Ezen a térképen a líbiai (katonai és polgári) repülőterek láthatók, bár jelentőségük most már csekély, mivel aligha akad olyan líbiai pilóta, aki fel merne szállni. Egy részük azonban egyéb katonai tevékenységekhez is támaszpontul szolgálhat, fegyverraktárak, radarok, légvédelmi eszközök lehetnek a közelükben.
A keleti, lázadó területeken fekvő bázisok azonban még jól jöhetnek más erőknek.
A brit légierő parancsnokának bejelentése a líbiai légvédelem megsemmisítéséről arra utal, hogy új szakaszába léphet a katonai beavatkozás. Első körben irányított rakétákkal és bombákkal megtisztította a koalíció a líbiai eget, mostantól nincsenek veszélyben a repülőgépeik.
Hogy pontosan mit kezd a szabad égbolttal a koalíció, az még nem egyértelmű. A brit parancsnok szerint a levegőből támadhatják Kadhafi erőit, ha azok civileket fenyegetnek, de hogy mit értelmeznek fenyegetésnek, az nem világos.
Várhatóan sokat számít majd, hogy jövő kedden Párizsban mire jut a beavatkozó országok és az Arab Liga közös tanácskozása.
Míg az amerikaiak az Öböl-háborúban még a rakéták kameráinak felvételeit is kiadták a sajtónak, a mostani műsor elég szegényes. Ez a videó még vasárnap készült, amikor a francia Charles de Gaulle repülőgép-hordozó elhagyta Toulon kikötőjét.
A filmen láthatók a hajó gépei: Super Etendard bombázók, Rafale vadászok és E-2C légtérfigyelő gépek, valamint az, hogy a de Gaulle fedélzetén egészen apró hölgyek is szolgálnak.
A brit légierő parancsnoka bejelentette, hogy a líbiai légierőt lényegében felszámolták. Greg Bagwell egy olaszországi légitámaszponton azt mondta, hogy mostantól a koalíció repülői szinte teljesen zavartalanul használhatják a líbiai légteret.
"Folyamatosan figyeljük a líbiai szárazföldi csapatokat, és megtámadjuk őket, ha polgári személyeket vagy településeket fenyegetnek." (BBC)
Légitámadás érte annak az F-15-ös gépnek a roncsait, ami még 22-én zuhant le Bengazi közelében. (Az USA légierejéhez tartozó gép kétfős személyzete túlélte a balesetet és mostanra már el is hagyták Líbiát.)
Az amerikaiak azért lőtték szét saját roncsukat, hogy annak elemei ne kerülhessenek az ellenség kezére.
Március 29-én nemzetközi csúcstalálkozót hívnak össze Londonban (és nem Párizsban, mint ahogy azt korábban írtuk) a líbiai katonai beavatkozásról, jelentette be a francia külügyminiszter. A katonai akcióban résztvevő országokon kívül az Arab Liga és az Afrikai Unió vezetőit is meghívták. A csoport közösen veszi át a beavatkozás politikai irányítását. A francia külügyminiszter szerint így világossá válik, hogy nem a NATO kezében van a beavatkozás céljainak meghatározása. (BBC)
A líbiai ellenzék szerint Kadhafi rabokat fegyverez fel, és küld Bengázi ostromára.
Líbia partjait jelenleg hat hadihajóval őrzi a NATO. A szervezetnek eddig tizenhat hajót ajánlottak fel a feladatra a tagállamok. A hajók fő feladata, hogy megakadályozzák, hogy Kadhafi fegyveresei utánpótláshoz jussanak a Földközi-tenger felől.
Miért nem vesznek részt a líbiai akcióban az Egyesült Államok legújabb vadászgépei, az F-22-es Raptorok? - teszi fel a mindenkit foglalkoztató kérdést Steven Trimble a Flightglobal.com oldalon vezetett blogjában. A szakíró meg is válaszolja a felvetést: egyrészt azért, mert túlzás lenne, hiszen a koalíciós gépek remekül el tudják látni a feladatot. Másrészt azért, mert bár az F-22-es figyelemreméltó mennyiségű levegő-föld fegyverzetet tud hordozni (például két JDAM-ot), a radarja viszont egyelőre nem alkalmas a földi célok azonosítására. Erre még egy évet várni kell. Eredetileg egyébként szó volt a Raptorok bevetéséről, Norton Schwarz tábornok március 17-én még valószínűsítette az alkalmazásukat.
A Raptorok mellőzésére más magyarázatok is felmerültek, így az is, hogy üzemeltetésük igen drága, illetve hogy egy gép elvesztése nagy szégyen volna az amerikaiaknak. Az sem mellékes, hogy míg a franciák nagyon szeretnék eladni a Rafale-t szinte bárkinek (Líbia is a lehetséges vevők között volt), az F-22-es exportját törvény tiltja.
Egy másik miszratai szemtanú szerint Kadhafi fegyveresei civil autókkal közlekednek és leginkább könnyű gépfegyvereik vannak.
Szemtanúk szerint kadhafista orvlövészek másztak a miszratai kótház közelében lévő épületek tetejére. Mindenkire lőnek, aki a kórházból kijönne vagy bemenne.
Mahmúd Dzsibril volt követ lenne a Bengáziban működő Nemzeti Tanácsból felálló kormány feje. Az al-Dzsazíra riportja.
A legtöbb forrás nem tud biztosat mondani arról, mi történik valójában azokban a városokban, ahol most is zajlanak a harcok, de néhány beszámoló azért megjelenik. A Reutersnek nyilatkozó szemtanú szerint azóta folyamatosan lövöldöznek, hogy reggel óta légicsapás érte a kadhafisták katonai bázisát a város közelében. Két embert mesterlövészek lőttek agyon.
David Cameron bejelentette, Kuvait és Jordánia is csatlakozik az akcióhoz.
Elsősorban a fegyverembargót ellenőrzik. (AFP)
Durvul a helyzet az ostromolt Miszrátában is, a Reuters beszámolója szerint a kórházat lövik a kadhafisták, ott eddig hárman haltak meg.
Újabb színtér nyílt a harcokban, a líbiai vezetés most Zintán várost támadra meg. Szemtanúk szerint a várost körbevette a hadsereg, folyamatosan érkezik az erősítés, és lövik a várost.
A kadhafisták mai támadásában 17 ember halt meg Miszrátában, köztük öt gyerek, mondták helyi orvosok az AFP-nek.
Alain Juppé francia külügyminiszter szerint a NATO nem politikai vezető lesz az akcióban, hanem a tervezést és az operatív tevékenységet irányítja majd. A francia kormányszóvivő Francois Baroin is azt mondta, a szervezet szerepe technikai lesz.
Légitámadás érte a kadhafista erőket Miszrátánál. A szövetségesek két légicsapást mértek a katonákra. A légicsapások óta a kadhafisták nem támadják a várost. (BBC)
A kezdeti bizonytalankodás után kezd egyre inkább egységesen fellépni több fontos nemzetközi szereplő. Az EU elviekben megállapodott a közös szankciókról a líbiai nemzeti olajtársasággal, a NOC-al szemben, a NATO pedig megerősítette, hadihajókat küld járőrözni Líbiához.
Az Associated Press NATO-források alapján arról írt, szerdán NATO-hadihajók érkezhetnek a líbiai partokhoz. Állítólag egyre közelebb a megállapodás arról, mi legyen a szervezet szerepe a légtérzár megvalósításában.
Kadhafi esti megszólalásának legfontosabb mondanivalója az volt, hogy a végsőkig harcolni fog, de volt még néhány szokásosan erős részlet a beszédben, amelyeket a BBC idéz.
Szerinte fasiszták támadták meg ők, akik hamarosan a történelem szemétdombján végzik. "Nem félek a vihartól, ami elborítja az égboltot, nem félek a repülőktől, amik fekete pusztulást hoznak. Ellenállok, a sátram az én otthonom. Én vagyok a jogos tulajdonos, én vagyok a holnap teremtője. Itt vagyok. Itt vagyok. Itt vagyok."
Lelkesedésből továbbra sincs hiány a lázadók soraiban, ezt azonban egyelőre nem igazán sikerül katonai sikerekre váltani. A cél most a Tripolitól 160 kilométerre lévő Azsdabíja város, az előrenyomulás azonban fájdalmasan lassú, írja a BBC. A lázadók most az Azsdabíjától 25 kilométerre északra lévő Zuvajtinánál harcolnak Kadhafi erőivel.
Maga a nyitás ugyan jó hír, de azóta kevésbé alakultak fényesen a dolgok. Az újranyitás nem hozta meg a remélt fellendülés, a kereskedés első perceiben a részvényindex 9,9 százalékot zuhant.
Az Associated Press szerint Svédország Kadhafi nagyjából 1,6 milliárd dollárját fagyasztotta be.
További örömteli hírek: április 23-án, két évvel az eredetileg tervezett után megtartják a helyi választásokat Szaúd-Arábiában. Igaz, demokratikus forulatról egyelőre túlzás lenne beszélni, nők ugyanis továbbra sem vehetnek részt azokon.
Jó híreink is vannak a háború árnyékában: Egyiptomban már a tőzsde is újranyitott két hónapos szünet után, hamarabb, mint eredetileg tervezték.