Kína csütörtökön felszólította a líbiai összecsapások valamennyi résztvevőjét, hogy tartsanak fegyverszünetet. Jiang Yu külügyi szóvivő szerint az ENSZ-határozat célja (amelynek megszavazásánál Peking tartózkodott) "humanitárius segély volt, nem egy még nagyobb humanitárius katasztrófa előidézés". Szerinte "tiszeteltben kell tartani Líbia szuverenitását, függetlenségét és egységét".
A brit légierő parancsnokának bejelentése a líbiai légvédelem megsemmisítéséről arra utal, hogy új szakaszába léphet a katonai beavatkozás. Első körben irányított rakétákkal és bombákkal megtisztította a koalíció a líbiai eget, mostantól nincsenek veszélyben a repülőgépeik.
Hogy pontosan mit kezd a szabad égbolttal a koalíció, az még nem egyértelmű. A brit parancsnok szerint a levegőből támadhatják Kadhafi erőit, ha azok civileket fenyegetnek, de hogy mit értelmeznek fenyegetésnek, az nem világos.
Várhatóan sokat számít majd, hogy jövő kedden Párizsban mire jut a beavatkozó országok és az Arab Liga közös tanácskozása.
Míg az amerikaiak az Öböl-háborúban még a rakéták kameráinak felvételeit is kiadták a sajtónak, a mostani műsor elég szegényes. Ez a videó még vasárnap készült, amikor a francia Charles de Gaulle repülőgép-hordozó elhagyta Toulon kikötőjét.
A filmen láthatók a hajó gépei: Super Etendard bombázók, Rafale vadászok és E-2C légtérfigyelő gépek, valamint az, hogy a de Gaulle fedélzetén egészen apró hölgyek is szolgálnak.
A brit légierő parancsnoka bejelentette, hogy a líbiai légierőt lényegében felszámolták. Greg Bagwell egy olaszországi légitámaszponton azt mondta, hogy mostantól a koalíció repülői szinte teljesen zavartalanul használhatják a líbiai légteret.
"Folyamatosan figyeljük a líbiai szárazföldi csapatokat, és megtámadjuk őket, ha polgári személyeket vagy településeket fenyegetnek." (BBC)
Légitámadás érte annak az F-15-ös gépnek a roncsait, ami még 22-én zuhant le Bengazi közelében. (Az USA légierejéhez tartozó gép kétfős személyzete túlélte a balesetet és mostanra már el is hagyták Líbiát.)
Az amerikaiak azért lőtték szét saját roncsukat, hogy annak elemei ne kerülhessenek az ellenség kezére.
Március 29-én nemzetközi csúcstalálkozót hívnak össze Londonban (és nem Párizsban, mint ahogy azt korábban írtuk) a líbiai katonai beavatkozásról, jelentette be a francia külügyminiszter. A katonai akcióban résztvevő országokon kívül az Arab Liga és az Afrikai Unió vezetőit is meghívták. A csoport közösen veszi át a beavatkozás politikai irányítását. A francia külügyminiszter szerint így világossá válik, hogy nem a NATO kezében van a beavatkozás céljainak meghatározása. (BBC)
A líbiai ellenzék szerint Kadhafi rabokat fegyverez fel, és küld Bengázi ostromára.
Líbia partjait jelenleg hat hadihajóval őrzi a NATO. A szervezetnek eddig tizenhat hajót ajánlottak fel a feladatra a tagállamok. A hajók fő feladata, hogy megakadályozzák, hogy Kadhafi fegyveresei utánpótláshoz jussanak a Földközi-tenger felől.
Miért nem vesznek részt a líbiai akcióban az Egyesült Államok legújabb vadászgépei, az F-22-es Raptorok? - teszi fel a mindenkit foglalkoztató kérdést Steven Trimble a Flightglobal.com oldalon vezetett blogjában. A szakíró meg is válaszolja a felvetést: egyrészt azért, mert túlzás lenne, hiszen a koalíciós gépek remekül el tudják látni a feladatot. Másrészt azért, mert bár az F-22-es figyelemreméltó mennyiségű levegő-föld fegyverzetet tud hordozni (például két JDAM-ot), a radarja viszont egyelőre nem alkalmas a földi célok azonosítására. Erre még egy évet várni kell. Eredetileg egyébként szó volt a Raptorok bevetéséről, Norton Schwarz tábornok március 17-én még valószínűsítette az alkalmazásukat.
A Raptorok mellőzésére más magyarázatok is felmerültek, így az is, hogy üzemeltetésük igen drága, illetve hogy egy gép elvesztése nagy szégyen volna az amerikaiaknak. Az sem mellékes, hogy míg a franciák nagyon szeretnék eladni a Rafale-t szinte bárkinek (Líbia is a lehetséges vevők között volt), az F-22-es exportját törvény tiltja.
Egy másik miszratai szemtanú szerint Kadhafi fegyveresei civil autókkal közlekednek és leginkább könnyű gépfegyvereik vannak.
Szemtanúk szerint kadhafista orvlövészek másztak a miszratai kótház közelében lévő épületek tetejére. Mindenkire lőnek, aki a kórházból kijönne vagy bemenne.
Mahmúd Dzsibril volt követ lenne a Bengáziban működő Nemzeti Tanácsból felálló kormány feje. Az al-Dzsazíra riportja.
A legtöbb forrás nem tud biztosat mondani arról, mi történik valójában azokban a városokban, ahol most is zajlanak a harcok, de néhány beszámoló azért megjelenik. A Reutersnek nyilatkozó szemtanú szerint azóta folyamatosan lövöldöznek, hogy reggel óta légicsapás érte a kadhafisták katonai bázisát a város közelében. Két embert mesterlövészek lőttek agyon.
David Cameron bejelentette, Kuvait és Jordánia is csatlakozik az akcióhoz.
Elsősorban a fegyverembargót ellenőrzik. (AFP)
Durvul a helyzet az ostromolt Miszrátában is, a Reuters beszámolója szerint a kórházat lövik a kadhafisták, ott eddig hárman haltak meg.
Újabb színtér nyílt a harcokban, a líbiai vezetés most Zintán várost támadra meg. Szemtanúk szerint a várost körbevette a hadsereg, folyamatosan érkezik az erősítés, és lövik a várost.
A kadhafisták mai támadásában 17 ember halt meg Miszrátában, köztük öt gyerek, mondták helyi orvosok az AFP-nek.
Alain Juppé francia külügyminiszter szerint a NATO nem politikai vezető lesz az akcióban, hanem a tervezést és az operatív tevékenységet irányítja majd. A francia kormányszóvivő Francois Baroin is azt mondta, a szervezet szerepe technikai lesz.
Légitámadás érte a kadhafista erőket Miszrátánál. A szövetségesek két légicsapást mértek a katonákra. A légicsapások óta a kadhafisták nem támadják a várost. (BBC)
A kezdeti bizonytalankodás után kezd egyre inkább egységesen fellépni több fontos nemzetközi szereplő. Az EU elviekben megállapodott a közös szankciókról a líbiai nemzeti olajtársasággal, a NOC-al szemben, a NATO pedig megerősítette, hadihajókat küld járőrözni Líbiához.
Az Associated Press NATO-források alapján arról írt, szerdán NATO-hadihajók érkezhetnek a líbiai partokhoz. Állítólag egyre közelebb a megállapodás arról, mi legyen a szervezet szerepe a légtérzár megvalósításában.
Kadhafi esti megszólalásának legfontosabb mondanivalója az volt, hogy a végsőkig harcolni fog, de volt még néhány szokásosan erős részlet a beszédben, amelyeket a BBC idéz.
Szerinte fasiszták támadták meg ők, akik hamarosan a történelem szemétdombján végzik. "Nem félek a vihartól, ami elborítja az égboltot, nem félek a repülőktől, amik fekete pusztulást hoznak. Ellenállok, a sátram az én otthonom. Én vagyok a jogos tulajdonos, én vagyok a holnap teremtője. Itt vagyok. Itt vagyok. Itt vagyok."
Lelkesedésből továbbra sincs hiány a lázadók soraiban, ezt azonban egyelőre nem igazán sikerül katonai sikerekre váltani. A cél most a Tripolitól 160 kilométerre lévő Azsdabíja város, az előrenyomulás azonban fájdalmasan lassú, írja a BBC. A lázadók most az Azsdabíjától 25 kilométerre északra lévő Zuvajtinánál harcolnak Kadhafi erőivel.
Maga a nyitás ugyan jó hír, de azóta kevésbé alakultak fényesen a dolgok. Az újranyitás nem hozta meg a remélt fellendülés, a kereskedés első perceiben a részvényindex 9,9 százalékot zuhant.
Az Associated Press szerint Svédország Kadhafi nagyjából 1,6 milliárd dollárját fagyasztotta be.
További örömteli hírek: április 23-án, két évvel az eredetileg tervezett után megtartják a helyi választásokat Szaúd-Arábiában. Igaz, demokratikus forulatról egyelőre túlzás lenne beszélni, nők ugyanis továbbra sem vehetnek részt azokon.
Jó híreink is vannak a háború árnyékában: Egyiptomban már a tőzsde is újranyitott két hónapos szünet után, hamarabb, mint eredetileg tervezték.