Málta saját költségén menti a líbiai menekülteket

Az előző napokhoz képest kevesebb Líbiából kimenekített ember érkezik Máltára, és csökken az uniós polgárok aránya is, a helyi hatóságok azonban akciótervet készítettek egy nagyobb menekültáradat kezelésére.

Csütörtökön kora délelőtt, a Maria Dolores katamarán fedélzetén 600 Fülöp-szigeteki munkás érkezett Líbiából Máltára. A Hyundai gyár munkásait nem tudták azonnal továbbutaztatni, ezért két napra egy hotelben szállásolták el őket. A máltai hatóságok azt mondják, az ázsiai országok állampolgárait tudják a legnehezebb hazautaztatni, hiszen elég sokan vannak, és országaikba nincsenek közvetlen járatok.

Az uniós állampolgároknak könnyebb

Kora délután egy Bengáziból érkezett brit hadihajó fedélzetén összesen 43 utas jött. A hajó két napja indult a máltai kikötőből, hogy a svéd kormány által felajánlott egészségügyi szállítmányt Líbiába vigye. Visszafelé 11 brit állampolgárt, számos uniós polgárt és néhány Fülöp-szigeteki kimenekítettet hozott. Az érkezők között voltak kisgyermekes családok, munkások és olyan britek is, akik csak látogatóban voltak rokonaiknál. Egy lengyel férfi két hónap munka után jött haza, és azt mondta, hogy soha nem tér vissza Líbiába.

"Ez még nem a dolgok vége, csak a kezdete. Most kezdődik a háború" - mondta. A Fülöp-szigeteki munkások azonban csak azért hagyták el Líbiát, mert nem volt más választásuk. A zavargások miatt ugyanis munka nélkül maradtak. Egy férfi azt mondta: 21 éve dolgozik Tripoliban, és vissza akar térni, ha a harcoknak vége. Líbiában ugyanis annyit keres, hogy el tudja tartani otthonmaradt családját.

Az uniós állampolgárok gyakran csak néhány órát töltenek Máltán. A csütörtökön érkezettek is még aznap továbbutaztak. A kanadaiak szintén.
A brit hadihajó még csütörtökön újra visszaindult Líbiába az evakuáltakért. Egy, a hajón utazó svéd humanitárius munkás azt mondta, hogy Líbiában óriási szükség van egészségügyi szállítmányokra, mert a készletek kifogytak, és már alig tudják ellátni a sérülteket.

Az evakuálás költségeit a máltai kormány fedezi. A kommunikációért felelős államtitkár, Martin Bugelli azt mondta, az ENSZ és az EU is felajánlotta segítségét, de egyelőre még bírják a terhelést. Líbia stabilizálása egyébként gazdasági érdeke is Máltának, mert sok máltainak befektetései vannak az észak-afrikai országban. Martin Bugelli ugyanakkor azt mondta: ha megindul a líbiai menekültek áradata, Málta valószínűleg segítségre szorul. A kormány egyébként felkészült már erre az eshetőségre is. A belügyminisztérium kidolgozott a menekültek fogadására egy akciótervet. Az államtitkár erről mindössze annyit mondott, hogy senkit sem fordítanak vissza, hiszen "ezek az emberek egy polgárháborús övezetből menekülnek majd, és a veszély elmúltával vissza akarnak térni országukba".