Fordulat az arab világban

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elutasította a választ arra a felvetésre, hogy Oroszország hogyan szavazna az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ha a repülési tilalmi zóna ügye kerülne napirendre. "Ez nyilvánvalóan hipotetikus kérdés, hiszen még senki sem nyújtott be ezzel kapcsolatban határozattervezetet" - nyilatkozta az orosz állami tévének. (BBC)

Az al-Jazeera jelentése szerint Nicolas Sarkozy francia elnök bejelentette, hogy kormánya a felkelők Líbiai Nemzeti Tanácsát ismeri el hivatalos és egyedüli legitim líbiai kormánynak.

Újabb nagytapasztalatú politikus szólalt meg a repülési tilalom ügyében. Jeremy Greenstock volt brit ENSZ-nagykövet szerint - aki amúgy az iraki háborút megelőző időszakban töltötte be a posztot - úgy véli, hogy "a beavatkozások hajlamosak rosszul elsülni". (BBC)

Keményen bírálta az amerikai kormány és a hadsereg a repülési tilalommal szembeni ódzkodását egy nyugállományú amerikai katona, a légierő volt vezérkari főnöke. Merrill McPeak szerint "ennél nincs is egyszerűbb katonai probléma, ha ezt se tudjuk megoldani, akkor mit tudunk?". Véleménye szerint a repülési tilalomnak "valódi hatása lenne, megváltoztathatná, hogy melyik fél kerül ki győztesen". McPeak Nicholas Kristofnak nyilatkozta ezt. Az amerikai hadügyminiszter és a területileg illetékes Középső Parancsnokság vezetője korábban arról beszélt, hogy a repülési tilalom bevezetése bonyolult és kockázatos.

Ian Lee független dokumentumfilmes Zavíjában járt, ahol a kormány jól szervezett "spontán győzelmi ünneplést" tartott, amelyen Kadhafi odabuszoztatott hívei a "felszabadulást" ünneplő zavíjaiaknak igyekeztek látszani. Lee szerint arról nincs hír, hogy a város tényleg elesett volna.

A portugál Publico című napilap értesülései szerint Kadhafi beleegyezne, hogy tárgyalások kezdődjenek a hatalomátadásról. Kadhafi egyik különmegbízottja szerdán a portugál külügyminiszterrel, Luis Amadóval tárgyalt. A Publicónak nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő források szerint ugyanakkor még korai megítélni, hogy mennyire őszinte Kadhafi ajánlata. (BBC)

A BBC jelentése szerint Kadhafi különmegbízottja csütörtökön Athénban tárgyal a görög külügyminiszter-helyettessel, a felkelők küldöttei pedig Párizsban Nicolas Sarkozy francia elnökkel. Egy volt diplomata, Eric Rouleau szerint a franciák most kompenzálnak. "Nem lelkesedtek a tunéziai forradalomért, nem lelkesedtek az egyiptomi forradalomért, ezért most bizonyítani akarják, hogy erősen támogatják a líbiai forradalmat" - nyilatkozta a BBC-nek Franciaország volt líbiai nagykövete.

Az AFP jelentése szerint kora délelőtt légi csapást mért a kormányhadsereg a felkelők Rasz Lanuf-i állásaira. A felkelők főereje és a kormányhadsereg napok óta Rasz Lanuf környékén harcol.

A felkelők Bengáziban úgy vélik, hogy az orosz kormány döntése a fegyverszállítások felfüggesztéséről nem lesz azonnali hatással a harci cselekményekre, mert Kadhafi nagy készleteket halmozott fel az elmúlt években. (BBC)

A jemeni ellenzék szerint Szaleh elnök bejelentése az alkotmányos reformról megkésett, nem elégednek meg ennyivel. Szaleh csütörtök reggeli tévébeszédében parlamentáris rendszer kiépítését ígérte, ahol a végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolná. Nem beszélt ugyanakkor saját jövőjéről, pedig az ellenzék egyik legfőbb követelése, hogy még idén mondjon le hatalmáról. Szaleh elvileg 2013-ig lehetne elnök. (BBC)

Liam Fox brit hadügyminiszter szerint patthelyzet alakult ki Líbiában. "A rezsim beásta magát Tripoli környékén. Ezeket a területeket képes megvédeni, de arra nincs ereje, hogy döntő csapást mérjen a felkelőkre. Ez a harcok elhúzódásához vezethet, amiből az egyetlen kiút, ha Kadhafi belátja, személye jelenti a problémát" - nyilatkozta. (BBC)

A NATO-val szemben az EU konkrét lépésekről is dönthet csütörtökön. A BBC brüsszeli tudósítója szerint szigoríthatják a líbiai vezetők elleni szankciókat, befagyaszthatják vagyonukat, letilthatják a líbiai nemzeti bank és más líbiai bankok átutalásait. Valószínűleg fellépnek a Líbiai Befektetési Alap, Kadhafiék vagyonkezelője ellen is - ez utóbbi olasz bankokat is tulajdonol, de az alapé a Juventus és a Financial Times brit gazdasági napilap is.

Bár csütörtökön összeülnek Brüsszelben a NATO tagállamainak hadügyminiszterei, a BBC elemzője szerint nem várható semmilyen konkrét határozat vagy fontos bejelentés. Valószínűbb, hogy a miniszterek magánbeszélgetéseket folytatnak majd a lehetséges tervekről. Az EU és a NATO illetékesei szerint bármilyen konkrét akcióhoz az ENSZ BT határozatára lenne szükség.

Az orosz Kommerszant napilap értesülései szerint az orosz kormány líbiai fegyverembargója jelentős veszteség Kadhafinak. Oroszország az élő szerződések szerint 2 milliárd dollár értékben szállított volna fegyvereket, és már majdnem megkötöttek egy újabb szerződést, mely alapján 1,8 milliárd dollár értékben szállítottak volna vadászgépeket és légelhárító rakétákat Kadhafinak. (BBC)

Élő tévébeszédben jelentett be alkotmányos reformot Ali Abdulah Szaleh jemeni elnök. Bejelentése szerint az ország parlamentáris demokráciává alakulhat, ahol a törvényhozás választ kormányt, amely a jövőben ténylegesen gyakorolhatja a végrehajtó hatalmat. Új alkotmányt is elfogadnak. Jemenben hetek óta tartó tüntetéseken követelték az alkotmány reformját és Szaleh elnök távozását. (BBC)

A BBC több forrás értesülései alapján azt állítja, hogy Zavíja immár tényleg a kormányerők kezén van. Az viszont, hogy a vidéki, a felkelők hátországától több száz kilométerre lévő, elzárt kisvárost több napos ostrommal tudta csak bevenni a líbiai hadsereg két elitdandárja, jelzi a líbiai haderő tényleges erejét is, ahogy azt is, hogy a felkelők keleti városait, ahol biztosított az utánpótlás, csak komoly véráldozatok árán tudnák visszafoglalni.

Oroszország felfüggesztette líbiai felgyvereladásait, gyakorlatilag felfüggesztve ezzel a Kadhafival kötött szerződéseit is. (Reuters)

Ököllel, botokkal, puskatussal, csődarabbal megverték, megrugdosták és eljátszották a kivégzését a BBC azon három munkatársának, akiket még hétfőn tartóztattak le Líbiában Kadhafi katonái.

A palesztin, angol és török újságíró három napig volt fogságban. Ez idő alatt válogatott kínzásokat kellett kiállniuk, mert fogvatartóik meg voltak győződve, hogy kémekkel van dolguk. A legkeményebb veréseket a palesztin újságíró kapta, aki azt feltételezi, a katonák megismerték őt a BBC arab adásának tudósításaiból, és ezért bántak vele különösen brutálisan. Többek közt a kivégzését is eljátszották, a fejéhez tartott fegyverből több lövést adtak le centikkel az arca mellé.

A három férfit legalább két különböző helyen kínozták, és ezekben a börtönökben számtalan olyan líbiai rabbal találkoztak, akikkel még náluk is sokkal durvábban bántak. Mindegyiket azzal vádolták, hogy a Kadhafi-rezsimet akarta megdönteni.

Végül az egyik újságírónak egy jól eldugott mobiltelefon segítségével sikerült értesítenie a BBC-t a történtekről, az angol közszolgálati adó munkatársai pedig végül el tudták érni a szabadon engedésüket.

Komoly ígéreteket tett népének Mohamed király, aki szerda este rejtélyes hangvételű szózatot intézett a marokkói tévénézőkhöz.

A király többek közt arról beszélt, hogy a monarchiának hamarosan valódi alkotmánya lehet, amiről népszavazást tervez kiírni. Mohamed arról is beszélt, hogy a tervezett reformok részeként az országnak független igazságszolgáltatása lenne, valódi politikai pártok jöhetnének létre, és több hatalma lehetne a helyi önkormányzatoknak.

Szerdán nemcsak a felkelők, hanem a líbai kormány is igyekezett erősíteni pozícióit a térségben. Kadhafi diplomatái Kairóba és Liszabonba is ellátogattak, csütörtökön pedig állítólag Athén következik.

A mosolyoffenzíva részeként a líbiai rezsim azt is bejelentette, hogy brit, francia, német és holland tényfeltáró csoportokat hívnak az országba, hogy ezek saját szemükkel győződjenek meg arról, hogy mi is folyik ott valójában.

Nehéz helyzetben van Barack Obama kormánya, amely bár szeretne, nem tudja hogy tudna, és egyáltalán merjen-e segíteni a líbiai felkelőkön. Egy amerikai külügyi szóvivő mindenesetre szertdán megerősítette, hogy igyekeznek megakadályozni, hogy Kadhafi újabb zsoldosokat tudjon toborozni a környező országokból. Samantha Power elsősorban Csádot és Nigert emelte ki, de arról nem beszélt, pontosan mit tesznek ez ügyben az amerikaiak.

Egy magas rangú amerikai diplomata ugyanakkor arról is beszélt, hogy vizsgálják annak jogi lehetőségét, hogy esetleg fegyvereket adjanak el a líbiai felkelőknek.

Az arab világon végigsöprő forradalmi változások nem hagyják érintetlenül még a legkonzervatívabb közel-keleti országot, Szaúd-Arábiát sem. Bár a királyságban nem voltak eddig komoly tüntetések, az utóbbi hetekben aktivisták az interneten követelték, hogy a kőkemény rezsim valamit lazítson állampolgárai szabadságjogain.

Úgy tűnik a királyi család is meghallotta a változó idők szeleit, legalábbis erre utal az egyik szaúdi herceg mai nyilatkozata, amely szerint el kellene gondolkodni azon, hogy az országban engedélyezzék a nők számára is az autóvezetést. Szaúd-Arábiában a nők másodrendű állampolgárok, akik szinte semmit nem csinálhatnak, semmiről sem dönthetnek egyedül.

Alvalid bin Talal herceg nem liberalizációról beszélt, hanem gazdasági kényszerről. Szerinte csökkenteni lehetne az ország függését a külföldi munkaerőtől, ha a nők maguk ülhetnének a volájn mögé, és nem kellene erre is férfi szolgát alkalmazniuk a családoknak, ahol éppen nincs mindig kéznél egy báty vagy apa, aki vállalja a sofőr szerepét.

A BBC Bengáziban tartózkodó tudósítója szerint szerdán heves harcok voltak Zavija mellett egy másik városban, a Kelet-Líbiában található Rasz Lanúfban is. Az ország egyik olajipari központjából állítólag sikerült kitörniük a felkelőknek, akik valahonnét nagyobb mennyiségű nehézfegyverzetre tettek szert. Több kilométerrel visszább tudták verni a kormánypárti csapatokat, később pedig egy hatalmas robbanást lehetett hallani a város olajraktára felől. Azt nem tudni, hogy ki vagy mi okozta a robbanást.

Újabb hírek érkeztek a szerdán a leghevesebb harcok színhelyéül szolgáló líbiai városból. A Reuters hírügynökség egy, a városban harcoló, Ibrahim nevű felkelőre hivatkozva azt közölte, hogy Zavija főtere ismét a felkelők kezén van.

Ibrahim szerint Kadhafi-katonáit sikerült teljesen kiszorítaniuk a városból. Kadhafiék viszont szerda folyamán szabályos ünnepi tömeget fuvaroztak a városba, akikről tévéfelvételek is készültek. Ezek a kormánypárti lelkendezők most állítólag bent rekedtek Zavijában, teljesen körülvéve a felkelők által.

Úgy tűnik, a világ - vagy legalábbis a nyugati országok kormányai - egyre inkább partnerként tekintenek a líbiai felkelőkre. Szerdán a svájci államfő fogadta egy képviselőjüket, az Al Jazeera pedig úgy tudja, csütörtökön Nicolas Sarkozy francia elnök találkozik ugyanezzel a küldöttséggel.