Súlyos, de lokalizálható katasztrófa

A legutóbbi hírek szerint valószínűleg vízgőz okozta a robbanást a Fukusima Dai Icsi erőműben, azaz a fukusimai 1-es reaktorblokkban. Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója szerint „hihető szcenárió”, hogy ez történt. A robbanás előtti utolsó hírek szerint a containment épületben – ahova a szennyezett vízgőzt vezetik, hogy az ne érintkezhessen a környezettel – a robbanás előtt a tervezett szélső értékhez – 400 kilopascalhoz – képest 820 kilopascal volt a nyomás, amit a 70-es évek első felében tervezett épület aligha viselhetettt el.

Nem erre méretezték

Aszódi érthetetlennek tartja, hogy miért nem csökkentették korábban, nagyobb tempóban a nyomást. Ez szerinte „komoly infrastrukturális sérülésekre„ utal, „valami más is van”. „A 70-es évek elején épült, úgynevezett 2. generációs reaktort nem méretezték zónaolvadásra.”

Márpedig a hírek szerint a zónaolvadás, vagyis a fűtőanyag kontrollálatlan felhevülése bekövetkezett. A mértékéről nincsenek információk. Aszódi szerint aggasztó, hogy már péntek este arról szóltak a hírek, hogy alacsony és ingadozó a vízszint az erőműben, azaz nem tudják biztosítani a reaktorblokk megfelelő hűtését.

Zónaolvadásos balesetből – Oroszországot leszámítva – csak kettő történt a világban, mindkettő az Egyesült Államokban. 1965-ben a Fermi 1 kísérleti reaktor részleges zónaolvadása után nem szennyeződött a környék, és a reaktorblokk cseréje után a létesítmény még hét évig üzemelt. A Three Mile Island-i erőmű 2-es reaktorának 1979-es zónaolvadása viszont az egyik legsúlyosabb nukleáris baleset volt, a reaktort teljesen le kellett zárni.

Nem lesz Csernobil

Zónaolvadás volt Csernobilban, a történelem legsúlyosabb atomkatasztrófájában is. Aszódi szerint azonban most egy csernobilihez hasonló baleset lehetősége nem áll fenn.

Csernobilban a balesetet úgynevezett reaktormegszaladás okozta, a reaktor teljesítménye hirtelen a százszorosára ugrott, ez indította be a percek alatt lezajló zónaolvadást. A reaktorban grafitrudakkal szabályozták a teljesítményt, ez tíz napig hatezer fokon tomboló tüzet okozott, a radioaktív szennyezést a kéményhatás több kilométer magasba lövelte, és szétterítette Európa felett.

Ezzel szemben a fukusimai erőmű a földrengéskor automatikusan leállt, teljesítménye 24 óra alatt 0,2 százalékra csökkent. Így is bekövetkezhet a teljes zónaolvadás, de csak lassan, a kibocsátás nem nagy energiájú, azaz a szennyezés nem szóródik szét nagy területen. De terjed, erre utal, hogy három, majd tíz kilométeres után már húsz kilométeres körzetben evakuálnak a japán hatóságok.

De Aszódi szerint, még ha be is következik a teljes zónaolvadás – a részleges zónaolvadásról szóló híreket hivatalosan nem cáfolták, a reaktor üzemeltetője, a Tepco is csak azt állítja, hogy a reaktorblokk burka még nem sérült meg –, a katasztrófa lokalizálható marad. „Olyan nem lesz, hogy fél Japánt beszennyezi.”

Az ugyanakkor valószínű, hogy a reaktor használhatatlanná válik. Ha a reaktorburok is megsérül, és – mert a védőfalak a földrengésben és a robbanásban is megsérülhettek – a szennyezés kiszabadul, a teljes atomerőmű-telep használhatatlanná, a közeli környék lakhatatlanná válhat.