Fordulat az arab világban

Hétfőn két újabb ország vadászgépei kezdték meg a részvételt a szövetségesek líbiai akciójában.

Nem kívánják a halálát, inkább bíróság elé szeretnék állítani Moamer Kadhafit a líbiai felkelők. Ali Zeidan, a diktátor ellen harcolók európai szóvivője az AP hírügynükségnek azt mondta, ők nem szeretnek senkit megölni, még magát Kadhafit sem, hanem sokkal szívesebben látnák őt akár a nemzetközi, akár a líbiai igazságszolgáltatás előtt.

Ha a nyugati hatalmak valóban a líbiaiakon akarnának segíteni, nem Kadhafit bombáznák, hanem fegyverekkel segítenék a felkelőket, mondta hétfőn Ali Khameni ajatollah, Irán vallási vezetője.

A perzsa újév alkalmából mondott beszédében Khamenei arra is kitért, hogy Washington valójában csak jobb pozíciókat szeretne magának az olajban gazdag Líbiában. Az iráni vezető ugyanakkor üdvözölte az arab világon végigsöprő "iszlám ébredést".

"100 százalékban elítéljük ahogy Kadhafi bánt a líbiaiakkal, és a civilek meggyilkolását is. De 100 százalékban ítéljük ei az amerikai és nyugati beavatkozást is" – mondta Khamenei.

A szövetséges támadás érdekes pillanatáról számol be a Sky News hírtelevízió. Miután vasárnap rakétatalálat érte Kadhafi egyik személyes tripoli lakókomplexumát, a líbiai hatóságok azonnal a helszínre vitték a CNN rangidős külpolitikai tudósítóját, Nic Robertsont, hogy saját szemével láthassa a pusztítást.

Már ekkor is több líbiai ellenzéki blogon írtak arról, hogy erre azért kerül sor, hogy megelőzzék a további esetéeges szövetséges támadásokat. Most a Sky ezt megerősítette, szerinte azért nem folytatódtak a célpont ellleni szövetséges támadások, mert a CNN éppen élőben tudósított a helyszínről.

Hiába hirdettek már sokadszorra is tűzszünetet, a líbiai kormánycsapatok továbbra is támadják az ország keleti, a felkelők által ellenőrzött részét. A BBC tudósítója Adzsdabijából jelentette, hogy Kadhafi katonái próbálják megtartani a nyugati légicsapások megkezdése előtt elfoglalt állásaikat.

A Líbia elleni katonai akciónak nincs világos célja, és azt végképp nem tudni, hogy akarnak bármit is elérni, mondta hétfőn Bojko Boriszov miniszterelnök. Boriszov egy bolgár tévécsatornának azt mondta, bolgár csapatok nem vehetnek részt egy ilyen "kalandban".

Boriszov arra is utalt, hogy szerinte amerikai, angol és francia olajérdekek vannak a támadás mögött. A bolgár politikus azt is megemlítette, hogy sok százezer afrikait öltek meg különböző országokban, ám akkor a nyugati hatalmak egyáltalán nem avatkoztak közbe.

Boriszov szerint gazdasági eszközökkel komolyabb sikereket lehetne elérni, és hozzátette, reméli, hamarosan a NATO átveszi az irányítást, hogy "legalább tudjuk, ki parancsol".

A líbiai légicsapások megosztják az orosz vezetést, pedig ilyesmire a legritkábban van példa a nyilvánosság előtt. Miután Vlagyimir Putyin miniszterelnök a hétvégén keresztes háborúhoz hasonlította a nyugati hatalmak észak-afrikai hadműveleteit, hétfő délután Medvegyev államfő, akit általában Putyin pincsikutyájának szokás tartani, keményen bírálta miniszterelnöke szavait.

Medvegyev Moszkva melletti rezidenciáján arról beszélt, hogy elfogadhatatlan muszlim orszégokkal kapcsolatban olyan szavakat használni, amely civilizációs összecsapáskra utal. Az elnök azt is elmondta, hogy ő teljes mértékben támogatja az ENSZ Líbiával kapcsolatos határozatait.

Medvegyev szerint ami most Líbiában történik, az kizárólag a rezsim hibája, amiért elfogadhatatlan bűnöket követett el saját állampolgárai ellen.

Az AFP hírügynökség szerint Medvegyev és Putyin a legritkább esetben csapnak össze a nyilvánosság előtt, és ilyen éles szóváltásra talán még soha nem volt példa. A hírügynökség ugyanakkor hozzáteszi, hogy Medvegyev mostani szavai midnen bizonnyal jól csengenek majd nyugaton, ami hasznos lehet számára a 2012-es oroszországi elnökválasztáson.

Úton van Dél-Európa felé az a hat norvég vadászgép, amivel a skandináv ország részt tervez venni a líbiai hadműveletekben. A norvég televízió mutatta, ahogy a gépek elhagyják az ország északi részén található Bodoe katonai támaszpontot.

A Líbia elleni légicsapások további menetrendjéről beszélt hétfőn a londoni parlamentben David Cameron brit miniszterelnök. Az eddigi eredmények ismertetése után Cameron azt mondta, a terv az, hogy a líbiai hadműveletek parancsonokságát előbb-utóbb a NATO-nak kell átvennie.

Az eddigi légicsapások amerikai irányítással zajlottak, Cameron szerint azonban a hadműveleteknek jót tenne, ha az észak-atlanti szövetség bejáratott parancsnoki gyakorlata alá vonnák. Így a brit miniszterelnök szerint valamennyi NATO-tagország besegíthetne a katonai akcióban.

Cameron ara nem tért ki, hogy jelneleg a NATO-nak van olyan tagja Törökország személyében, amely kifejezetten elutasít minden Líbia elleni katonai akciót, és eddig élt is a vétójogával.

Moamer Kadhafi szívesen tetszeleg egész Afrika vezetőjének szerepében, ám szinte senki sem tartja valóban annak. Az erre a posztra reálisabban pályázó dél-afrikai elnök, Jacob Zuma azonban most a líbiai diktátor pártján van.

Zuma hétfőn nyilatozott a BBC Africának. "Dél Afrika nemet mond a civilek gyilkolására. Nemet a rezsimváltás doktrínájára és nemet Líbia vagy bármely másik ország idegen megszállására."

Most bekapcsolódó olvasóink kedvéért összefoglaljuk a líbiai akció, valamint a térség jelenlegi ismereteink szerinti legnagyobb kérdéseit:

1. Jelenleg Miszrátában dúlnak a legsúlyosabb harcok az ostromló Kadhafi-párti katonák és a várost még éppen tartó lázadók között.

2. Ellentmondásos hírek érkeztek egész nap arról, hogy Kadhafi a koalíció célpontjai között van-e?

3. A török vétó miatt a NATO eddig nem tudott egységesen fellépni, de a francia külügyminiszter szerint ebben a kérdésben előrelépés lehet.

4. Nem tudni, hogy él-e még Kadhafi egyik fia, a katona Haszim. Egyes hírek szerint elesett a harcokban, mások szerint súlyosan megsebesült.

5. Nagy kérdés, hogy folytatódik-e a koalíciós erők nyomásának enyhülése. Líbiai célpontokra tíz-tizenkét rakétát lőttek ki mindössze az éjjel, azt megelőző éjszakán viszont 110-et.

6. Mi lesz Jemenben, ahol magas rangú katonák álltak át a felkelők oldalára?

Tíz-tizenkét rakétát lőttek ki a koalíciós erők líbiai célpontokra az előző éjjel. Ez jelentős visszaesés a két nappal korábbi 110-hez képest, mondta az USA Afrikai parancsnokságának szóvivője. (BBC)

A koalíció célja nem a rezsimváltás, jelentette ki Ben Rhodes amerikai diplomata az elnöki különgép fedélzetén Brazíliából Chilébe tartva. Rhodes azt is mondta, hogy a katonai akció célja a civilek védelme, viszont nem célja Kadhafi kiiktatása. (BBC)

A NATO néhány napon belül kész támogatni a Líbia elleni nemzetközi koalíciót, jelentette be Alain Juppe francia külügyminiszter.

Törökország vétója miatt nem tudott eddig a NATO egységesen fellépni a líbiai repüléstilalmi övezet kérdésében. (BBC)

Amr Músza, az Arab Liga főtitkára először támogatta a katonai beavatkozást, vasárnap azonban váratlanul arról beszél, a szövetségesek már civileket bombáznak, és nem volt az akció célja.

Most, az ENSZ-főtitkár Ban Kimunnal és a brit miniszterelnök David Cameronnal való találkozója után már úgy nyilatkozott: Elkötelezettek vagyunk az ENSZ BT 1973-as határozata iránt, nincs ellenvetésünk, különösen úgy, ha mindez nem jelenti a koalíció szárazföldi bevetését. (BBC)

Sarkozy francia elnök több arab országot is bevonna a Kadhafi-rezsim elleni légicsapásokba, írja blogjában Arnaud Leparmentier francia újságíró. A francia elnöknek ez az első háborúja, és elődje, Jacques Chirac nyomdokaiba akar lépni, akit az arabok a védelmezőjüknek tartottak.

Az Arab Liga ugyanakkor az ENSZ BT csütörtöki határozatának üdvözlése után a bombázásokat, mivel azok szerintük civil áldozatokkal jártak, már elítélte. (BBC)

Két spanyol F-18-as az első líbiai bevetésére vár, mondta a spanyol védelmi miniszter. (BBC)

Ali Hamenei iráni ajatollah elítélte a Líbia elleni légitámadásokat. Szerintük a szövetségesek ezzel kinyújtották kezüket az olaj felé. Irán ugyanakkor támogatja a felkelőket. (A felkelők pedig üdvözlik a légicsapásokat, de az esetleges szárazföldi beavatkozást ellenzik.)

Újabb jelentés érkezett Misratából, amit Kadhafi erői tartanak tűz alatt, és a városba szorult lázadók szerint a központot a rakétáikkal a földdel tették egyenlővé.

A Mohamed néven jelentkező lázadó szerint Kadhafi csapatai már a félmilliós északnyugati város külvárosaiban vannak, és a város központja felé törnek előre. A lázadóknak nincs vizük, és a város legnagyobb részén elektromos áram sincs. Fogytán van az egészségügyi készlet.

A felkelők hálásak a nemzetközi közösségnek Kadhafi csapatainak bombázásáért, ugyanakkor napirendre kellene tűzni a rendszerváltás kérdését, a hatalom megregulázása szerinte kevés. (BBC)

Brit kormányforrások szerint a Líbia ügyében hozott, 1973-as számú biztonsági tanácsi határozat lehetőséget nyújt Kadhafi célponttá nyilvánítására, ha a líbiai vezető fenyegetést jelent az ország polgári lakosságára, írja a BBC.

Hétfőn erről több, egymással ellentétes kijelentés látott napvilágot:

Liam Fox brit védelmi miniszter: a potenciális lehetőségek között van Kadhafi célponttá válása.

Sir David Richards tábornok, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke: Kadhafi nem lehet célpont, mert az 1973-as határozat ezt nem engedi.

William Hague brit külügyminiszter: nem kíván részletekbe bocsátkozni arról, hogy ki vagy mi válhat célponttá. Az, hogy mi engedélyezett, egyes emberek magatartásától függ.

Elképzelhető, hogy az ENSZ BT zárt ajtók mögött összeül hétfőn délután, jelentette az AFP.

A negyedik egymást követő napon bombázták Kadhafi erői Misratát, nyilatkozta a helyi ellenzéki erők szóvivője. A főutcát és a központot földig lerombolták.

Közben Tobrukból robbanásokról közöl hírt a BBC tudósítója.

Kadhafi csapatai már nem támadják a felkelők központját, Bengázit, köszönhetően a szövetséges erők légicsapásainak, mondta John Lorimer vezérőrnagy, a brit fegyveres erők szóvivője. (BBC)

A líbiai kormány élőpajzsot és mesterlövészeket használ a rezsim védelmében, ismételte el a már ismert tényeket Thomas Withington, elemző a BBC-n.

Kadhafinak még nincs vége, mondta a már többször leírt líbiai vezetőről, jól mutatják ezt a Balkánon vagy Irakban a 90-es években végrehajtott légicsapások. "Elépesztően nehéz mesterlövészeket támadni a levegőből" – mondta.

Kedden estek fogságba, pénteken találták meg őket, és most engedik szabadon a New York Times négy újságíróját, akiket Törökország tripoli nagykövetségére szállítottak. Mindezt Ahmet Davutoglu, Törökország külügyminisztere jelentette be.

Törökország vétója miatt nem tud a NATO egységesen fellépni a líbiai repüléstilalmi övezet kérdésében. (BBC)

A bengázi felkelők üdvözlik a légicsapásokat, és még többet szeretnének belőlük, de nem akarják, hogy idegen csapatok lépjenek Líbia területére.

A felkelők szóvivője azt is elmondta, hogy céljuk Líbia fővárosának elfoglalása, de ezt idegen katonai erők offenzívája nélkül akarják elérni. (BBC)

Az Európai Unió tagállamai egyetértenek abban, hogy új gazdasági szankciókat kell életbe léptetni Kadhafi Líbiájával szemben, idézett egy magas rangú diplomatát az AFP.