Fordulat az arab világban

Az Arab Liga főtitkára most azt mondta Ban Kimunnal közösen, hogy az arab országok és az ENSZ egységesek abban, hogy meg kell védeni a civileket Líbiában, mert a helyzet nagyon súlyos, és veszélyben vannak. Amr Músza az Arab Liga élén először támogatta a katonai beavatkozást, tegnap azonban váratlanul arról beszél, a szövetségesek már civileket bombáznak, és nem volt az akció célja.

Meglepő fordulatot vett az ENSZ főtitkárának kairói látogatása. Az egyiptomi tüntetések szimbolikus helyszínén, a Tahrír téren ötven Kadhafi-párti tüntető támadt a főtitkárra, akinek vissza kellett vonulnia az Arab Liga főhadiszállására.

Az ENSZ-főtitkárt testőrei védték meg

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok azt állította, nem ez a cél, maga Kadhafi is a katonai akció célpontja lehet, ha ez nem veszélyeztet civileket, mondta Liam Fox brit védelmi miniszter.

Robert Gates amerikai védelmi miniszter nem örült kollégája kijelentésének, és azt mondta, a koalíció céljainak kiszélesítése megoszthatja a koalíciót, és nem okos dolog olyan célokat meghatározni, amelyek megvalósíthatatlanok lehetnek.

A frontvonal jelenleg Azsdabíja várostól 9 kilométerre húzódik, írja a Guardian. Két nappal ezelőtt még Bengázinál volt, vagyis az ellenállók 150 kilométer területet nyertek, és a harci morál is egyre javul.

Az ENSZ főtitkára felszólította a líbiai vezetést, hogy engedelmeskedjen a múlt heti ENSZ-határozatnak. A nemzetközi közösségnek szerinte egységesen ki kell állnia amellett, hogy legyen vége az erőszaknak Líbiában.

A líbiai katonai akciók valószínüleg egy nagyobb háborút fognak kiváltani, mondta Dennis Kucinich amerikai demokrata kongresszusi képviselő a BBC-nek. A képviselő szerint a támadások célja egyértelműűen a líbiai rendszerváltás, de ha nem sikerül hamar lezárni ezt, teret nyerhetnek a szélsőségek iszlamisták és megosztottá válhat az ország. „Ez egy újabb rémálom kezdete" - mondta Kucinich.

Sajtótjékoztatót tart William Hague brit külügyminiszter. Azt mondja: a tettei és nem a szavai alapján fognak ítélkezni Kadhafi fölött.

Elmondta még, hogy mindent megtesznek a civil lakosság védelmében, és Líbia nem lesz egy másik Irak, nem akarják megszállni az országot. (BBC)

Kétnapos oroszországi látogatásra érkezett Robert Gates amerikai védelmi miniszter. A látogatást nem a szövetségesek líbiai katonai hadművelete indokolta, időpontját már jóval az észak-afrikai zavargások előtt rögzítették.

Moszkva a BT múlt heti, a repüléstilalmi övezet kialakításáról döntő ülésén tartózkodott, azóta pedig bírálta a szövetségeseket, akik szerinte nem katonai célpontokat is bombáznak, és szerintük több tucat civil halálát okozták. (BBC)

A katonai logikai szempontjából érthető, hogy a szövetségesek bombázták Kadhafi egyik palotáját, mondta egy katonai szakértő a BBC-nek. Ha ugyanis az a cél, hogy megvédjék a civil lakosságot a diktátortól, akkor meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a diktátor ne tudjon közvetlenül parancsokat adni az egységeinek. John Gearson ugyanakkor elismeri, hogy az ilyesmit, mármint civil célpontok bombázását, nehéz eladni a nemzetközi közösségnek.

Újabb részletek Kadhafi egyik líbiai palotájának, illetve annak egy melléképületének bombázásáról: az épületet a bombázás előtti napon töltötték meg Kadhafi feltétel nélküli híveivel, akik állításuk szerint készek meghalni a vezérért. Az nem tisztázott, hogy ezek az emberek az épületben voltak-e, amikor a lövedék becsapódott.

A támadás a líbiai kormány szerint bizonyíték arra, hogy a szövetséges nem katonai célpontokat is bombáznak. (BBC)

Nem lesz közvetlen EU-részvétel katonai műveletekben Líbiát illetően - mondta Martonyi János külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

Az uniós országok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve a magyar diplomácia irányítója elmondta: válságkezelési koncepciótervezet készült, amit a miniszterek megvitatnak. Ennek - tette hozzá - két eleme van: a humanitárius segítségnyújtás, valamint a fegyverembargó betartásának tengeri ellenőrzése.

"Az biztos, hogy az EU közvetlenül katonai műveletekben részt venni nem fog. De a tengeri ellenőrzésben, ha ezt a tagállamok úgy ítélik meg, részt tud venni" - mondta. (MTI)

A Nagy Népi Szocialista Líbiai Arab Jamahiriya Stefánia út - Ajtósi Dürer sor sarkán álló nagykövetségének épületén, illetve a bejárat melletti egyik zászlórúdon napok óta látható a líbiai lázadók által használni kezdett félholdas csillagos líbiai zászló.

A nagykövetség szimbolikusan már febr. 22-én átállt a Kadhafi-ellenes felkelőkhöz, aznap ugyanis körülbelül 30 líbiai tüntetett a rezsim ellen az épületnél. Az emberek transzparenseket és a lelőtt áldozatok képét tartották a magasba, és magyarul azt kiabálták, hogy "szabadságot Líbiának". A követségről kijött két dolgozó és a tüntetők közé állt.

A New York Times vezércikke arról elmélkedik, hogy mi is a líbiai katonai akció célja? Pusztán megvédni a fellázadt civil lakosságot a tripoli kormány hadjáratától, vagy valóra váltani Obama elnök két héttel ezelőtt tett kijelentését, miszerint Kadhafinak mennie kell.

Mellesleg Irak 1991-es vagy Jugoszulávia 1999-es bombázása sem vezetett Szaddám Huszein, illetve Szlobodan Milosevics azonnali bukásához. Szaddám hatalmát 2003-ban az amerikai szárazföldi beavatkozás döntötte meg, Milosevicsét pedig 2000 őszén a fellázadt szerbek.

A francia kormánynak nincs tudomása civil áldozatokról, nyilatkozta a szóvivő Párizsban.

A líbiai közszolgálati tévécsatorna órákkal ezelőtt 64 civil áldozatról beszélt. (Reuters)

A bahreini királyságnak sikerült meghiúsítania az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) tagállamai ellen húsz-harminc éve szövődő külföldi összeesküvést, jelentette ki a szigetország államfője.

Hamad bin Isza al-Kalifa - aki a GCC-államok, Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Omán katonai illetékeseinek vasárnap esti manámai találkozója után nyilatkozott - feltehetően Iránra utalt.

Egyre növekszik a feszültség a 90 százalékban síita muzulmánok lakta iszlám köztársaság és a szintén síita többségű, de szunnita elit irányította Bahrein között. Az arab ország azzal vádolja Teheránt, hogy támogatja a bahreini kormány elleni tiltakozásokat. A napokban kiutasították Bahreinből az iráni ügyvivőt. (MTI)

Egyes, meg nem erősített források szerint megsérült vagy életét vesztette Hamisz Kadhafi, a líbiai diktátor egyik fia, amikor a nemzetközi erők bab al-Aziziában lebombázták a gépét.

Khamisz vezette azt a katonai elitegységet, amelyik a líbiai hadsereg 32. önálló zászlóalj.

Líbia 1986-os, amerikai bombázásában életét vesztette a diktátor nevelt lánya. Igaz, vannak olyan vélemények, hogy a lányt Kadhafi csak a halála után, jelképesen fogadta örökbe.

Az állami vezetés alatt álló kínai napilapok azt követelik, hogy Peking ellenezze a Líbia elleni légicsapásokat, jelentette a Reuters.

A kínai kormány meglepetésre nem vétózta meg a líbiai repülési tilalomról és a polgári lakosság védelmében bevethető nemzetközi haderőről szóló biztonsági tanácsi határozatot, hanem tartózkodott. A döntést, mint mondták, kizárólag az arab és az afrikai országok kérésére nem utasították el.

Azóta viszont az Arab Liga már kritizálja a légicsapásokat.

A brit légierő Tornádói anélkül tértek vissza vissza norfolki bázisukra, hogy bombázták volna célpontjukat, jelentette a birit Védelmi Minisztérium. A támadás azért maradt el, mert ismereteik szerint a bombázandó térségben civilek is tartózkodtak.

Azt már korábban is lehetett tudni, hogy Kadhafi élő pajzsként használhatja a lakosságot, ahogy annak idején Milosevics szerb és Szaddám Huszein iraki vezető is. Az 1999-es NATO-bombázások idején például Milosevics sűrűn lakott övezetben fekvő, kiürített iskolákba is telepített mozgó radarokat.

Mike Mullen admirális, az amerikai egyesített vezérkar főtitkára a CBS televíziónak elismerte, hogy a líbiai katonai beavatkozás patthelyzethez is vezethet. Mullen szerint nehéz megjósolni, hogy mi lesz a végkifejlet, ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a szövetséges légicsapásoknak nem Kadhafi elmozdítása a célja.

Bill Gortney amerikai altengernagy, az amerikai egyesített vezérkar igazgatója szerint a líbiai légierőnek nyomát sem lehetett látni vasárnap. Gortney azt is elmondta, hogy az ország légvédelmi radarjainak is csak egy kis része maradt működőképes.

Szinte valamennyi, a Líbia felkelők által ellenőrzött nyugati beszámoló megemlíti, hogy a helyiek mennyire hálásak a szövetségeseknek a légicsapásokért, és hogy a leggyakrabban a francia elnököt, Nicolas Sarkozyt éltetik.

Sarkozy volt az első nyugati vezető, aki nyíltan támogatta a líbiai felkelőket, és egyúttal a Kadhafi elleni katonai fellépést szorgalmazta. Az nem egészen világos, hogy a francia elnöknek mindez miért volt ilyen fontos, de sokan azt gondolják, hogy egyszerűen csak szeretne valami sikert elérni a 2012-es elnökválasztás előtt.

Sarkozy népszerűsége jelenleg romokban van, a francia közvéleménykutatási adatok szerint még a második hely megszerzésére sem nagyon lenne esélye, ha most tartanák a választást. Ha Líbiában gyorsan győznének a szövetségesek, az minden bizonnyal nagyot lendítene Sarkozy renoméján, mivel azonban erre semmiféle garancia nincs, most csak annyi biztos, hogy a hiúságáról közismert francia elnök nagy tétben kezdett el hazardírozni.

Több amerikai politikus is beszélt arról vasárnap, hogy nem egészen világos, mit keres az ország hadereje Líbiában. Legélesebben a képviselőház elnöke, a republikánus John Boehner fogalmazott, aki szerint a kormány "köteles elmondani az amerikai népnek, a kongresszusnak és a katonáknak, hogy mi a célja Líbiában". Boehner azt mondta, attól fél, hogy "a hadsereg bevetése világos politikai cél nélkül azt fogja eredményezni, hogy az Egyesült Államok olyan humanitárius misszióba keveri magát, aminek sem az időtartamát, sem a hatókörét nem lehet pontosan tudni".

Más amerikai képviselők is hasonlóan nyilatkoztak, ami a BBC szerint világosan mutatja Washington idegességét, hogy nehogy egy újabb frontot nyisson a közel-keleti konfliktusok végeláthatatlan sorában. Lehetetlen nem gondolni az iraki példára, valamint arra, hogy minél tovább húzódik a líbiai beavatkozás, annál inkább hatással lesz a 2012-ben újraválasztására készülő Barack Obama kilátásaira.

A légicsapások mellett a szövetségesek finomabb eszközöket is bevetettek Líbiában. A Wired arról számol be, hogy egy holland rádióamatőrnek sikerült vennie annak az amerikai gépnek az adását, amely a líbiai hajók legénységére igyekszik nyomást gyakorolni.

A Huub néven futó holland férfi a Commando Solo kódnevű amerikai repülőgép adását fogta, amely jelenleg valahonnét Líbia környékéről sugároz. Az elfogott üzenet azt ismételgeti, hogy a líbiai hajók ne hagyják el kikötőhelyüket, mert ebben az esetben azonnal el fogják őket pusztítani.

Sokat könnyített a líbiai felkelők életén a szövetséges légitámadás. A BBC tobruki tudósítója arról számolt be, hogy ha a nyugati repülők nem avatkoznak közbe, az ország keleti részét ellenőrző felkelők most már minden bizonnyal az életükért küzdenének, nem vidáman lövöldöznének a levegőbe házaik tetejéről.

Musztafa Geraini, a felkelők egyik szóvidője elmondta, ő maga is elmenekült Bengáziból Kadhafi előrenyomuló csapatai elől, a két napja tartó légicsapásoknak köszönhetően azonban most visszatérhetett Líbia második legnagyobb városába. Szerinte a nemzetközi közösség beavatkozása jó eséllyel megkadályozza a további vérontást, és Kadhafi rezsimje napokon belül megbukhat.

Az AFP francia hírügynökség hétfő hajnalban közölte, hogy eltűnt két Líbiában dolgozó munkatársuk, akik a Getty Images egyik munkatársának társaságában voltak. Dave Clark, Roberto Schmidt és Joe Raedle utoljára péntek este adott magáról életjelt, amikor az volt a tervük, hogy elhagyják Tobruk városát, hogy Kadhafi-ellenes felkelőkkel és menekülő civilekkel találkozhassanak.

Hétfő hajnalban a brit hadügyminisztérium megerősítette, hogy az ország légierejének harci gépei az éjszaka folyamán Líbia felett repültek. John Lorimer tábornok ugyanakkor azt mondta, mivel a gépek azt észlelték, hogy kijelölt célpontjaik közelében polgári személyek is tartózkodnak, inkább nem teljesítették a feladatukat. Lorimer szerint ez is bizonyítja, hogy a britek milyen komolyan veszik a líbiai polgári lakosság védelmét.

A Pentagon azt állítja, nem maga Kadhafi volt a célpontja annak a vasárnapi légitámadásnak, amely károkat okozott a líbiai diktátor egyik palotájának melléképületében. Egy amerikai katonai vezető szerint sem Kadhafi, sem közvetlen lakókörnyezete nincs a potenciális célpontok közt.

Ugyanakkor Liam Fox brit hadügyminiszter vasárnap azt mondta, "potenciálisan lehetséges", hogy Kadhafi is a szövetségesek célpontjává váljon. Ugyanakkor Fox azt is megemlítette, hogy egy ilyen akció civil áldozatokkal is járhatna, ezért nagyon óvatosan kell eljárniuk, hiszen ez nem csak humanitárius, hanem egyben propaganda-katasztrófát is jelentene.

Amr Músza, az Arab Liga egyiptomi származású főtitkára vasárnap arról beszélt, hogy a nyugati országok túlléptek azon, amiben az arab országok képviselőivel megállapodtak. Az továbbra sem világos, hogy a 22 arab országot tömörítő szervezet a repülési tilalmi zóna mellett támogatja-e a Líbia elleni légicsapásokat is.

A Bengázi közelében tartózkodó kormánycsapatok elleni szövetséges légicsapások eredményét mutatja be az al-Jazeera legújabb helyszíni tudósítása. Ezen elsősorban kilőtt tankok és ünneplő felkelők láthatók. Az arab hírcsatorna szerint Kadhafi legalább 14 katonája áldozatául esett a harci gépek találatainak.

A különböző angol nyelvű lapokban és tévécsatornákon vasárnap megszólaló brit és amerikai katonai szakértők nagyjából mind ugyanazt mondták.

Egyfelől hogy a szövetségesek támadása nagyon hatékony és minden dicséretet megérdemel. Alig 48 óra alatt sikerült megállítani és elbizonytalanítani Kadhafi csapatait, a diktátornak politikailag és katonailag is védekeznie kell, támadásra már nincs lehetősége. Szombaton még úgy tűnt, az ország második legnagyobb városát, Bengázit órákon belül elveszíthetik a felkelők, mostanra viszont a kormánycsapatok kénytelenek voltak itt visszább vonulni.

Másfelől abban is mindenki egyetért, hogy a légicsapások sajnálatosan későn kezdődtek. Ha már ezekre sor került, sokkal több értelme lett volna már egy héttel ezelőtt elkezdeni, amikor valószínűleg gyorsan és teljesen megdönthető lett volna még a líbiai rezsim. A szövetséges erők és az Arab Liga alkudozása, az egyes országok döntésképtelensége sajnálatosan eltolta a katonai akció kezdetét, ezek a napok alatt pedig Kadhafiéknak volt ideje újraszerveződni és megerősíteni pozícióikat az országban.

Harmadrészt valamennyi szakértő felhívja a figyelmet, hogy a szövetséges támadásnak van egy hihetetlenül súlyos hiányossága: nem világos a célja. Talán maguk a támadó országok és az Arab Liga sem értenek egyet abban, hogy pontosan miért harcolnak, és a nyilatkozatokból úgy túnik, a britek és az amerikaiak azt sem tisztázták magukban, hogy miért küzdenek. Kadhafi megdöntéséért? A líbiai polgári lakosság megóvásáért? A felkelők győzelméért?

Akármi is ezek közül a szövetségesek célja, jelenleg nem tűnik reálisnak, hogy azt szárazföldi hadműveletek nélkül, csak légicsapásokkal el lehessen érni. Ez a bizonytalan állapot beláthatatlanul súlyos következményekkel járhat, katonai-stratégiai szempontból pedig teljesen vállalhatatlan.