Három dolgozó, köztük egy tolmács és egy portás is felmondott Líbia stockholmi nagykövetségén, mivel állításuk szerint elítélik az országban folyó népirtást, álszentnek éreznék, ha tovább dolgoznának. (Guardian)
A szaúdi hitszónokok komoly jutalomban is részesültek kiállásuk miatt. A király rendelete alapján 133 millió dollárt költhetnek el mecsetek felújítására, 53 millió dollárból pedig Korán-iskolákat, további 80 millió dollárból az iszlám hitet terjesztő intézményeket hozhatnak létre. A vallási rendőrség - ez botoztathatja meg a jó erkölcsöt sértőket - 53 millió dollárt kapott.
A hivatalnokok további intézkedéseket is bejelentettek, például egy korrupcióellenes, közvetlenül a király alá rendelt hivatal felállítását, mely "mindenkire kiterjedő vizsgálatokat folytathat". Bejelentették továbbá, hogy 4,2 milliárd dollárt fordítanak az egészségügy fejlesztésére. A király a hadsereg lojalitását is igyekszik megnyerni, minden katonát előléptetnek. A sajtót viszont megregulázná, elrendelte, hogy a médiának a muzulmán hitszónokok minden utasítását be kell tartania.
Pénteken televíziós szózatot intézett népéhez a szaúdi uralkodó. Az elemzők előzetesen azt várták, hogy kormányzati átalakításokat jelent be, de erről szó sem volt. Megköszönte a helyi - kormánypénzen eltartott - hitszónokoknak, hogy nyugalomra szólítottak és fatvát adtak ki a tüntetések ellen, majd névtelen kormányhivatalnokoknak adta át a szót, akik különböző jóléti intézkedéseket jelentenek be, írja Szultan al-Kaszemi egyiptomi újságíró. A közalkalmazottaknak kéthavi extrafizetést, az egyetemistáknak kéthavi extraösztöndíjat ígértek, 800 dollárra emelték a minimálbért és havi 533 dolláros munkanélküli járadékot vezettek be, valamint 250 ezer új lakás építését. A szaúdi állampolgárok pedig fejenként 130 ezer dollár állami hitelt vehetnek fel házépítésre.
A líbiai felkelők is megerősítették, hogy harcok robbantak ki Líbia nyugati felén, de feltételezésünkkel szemben nem a kormányhadsereg, hanem a felkelők indítottak támadást Nalut mellett, hogy újra megnyissák a tunéziai határt. (Al-Jazeera)
Ian Black, a Guardian Tripoliban tartózkodó közel-keleti szerkesztője szerint szokatlanul csendes és tapinthatóan feszült a líbiai főváros. "Az utcák üresek, a Zöld teret lezárták, talán nagygyűlést akarnak szervezni, legalábbis már felzászlózták. A kormánytisztviselőket láthatóan ledermesztette az, hogy ennyire felgyorsultak az események. A legérdekesebb nyilatkozatot Szaif al-Iszlám adta, aki szerint nem fogják utcai harcokban elfoglalni Bengázit, inkább csak bekerítik" - írta.
A BBC megjegyzése szerint a brit parlament napra pontosan nyolc évvel ezelőtt szavazta meg az Irak elleni háborút.
Ed Miliband, az ellenzéki Munkáspárt vezetője felszólalásában támogatásáról biztosította a kormányt, de azt is hozzátette, hogy felteszik majd a közvéleményt érdeklő kérdéseket. Azt mindenesetre elismerte, hogy "elég rossz lett volna, ha Nagy-Britannia csak áll és néz". (Guardian)
"A következő órákban" brit Tornado és Typhoon vadászbombázókat küldenek Líbiához közeli - a korábbi hírek szerint szicíliai - támaszpontokra, amelyek aztán "megkezdik a szükséges akciókat", mondta Cameron a brit parlamentben. (Guardian)
David Cameron brit miniszterelnök, a repülési tilalom bevezetésének fő szószólója a brit parlamentben ismerteti az ENSZ csütörtöki határozatát és annak következményeit. Szerinte a határozat egyrészt felhatalmazást ad, másrészt a korlátokat szab az intervenciónak, például nem ad felhatalmazást szárazföldi alakulatok küldésére. Cameron szerint a határozat minden szükséges feltétele, "a demonstrálható igény, a regionális támogatás és a jogi keretek" adottak voltak. A brit alakulatok nemzetközi haderő részeként vesznek majd részt az akcióban. (Guardian)
Nagy demonstráció kezdődött Bahreinban egy lelőtt ellenzéki tüntető temetésén. A tiltakozók azt skandálják, "Obama, a változás juttatott hatalomba, most váltsd le ezt a rezsimet", írja Martin Chulov, a Guardian helyszíni tudósítója.
Az al-Jazeera jelentése szerint egy katari katonai forrás megerősítette, hogy hadseregük alakulatai megérkeztek Bahreinba. Az öbölmenti szunnita arab országok a műlt hétvégén döntöttek úgy, hogy intervenciós csapatokat küldenek a főként síita tüntetők leverésére és a szunnita monarchia támogatására.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának egyik munkatársa szerint a tunéziai határon álló menekülttáborokban hallani, hogy a határ másik oldalán harcok robbantak ki. "Komoly fegyverropogás hallatszik Líbiából" - idézi a Guardian. A tunézia határ közelében lévő Zuvara városka még mindig a felkelők kezén van, elképzelhető, hogy a rezsim - Miszratához hasonlóan - még ezt is megpróbálja elfoglalni a nemzetközi haderő támadása előtt.
Az európai légiirányítás legfrissebb közleménye szerint Líbia tagadja, hogy légtérzárt rendelt volna el. Az Eurocontrol ennek ellenére nem fogad el olyan repülési terveket, amelyek érintik Líbia légterét, tekintettel az ENSZ határozatában elrendelt repülési tilalomra és arra, hogy hamarosan katonai akció indulhat a líbiai légtérben. (Guardian)
Az ENSZ BT határozatának célja a civil lakosság védelme, nincs szó Líbia elleni katonai invázióról, magyarázta a csütörtök este elfogadott határozatot Amr Musza, az Arab Liga főtitkára. Az arab országok részvételéről a katonai akcióban szerinte további egyeztetések lesznek, mert a Liga múlt heti határozatában csak a repülési tilalom elrendeléséről volt szó, a katonai részvételről nem határoztak. (Al-Jazeera)
Az al-Arabíja hírei szerint legalább négy halottja van a Miszrata elleni, háromórás tüzérségi támadásnak.
A Sabab ifjúsági mozgalom jelentése szerint a kormányhadsereg csütörtök este bombázta azt az azsdabíjai erőműt, ami Bengázi áramellátását is biztosítja.
Az al-Arabíja jelentése szerint a Miszratát támadó, Kadhafihoz hű csapatok terrorbombázást hajtottak végre a városban, iskolaépületeket, mecseteket és lakóházakat lőttek nehéztüzérséggel. A mecsetek elleni támadás különösen nagy áldozatokkal járhatott, péntek az iszlám istentiszteleti napja.
A francia kormány szóvivője Franciaország "a következő órákban támadást indíthat Líbia ellen". A Guardian értesülései szerint az akcióban a brit légierő is részt venne, mindkét ország hat vadászgépet indítana. A francia kormányszóvivő azt nem kívánta elárulni, hogy pontosan mikor és milyen célpontok ellen indulhat a támadás.
Bár a kormány statáriumot hirdetett, a bahreini síita ellenzék felszólította híveit, hogy a pénteki ima után kezdjen tüntetéseket országszerte. (AFP)
A líbiai ellenzék helyi forrásokra hivatkozó jelentése szerint a felkelők több tankot zsákmányoltak, néhányat pedig kilőttek Miszratában, ahol a rezsim hadserege reggel nagyszabású támadást indított. A jelentések szerint legalább 25 tank indult a városközpont felé, miután a nehéztüzérség három órán át bombázta a lakónegyedeket. Kadhafi hadereje minden jel szerint még a nemzetközi katonai akció előtt megpróbálja bevenni a felkelők utolsó nagy nyugat-líbiai bástyáját.
Az al-Jazeera jelentése szerint ezekben a pillanatokban válságülést tart a brit kormány, David Cameron miniszterelnök pedig hamarosan tájékoztatja a parlamenti képviselőket. Cameron a repülési tilalom és a katonai beavatkozás első és legfőbb propagátora volt.
A tripoli légiirányítás által elrendelt légtérzár az európai légiirányítás szerint egyben azt is jelenti, hogy az országot nem hagyhatják el repülők sem. (Guardian)
Az európai repülésirányítás jelentése szerint a tripli légiirányítás lezárta az ország légterét, nem engednek átrepüléseket Líbia felett. (Guardian)
Csütörtök este az amerikai kormány tájékoztatta a szenátorokat a Líbia elleni lehetséges katonai csapásokról. A zárt körű, titkos tanácskozás után pár szenátor hajlandó volt néhány részletet megosztani a sajtóval. A Foreign Policy külpolitikai híroldal Lindsey Grahamet, Dél-Karolina republikánus szenátorát idézte. Graham szerint a támadás első hullámában "a földre kényszerítjük a légierejét és fel fog robbanni néhány, az ellenzéki erők felé tartó tank". Párttársa, Mark Kirk illinois-i szenátor szerint a katonai akció központja Szicília lesz, az amerikai kormány pedig engedélyt adott Egyiptomnak arra, hogy felfegyverezze a felkelőket. (Guardian)
Kadhafi hadserege, mint már írtuk, komoly támadást indított a felkelők kezén lévő nyugat-líbiai nagyváros, Miszrata ellen. Szádun al-Miszrati helyi lakos beszámolója szerint tankokkal és nehéztüzérséggel lőtték a lakónegyedeket, sokan életüket vesztették. Miszratában a felkelők csütörtök este visszautasították Kadhafiék ajánlatát, hogy ha leteszik a fegyvert, a hadsereg megkíméli a várost. (Guardian, al-Arabíja)
A légi támogatás mellett hadianyagra is számíthatnak a felkelők az ENSZ BT csütörtök esti határozata után. A Wall Street Journal jelentése szerint Egyiptom már meg is kezdte a fegyverszállítást, a határon elsőként kézifegyverek és lőszerek érkeztek a keleti országrészbe. A lapnak egy líbiai üzletember nyilatkozott, aki a felkelők összekötője az egyiptomi kormánnyal. Állítása szerint az amerikaiak zöld utat adtak az egyiptomi kormánynak a fegyverszállítások megindítására. (Guardian)
Barack Obama kormánya folytatja az elmúlt hónapok fura hintapolitikáját. Miután közel egy hónapig tartó bizonytalankodás után a héten határozottan a repülési tilalom bevezetése mellé állt, csütörtökre pedig már a civilek életét fenyegető katonai alakulatok elleni légicsapásokat propagálta, az ENSZ Biztonsági Tanácsának kedvező döntése után váratlanul újabb feltételeket szabott a katonai akció megkezdéséhez. Közleményók szerint a támadás megkezdése előtt meg kell szerezni az arab országok támogatását is, írja a Guardian. Ez részben értelmezhetetlen, hiszen az Arab Liga már múlt pénteken indítványozta a repülési tilalom bevezetését.
Azonnali tűzszünetre szólított Líbiában Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök hivatalának közleménye. Törökország ellenzi a külföldi katonai beavatkozást, de elismeri, hogy a Biztonsági Tanács határozata kötelező érvényű minden tagországra. Pedig a NATO egyetlen muzulmán országaként Törökország fontos szerepet játszhatna a katonai akcióban, amihez több arab ország is csatlakozott.
A kínai kormány - amely meglepetésre nem vétózta meg a líbiai repülési tilalomról és a polgári lakosság védelmében bevethető nemzetközi haderőről szóló biztonsági tanácsi határozatot - a döntés után továbbra is fenntartásait hangoztatta. A döntést, mint mondták, kizárólag az arab és az afrikai országok kérésére nem utasították el.
Grete Faremo norvég védelmi miniszter állítása szerint Norvégia is hozzá kíván járulni a Líbia elleni nemzetközi katonai kacióhoz. "Még túl korai lenne elárulni, hogy pontosan milyen formában. A repülők küldése természetesnek tűnik" - nyilatkozat a Verdens Gang norvég napilapnak. (Al-Jazeera)