasztrófa fenyeget, és van egy vezető, aki teljesen elvesztette a legitimitását és a saját népe ellen fordul, akkor mindenkinek kötelessége ez ellen tenni valamit".

Minden bizonnyal megkezdődött a Líbia elleni légicsapások harmadik éjszakája. A BBC-nek egy Tripoliban élő néző azt mondta, légvédelmi fegyverek ropogását hallani városszerte.