"A vérünket és a lelkünket áldozzuk érted, Daraa" – skandálják a tüntetők Damaszkuszban. A titkosrendőrök már több tucat tüntetőt őrizetbe vettek a fővárosban. (Al-Dzsazíra)
Bár magyar füllel a Bengázi és a Kadhafi szavakon kívül semmit sem érteni belőle, az Ibn Thabit nevű líbiai rapper dühe és elkeseredettsége így is kihallatszik legújabb számából.
A CNN élő közvetítésében fegyverropogás hallatszik. A csatorna helyszínen tartózkodó munkatársai szerint minden bizonnyal Kadhafi légvédelmi fegyverei próbálják visszaverni a szövetségesek újabb támadását.
Kemény szavakkal ítélte el Oroszország a szövetséges erők Líbia elleni légicsapásait, jelentette a BBC moszkvai tudósítója. Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a légitámadásoknak vannak polgári áldozatai is, és több civil létesítmény, utak, hidak, és egy kardiológiai központ is megsérült.
Az oroszok szerint "elfogadhatatlan", hogy az ENSZ 1973-as számú határozatán (ez rendelkezik a líbiai repülési tilalmi zónáról) jóval túllépve támadják az észak-afrikai országot.
Sürgősen összehívná az ENSZ Biztonsági Tanácsát a líbiai parlament, hogy megtárgyalják az ország elleni légicsapásokat. Egy vasárnap esti közlemény szerint "a francia/brit/amerikai agresszió után, amely számos civil célpontot, például utakat, kórházakat és repülőtereket is támadott, és több polgári áldozattal járt, az 1973-as számú ENSZ-határozat a repülési tilalmi zónáról érvényét vesztette, és a Nagy Szocialista Népi Líbiai Arab Dzsamahirijának joga van önvédelemre használnia katonai és polgári légierejét".
A szövetségesek állítólag vasárnap éjjel is lőtték a nyugat-líbiai Miszráta melletti légitámaszpontot. Az országnak ebben a részében jelenleg ez az egyetlen város, amely még a felkelők kezén van, de Kadhafi csapatai napok óta heves támadásokat intéznek a visszahódításáért.
A BBC-nek sikerült beszélnie egy miszrátai kórházban dolgozó orvossal. Ez az a líbia város, amely jelenleg a felkelők és a kormánycsapatok közt húzódó frontvonalon fekszik.
Az orvos elmondta, a várost egész vasárnap támadták Kadhafi csapatai, amelyek válogatás nélkül lőttek minden épületre. Szerinte 25 tank vonult be a városba, és sok ház tetején mesterlövészek vannak. Az orvos elmondta, a városban ez utóbbiak miatt életveszélyes kilépni az utcára, ő maga egy hete nem látta a családját, mivel nem meri elhagyni a kórházat.
A miszrátai orvos szerint szombaton 16, vasárnap 7 civil halálos áldozata volt Kadhafiék támadásának. A kórház dolgozói gyakorlatilag 24 órában igyekeznek ellátni a feladatukat, így sokan a végkimerülés szélén állnak, és a gyógyításhoz szükséges eszközök, gyógyszerek is kezdenek elfogyni. Víz sincs már, és nagyon szeretnék, ha a nemzetközi közösség valahogy élelmet és gyógyszereket tudna eljuttatni a városba.
Az orvos hangsúlyozta, hogy Misztrátában a szövetségesek támadásának biztosan nincsenek civil áldozatai, mivel ezek olyan városrészekből jöttek, ahol Kadhafi katonái lövöldöznek.
Vasárnap éjjel légvédelmi fegyverek torkolattüzét lehetett látni Líbia-szerte, jelentette az al-Jazeera.
Vasárnap döntöt arról a NATO, hogy segít érvényt szerezni az ENSZ által elrendelt Líbia elleni fegyverembargónak. Az észak-atlanti katonai szövetség azonban a líbiai repülési tilalmi zóna ügyében nem tudott előre lépni, mivel Törökország ellenez minden ilyen lépést.
Az AP hírügynökség szerint a törökök nem járultak hozzá ahhoz, hogy a NATO gépei járőrözzenek az észak-afrikai ország felett. Egy ilyen döntéshez a 28 tagország valamennyiének beleegyezése kellene, a törökök pedig hajthatatlannak tűnnek ebben a kérdésben.
Fontos tudni, hogy bár az utóbbi napok Líbia elleni légicsapásait NATO tagországok hajtották végre, ezek nem a katonai szövetség közös akciói voltak, hanem az egyes államok saját kezdeményezései.
A CNN beszámolója szerint a szövetségesek egyik katonai vezetője azt mondta, azért lőtték Kadhafi egyik személyes palotakomplexumát, mert annak részei katonai parancsonkságként is működhettek.
Jól jön a Dassault repülőgépkonszernnek, hogy az intervenció főszereplője a francia fejlesztésű Rafale vadászrepülőgép. A csillagászati összegért létrehozott gép ugyanis - többek között az ár-érték aránya miatt - még nem talált vevőre Franciaországon kívül. A Rafale darabonként mintegy 80 millió dollárért vihető; ehhez képest az F-18-as legújabb változatának ára nem éri el a 60 milliót, F-16-ost pedig 20 millió körül is lehet venni.
A francia vadász iránt több ország is érdeklődött, jelenleg is folynak tárgyalások Görögországgal és Indiával, korábban megpróbálták eladni Ománnak, az Emirátusoknak, Svájcnak, Brazíliának és a fél világnak. Vicces, hogy Líbia is szemet vetett rá, 2007-ben maga Szaif Kadhafi jelentette be, hogy 18 darab Rafale-t vásárolnának. Most megismerkedhettek vele közelebbről.
Az üzletek kútba esésének csak az egyik oka volt a magas ár; a másik ugyanaz, amitől a Gripen is szenvedett: a harci tapasztalatok hiánya. Bár a Rafale Afganisztánban már átesett a tűzkeresztségen, most végre a címlapokra kerülhetett. A francia védelmi minisztérium médiaügynöksége, az ECPAD pedig ontja a gépről készült hangulatos fotókat. Ezekből gyűjtöttünk csokorba néhányat.
Remek összefoglalóban válaszolja meg a fenti kérdést a KGyST mikroblog. Magyarország többek közt azért nem küldött – sok európai állammal ellentétben – harci gépeket a Kadhafi-rezsim ellen, mert "magyar pilóta nincsen [az ehhez a misszióhoz elengedhetetlen] légi utántöltésre kiképezve". Az is gond, hogy a magyar honvédség Gripen gépeinek "semmilyen korszerű, földi célok elleni fegyvere nincsen".
A további megdöbbentő tények a magyar haderő ilyen helyzetekben telhes hasznavehetetlenségéről itt olvashatók.
Nem értenek egyet a nagyhatalmak azzal kapcsolatban, hogy valóban vannak-e civil áldozatai a szövetségesek líbiai katonai akciójnak. A líbiai közszolgálati tévécsatorna 64 ilyen áldozatról beszélt, azonban Mike Mullen admirális, az amerikai egyesített vezérkar főnöke vasárnap este azt mondta, hogy a nyugati országok támadásának tudomása szerint nem voltak polgári áldozatai.
Az orosz külügyminisztérium egyik szóvivője szerint azonban vannak civil halottak, és a támadásokban több nem katonai célpontot is találat ért. Az oroszok egyúttal arra szólították fel Amerikát, Nagy-Britanniát és Franciaországot, hogy fejezzék be az "aránytalanul erős" légi csapásokat.
64 líbiai halálos áldozata van eddig a szövetségesek légicsapásainak – legalábbis ezt állítja a tripoli tévé. A líbiai közszolgálati csatorna szerint "több ezren" gyűltek össze az ország fővárosában, hogy eltemessék a halottakat.
Nem csatlakozik a Líbia ellen indított katonai akcióhoz az ország keleti szomszédja. Az egyiptomiak minden bizonnyal azt szeretnék a leginkább elkerülni, hogy retorzió érje a Líbiában élő és dolgozó több százezer egyiptomit, akik közül nagyon sokan a mai napig az országban tartózkodnak.
Valószínűleg rakétatámadás érte Kadhafi egyik Tripoliban található épületkomplexumát, számolt be a CNN. A hírtelevízió helyszínen tartózkodó riportere saját szemével is látta a rombolást, amely elsősorban egy irodaépületet érintett. Azt nem tudni, hogy Kadhafi a közelben volt-e.
A Brazíliában tartózkodó Barack Obama amerikai elnök telefonon beszélgetett a jordán királlyal Líbiáról. Egyetértettek abban, hogy fel kell lépni Kadhafi ellen.
Az AFP helyszíni tudósítója szerint Tripoliban teljesen megsemmisült egy kormányzati hivatal, abban a zárt negyedben, ahol Kadhafi is lakik. Az épületet rakétatámadás érte.
A brit védelmi minisztérium közölte, hogy vasárnap éjjel egy brit tengeralattjáróról Tomahawk rakétákkal lőtték a líbiai légvédelmet.
Az USA nem foglalkozik azzal, hogy Kadhafi tűzszünetet hirdetett (magyar idő szerint vasárnap este 9-től), mert a korábbi hasonló ígéretét sem tarotta be. A britek is szkeptikusan fogadták Kadhafi bejelentését. A légicsapások tovább folytatódnak. (BBC)
Az alábbi videó az amerikai Kearsarge (LHD-3) helikopterhordozó fedélzetén készült. Látható a Harrier harci gépek felszállása, különböző helikopterek és az OV-22 Osprey dönthető rotorú repülőgép, valamint egy Harrier függőleges leszállása. A Kearsarge partraszállások támogatására is használható. Partraszállásról ugyan nincs szó, de az szinte biztos, hogy különféle speciális egységek dolgoznak líbiai területen.
Az amerikai védelmi miniszter az alábbiakat egy repülőn nyilatkozta, mert éppen Oroszországba utazik tárgyalni.
Ezen a térképen a líbiai (katonai és polgári) repülőterek láthatók, bár jelentőségük most már csekély, mivel aligha akad olyan líbiai pilóta, aki fel merne szállni. Egy részük azonban egyéb katonai tevékenységekhez is támaszpontul szolgálhat, fegyverraktárak, radarok, légvédelmi eszközök lehetnek a közelükben.
A keleti, lázadó területeken fekvő bázisok azonban még jól jöhetnek más erőknek.
Az ír Ryanair légitársaság ideiglenesen kivonul hétfőn a szicíliai Trapani repülőtérről, mert kell ott a hely a katonai gépeknek. (BBC)
Robert Gates amerikai védelmi miiniszter szerint nem volna bölcs dolog Kadhafi életére törni, mert az ENSZ felhatalmazása nem erről szól. Szerinte az sem volna jó, ha Líbia kettészakadna, mert ez csak elhúzná a konfliktust. (BBC)
Robert Gates, az USA védelmi minisztere szerint nem dőlt még el, hogy ki veszi át a koalíciós hadműveletek irányítását, de lehetséges, hogy ez a feladat a franciákra és a britekre hárul.Gates szerint napok kérdése, hogy az USA átadja az irányítást. (BBC)
A felkelők rádiója szerint Bengazitól 130 kilométerre délre sikerült elűzni Kadhafi csapatait. (BBC)
Egyre több forrás szerint bombázhatták Tripolit az elmúlt órában a koalíciós csapatok. Sok robbanást lehetett hallani a városban és a légvédelem is sokat tüzelt.
A Sabab nevű líbiai ellenzéki szervezet szerint a közelmúltban történt lövöldözés Bengazi belvárosában eddig titokban megbúvó kadhafista erőkhöz kötődik. Az ellenzéki kézen lévő városban szerintük alvó sejtek bújtak meg, és most leszámolnak velük.
Az USA védelmi minisztériumának szóvivője szerint nem volt célpont Kadhafi palotája. Alig egy órája két nagy robbanás hallatszott a palota felől. egyre több forrás szerint a palota környékén lévő légvédelmi bázisokat támadhatták a koalíciós erők, és nem magát a palotát.
Az USA védelmi minisztérium abejelentette, hogy vasárnap újabb országok jelentették be csatlakozásukat a hadműveletekhez: Spanyolország, Belgium, Dánia és Katar. Eddig az USA-n kívül Franciaország, Nagy-Britannia és Kanada adtak fegyvereket.