Életet lehelnének a kifulladt kelta tigrisbe

Nem várható szoros küzdelem az országnak nyújtott segélycsomag körül forgó kampány után megrendezett pénteki előrehozott parlamenti választásokon Írországban, a piacok és az Európai Unió mégis kiemelt figyelemmel kíséri a 2010 végén megmentett ország sorsának alakulását.

A választók keményen megbüntethetik a kormányzó Fianna Fáil pártot, amely sokak szerint nem kezelte megfelelően a bankszektor válságát, és ezzel térdre kényszerítette a néhány éve még szárnyaló gazdaságot. A párt neve egybeforrt a megszorításokkal és a 85 milliárdos IMF-mentőcsomaggal, ugyanakkor nem biztos, hogy a bukásukkal várhatóan kormányra kerülő Fine Gaelnek sokkal nagyobb mozgástere lesz majd.

A csúcsról zuhantak vissza

A 90-es évektől Írország tíz év alatt Európa egyik leggazdagabb országává vált, azonban a válságban összeomlott a bankrendszere. Az állam felvásárolta a bajba jutott bankokat, és átvállalta a veszteségeiket, amelyeket azonban így sem tudott kezelni. A bankok megsegítésének költségei miatt 2010 végére az egekbe szökött, elérte a 32 százalékot az ír költségvetési hiány, miközben a bankokra költött pénz többletköltségeket rótt a lakosságra. Az ír válság kialakulásáról bővebben itt olvashat>>>

A legnagyobb kormánypárt, a Fianna Fáil vezetője, Brian Cowen miniszterelnök sokáig tagadta, hogy bármiféle segítségre lenne szükségük, de a mellébeszélés után november végén kénytelen volt elismerni, hogy mentőövhöz kell nyúlniuk. A kormány végül 85 milliárd eurós segélycsomagot fogadott el az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).

Ennek fejében azonban komoly megszorításokat vártak az ír vezetéstől, a költségvetési kiadások megvágása mellett pedig tovább eshet a fogyasztás, amely a válság elmélyülésében is szerepet játszott. Egyes elemzők szerint minden megszorítás és különadó alapján akár 3900 fonttal is megnőhetnének egy átlagos ír család éves kiadásai, az elbocsátott köztisztviselők pedig tovább emelhetik a most is 13 százalék körüli munkanélküliséget.

Cowen hiába mondott le

A hitelmegállapodás és várható következményei miatt gyűrűző politikai válságban az ellenzék mellett a koalíciós partner Zöldek is előrehozott választásokat követeltek. Cowent saját pártján belül is sokan bíráltak a rekordméretű államháztartási deficit kezelése és a korábban bevezetett fenntarthatatlan kiadások miatt.

Cowen a párton belül még megnyert egy bizalmi szavazást, de a Zöld párt január végén kilépett a koalícióból, ezért az eredetileg tervezett március közepe helyett már február 25-ére előrehozott választásokat írtak ki. Cowen népszerűsége már a 10 százalékot sem érte el, bejelentette politikai karrierje végét. A Fianna Fáil élére a Cowennel már korábban szakító Michael Martin volt külügyminiszter került, így automatikusan ő lett a párt miniszterelnök-jelöltje is.

Szavazóik negyedét elveszíthetik

Az ír politika évtizedek óta legmeghatározóbb pártjaként a Fianna Fáil történelmi vereséget szenvedhet. 1987 óta kormányozzák az országot, de már a Cowent megelőző kormányfő, Bertie Ahern is botrányok miatt mondott le 2008-ban, azóta pedig soha nem látott mélységbe süllyedt a párt népszerűsége.

A legutolsó felmérésekben mindössze 15 százalékra jósolt pártnak ezzel az eredménnyel csak 20 képviselői hely jutna a parlament 166 fős alsóházában, szemben a 2007-ben elért 78-cal, és az sem kizárt, hogy az örök harmadik Munkáspárt is megelőzi majd őket. A koalíciós partner Zöldek ennél is súlyosabb csapást szenvedhetnek el, három százalékukkal kiszorulnának a parlamentből.

A BBC szerint a Fianna Fáil több képviselője is abban reménykedik, hogy szavazóik egy része rejtőzködik, és egész egyszerűen túlságosan is szégyellte volna bevallani valódi választását a kérdezőbiztosoknak, de a párt nem sok jóra számíthat. „Öt éve még a leggazdagabb európai országok között voltunk, hol van már ez?” – mondta az AFP-nek egy felháborodott dublini taxis, aki egész életében a Fianna Fáilra szavazott, most azonban átpártolt a Fine Gaelhez.

Óriási győzelem is lehet

A Fianna Fáil bukásával biztos győztesnek érezheti magát a legnagyobb ellenzéki párt, a Fine Gael, amely korábban már többször volt kormányon, legutoljára 1982 és 1987 között. A Paddy Powr/Red C felmérése szerint a Fine Gael 40 százalék körüli eredményre, és 80 képviselői helyre számíthat, azonban várhatóan nem lesz meg a többsége ahhoz, hogy külső támogatás vagy koalíciós partner nélkül kormányt alakítson.

Enda Kennyt, a párt miniszterelnök-jelöltjét ugyan nem tartják túl karizmatikus politikusnak vagy jó szónoknak, sokan pedig egyenesen unalmasnak írták le, azonban a népszerűségi mutatója a kampányban három hét alatt megháromszorozódott, és 35 százalékon áll. Ehhez több népszerű miniszterjelölt bejelentése és tehetséges képviselőjelöltek is kellettek.

„Írország rossz üzletet kötött” – mondta Kenny, aki újratárgyalná az EU-val és az IMF-fel kötött megállapodás feltételeit, amellyel a BBC felmérése szerint a választók nagy része egyetértene. Kenny emellett huszonöt pontból álló ötletcsomaggal kampányolt, szerinte ezek segítenének újra beindítani az országot, ilyen az adócsökkentés, egyes közintézmények megszüntetése, valamint a miniszterek szolgálati autóinak felszámolása.

A koalíció a legvalószínűbb

A legtöbb elemző arra számít, hogy a jobbközép párt koalíciót köt majd a balközép Munkáspárttal, amely 1987-ig, és előtte is többször volt már a Fine Gael partnere. A Munkáspártot 17-20 százalékra mérték, amely kétszerese a 2007-es eredményüknek. A két párt koalíciója azért is valószínű, mert így feltehetően elég erős felhatalmazást éreznének, hogy megpróbálkozzanak az egyre több ír által vitatott, EU-val és IMF-fel kötött megállapodás újratárgyalásához.

A baloldali, nacionalista, az IMF-megállapodás miatt bevezetett megszorításokat elutasító Sinn Féin eddigi legjobb eredményét érheti el a déli országrészben, összességében 10 százalékot is szerezhet. A függetleneket 14 százalékra mérték.

Szembekerülhetnek az EU-val

Akár sikerül történelmi győzelemmel egyedül kormányoznia, akár a Munkáspárttal együtt koalícióban, de a választási győzelem után kezdődik a neheze a Fine Gaelnek. "Egyik leendő kormány sem nézett szembe olyan széleskörű gazdasági kihívással, mint a következő" - mondta Kenny az RTE rádiónak.

Az EU/IMF-megállapodás felülvizsgálatával a párt nagyobb szabadságot és olcsóbb adósságfinanszírozást akarhat elérni. A Fine Gael és a Munkáspárt is több terhet rakna a bankokra, és kevésbé terhelné az adófizetőket. Az is felmerült, hogy a bankszektor veszteségeinek egy részét a bankkötvények tulajdonosai állják, ne az adófizetők, ezt ugyanakkor nem támogatja az Európai Központi Bank (EKB).

Hamarosan kiderül, hogy valójában mekkora mozgástere lesz a pénteki szavazás után felálló új kabinetnek, amelynek az óriási költségvetési hiányt is kezelnie kell.