Saját kormányt alakítanak Bengáziban

Szankciókkal sújtotta szombaton Moammer el-Kadhafit és családtagjait, illetve a líbiai vezető közvetlen környezetéhez tartozó személyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A BT egyhangúlag döntött arról, hogy utazási korlátozásokat vezet be Kadhafi és gyerekei, közeli rokonai és bizalmasai, összesen 16 emberrel szemben. Elrendelte baknszámláik befagyasztását is. A BT fegyverszállítási embargót is hirdetett Líbiával szemben.

A líbiai helyzet miatt mély aggodalmát kifejező BT elítélte az erőszakot és a polgári lakosság elleni erő alkalmazását, az emberi jogok széles körű és módszeres megsértését. A vérengzések kivizsgálását, illetve a civilek haláláért felelős személyek felelősségre vonásának az ügyét a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé terjesztette. Az ICC főügyészének két hónapon belül jelentést kell tennie a BT-nek a vizsgálatokról.

A líbiai vezetőknek a hágai testület elé állításáról kizárólag a BT dönthet. A 15 tagállam azonban megosztott volt ebben a kérdésben. A BT eddig mindössze egyetlen ügyet utalt az ICC elé: a szudáni - dárfúri - konfliktust.

Susan Rice, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete azt mondta, hogy a BT által foganatosított szankciók "világos figyelmeztetés jelentenek a líbiai kormánynak, hogy véget kell vetnie a gyilkosságoknak".
"Azok, akik civileket mészárolnak le, személyesen fognak felelni érte" - mondta az amerikai nagykövet.

Szombaton is folytatódtak a harcok Tripoliban és Líbia nyugati felén a Kadhafihoz hű erők és a felkelők között, de komolyabb összecsapásokról nem érkeztek hírek. Már a főváros egyes részei is a tüntetők kezében vannak, de a belvárost és a fontosabb kerületeket a rezsim ellenőrzi. Kadhafi kinyittatta a katonai fegyverraktárakat, hogy felfegyverezze híveit. A keleti országrészben viszont kezd normalizálódni a helyzet, a már napok óta a Kadhafi-ellenes felkelők által ellenőrzött Bengáziban szombaton már nem csak a boltok, de több bank is kinyitott.

Miközben a héten egyre inkább előtérbe tolt Szaif, Kadhafi másodszülött fia arról beszélt, hogy Kelet-Líbia nem tud elszakadni az ország többi részétől, a hét elején posztjáról lemondott volt líbiai belügyminiszter megkezdte egy átmeneti kormány megalakítását Bengáziban. Abdel Dzsalil ugyanakkor azt mondta, hogy Líbiának egységes országnak kell maradnia, „Líbia szabad, és a fővárosa Tripoli”, ez azt jelentheti, hogy nem Kelet-Líbiának akarnak új vezetést, hanem a jelenlegi, rezsimhez hű kabinet helyett kínálnának alternatívát. A szintén lemondott líbiai igazságügyi miniszter szerint az átmeneti kormány három hónapon belül választásokat írna ki.

Ahogy egyre több líbiai diplomata fordul szembe Kadhafival, a nemzetközi nyomás is fokozódik a líbiai vezetőn. Barack Obama amerikai elnök egy Angela merkel német kancellárral folytatott telefonbeszélgetésen kijelentette, hogy Kadhafinak most kell távoznia. Az amerikai kormányzat először ütött meg ilyen kemény hangot a rezsimmel szemben, Obama után pedig Hillary Clinton külügyminiszter is kijelentette, hogy Kadhafi elvesztette a nép bizalmát, és további vérontás és erőszak nélkül kellene távoznia.

Tony Blair volt brit miniszterelnök állítólag pénteken telefonon beszélt Kadhafival, akit figyelmeztetett, hogy utolsó esélye van a líbiai helyzet békés rendezésére, ellenkező esetben a NATO beavatkozhat az országban. A korábban a líbiai vezető egyik szövetségesének számító Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök is úgy vélte, Kadhafi szemmel láthatóan már nem ura a helyzetnek Líbiában. Olaszország a két ország közötti 2008-as szerződést is semmisnek tekinti.

Továbbra is ezrek várakoznak induló gépekre a tripoli reptéren, folyamatosan indulnak a külföldieket kimenekítő gépek.Közben a britek már be is fejezték a Tripoliban lévő állampolgáraik kimenekítését, a nagykövetségük is bezárt, ahogy Kanada, Szlovákia és Csehország képviselete is. Miközben számos ország már megkezdte állampolgárai kimenekítését Líbiából, a kinti magyarokért induló repülő napok óta azért nem tudott elindulni, mert a líbai hatóságok repülési engedélyére várt. Ez megérkezett szombaton, vasárnap délelőtt egy Malév charterjárat indul az 50-60 magyar állampolgárért. Bővebben>>>

Kairóban is megint feszült a hangulat, miután a Tahrír téren a reformok felgyorsításáért tüntető több száz ember összecsapott a katonákkal. A Guardian kairói tudósítója szerint az egyiptomi közvélemény egyre jobban kételkedik abban, hogy a Mubarakot leváltó katonai rezsim mennyire lesz hajlandó tolerálni az övétől eltérő véleményeket.

Miután pénteken minden eddiginél nagyobb tüntetések voltak Jemenben, és Szanaában négyen meghaltak az összecsapásokban, szombaton két befolyásos törzsi vezető is bejelentette, hogy a Szale elnök távozását követelők mellé áll, egyikük ráadásul éppen Szale törzsének, a hasidoknak az egyik elöljárója.

A tunéziai főváros, Tunisz központjában szombaton egy tüntetés résztvevői és a kormányerők csaptak össze, és sztrájkolni kezdett a tunéziai állami tévé több száz alkalmazottja, mivel elegük van a kormány folyamatos cenzúrájából.

Hasszein Musszaima, a bahreini ellenzék egyik vezéralakja visszatérhetett Bahreinbe, miután a király kegyelmet adott neki. A vezetőt hívei várták a bahreini repülőtéren, ahol azt mondta, hogy reméli, hogy országa megindult a demokrácia felé vezető úton, és Bahrein nemsokára valódi alkotmányos monarchia lesz.

Új helyszínre is átterjedhetnek a forrongások, több ezren tüntetnek Ománban, reformokat, és a korrupció megszüntetését követelve.