Kadhafinak titkos milliárdokból juthat zsoldosokra

Moamer el-Kadhafi líbiai vezető több tízmilliárd dollárnyi pénzt halmozott fel Tripoliban, így annak ellenére is finanszírozni tudja a felkelők elleni küzdelmet, hogy egyre több ország fagyasztja be a líbiai rezsim külföldi vagyonát, állítják a New York Timesnak nyilatkozó amerikai hírszerzési források.

A források szerint Kadhafinak közvetlen hozzáférése van a líbiai központi bankban és más fővárosi pénzintézetekben felhalmozott tartalékokhoz, így pedig még jó ideig fizetni tudja a hozzá hű katonákat, a külföldi zsoldosokat, valamint politikai támogatóit.

Kenneth Barden ügyvéd szerint több jel is arra utal, hogy Kadhafi az erőszak kirobbanása előtti napokban, hetekben több milliárd dollárt irányított át líbiai számlákra, amelyek nem a saját, de közeli ismerősei nevén vannak. A feltételezések szerint azonban valójában már az ország elleni szankciók 2004-es feloldása után is előre felkészült az újabb nemzetközi nyomásgyakorlásra.

Harmincöt országban lehet a pénz

"Svájci bankszámlák? Ugyan már, mi egy nagyon szerény család vagyunk, ezt mindenki tudja" - mondta Szaif al-Iszlám, Kadhafi másodszülött fia egy interjúban, amikor a családhoz köthető külföldön zárolt vagyonról kérdezték. Szerinte a befagyasztásnak semmilyen hatása nem lesz, mivel nincsen külföldi vagyonuk. Szaif egyenesen azt mondta az Asrak al-Avszat lapnak, hogy ha megtalálják külföldön a pénzüket, akkor azt nyugodtan eltehetik.

A Wikileaksen kiszivárgott amerikai táviratok és több forrás alapján a líbiai vagyon nagy részét időnként bonyolult pénzügyi manővereken keresztül négy kontinensen, összesen harmincöt országban fektethették be (a CNN erről készült grafikáját itt nézheti meg). Nem egyértelmű, hogy ebből pontosan mennyi a Kadhafi-családé, azonban állítólag Dubajtól Svájcig több milliárd dollárt halmoztak fel különböző bankszámlákon és befektetésekkel. „A pénz elrejtése nem nagy ördöngösség” – idézi Jeffrey Robinsont, egy 1995-ös, pénzmosásról szóló tanulmány szerzőjét a Christian Science Monitor.

Óriási pénzek folynak be az olajból

Líbia évi több milliárd dollárt köszönhet nyersolajkészleteinek, a bevételeket pedig az elmúlt években egyre több helyen fektették be külföldön, elsősorban a 2006-ban létrehozott a Líbiai Befektetési Alap (LIA), a világ egyik legnagyobb állami vagyonalapján keresztül. A Líbián belüli és az afrikai befektetések nagy részét a már említett líbiai központi bank végzi.

Miután az ENSZ és az EU-tagállamok a békés tüntetők elleni erőszak befejezését követelve szankciókat hoztak a líbiai rezsim ellen, először Svájc rendelte el nagyjából 600 millió dollár értékű líbiai vagyon zárolását, míg az USA 30 milliárdnyi líbiai vagyont fagyasztott be. A brit és a kanadai kormány 16,3 milliárd, illetve 3,2 milliárd dollár lehetséges Kadhafi-vagyont zárolt. Csütörtökön az EU-tagállamok a Líbiai Befektetési Alapra is kiterjesztették a szankciókat, a korlátozások pénteken léptek életbe.

Ugyan a líbiai konfliktus kirobbanása óta jelentősen csökkent a kivitel, de a Financial Times forrásai szerint még az előző napokban is több százmillió dollár folyt be a Kadhafi-rezsimnek a líbiai olaj exportjából, a pénz nagy része pedig feltehetően még mindig eljut egészen Kadhafiig, ezzel is gyarapítva az országon belül felhalmozott készleteit.

Londoni luxuslakás

A Guardiannek nyilatkozó Tim Niblock Közel-Kelet-szakértő évente több milliárd dollárnyi különbséget fedezett fel a líbiai olajbevételek és a kormányzati kiadások között, a különbözet pedig szerinte Kadhafi és kilenc gyerekének vagyonát is bőven gyarapíthatta. A szakértők szerint a Kadhafi-család több milliárd dollárt rejthetett el titkos bankszámlákra Dubajban, Délkelet-Ázsiában és a Perzsa-öbölben. A Wikileaks-iratok alapján az olaj- és földgáz-szektorba, a telekommunikációba, infrastruktúrába, szállodákba is befektethettek, ezen kívül a médiában is vannak érdekeltségeik.

Ugyanakkor csak néhány olyan befektetés van, amelyek a különböző források szerint közvetlenül Kadhafi családjához köthető. Szaif al-Iszlám például 2009-ben tízmillió fontért vehetett egy nyolc hálószobás luxuslakást a londoni Hampsteadben, míg Kadhafi állítólag 15 millió eurót költött el Antrodoco olasz városra, ahol egy thermal hotelt is építtetett. A Corriera dela Sera olasz lap szerint Fiuggiban egy hasonló gyógyszálloda mellett 250 millió eurót fektettek be egy konferenciaközpontba.

Hetvenmilliárd négy kontinensen

A CNN listája alapján a líbiai beruházási ügynökségen keresztül a líbiai állam 70 milliárd dollárnyi befektetéssel rendelkezik a világban. Az LIA a legtöbb pénzt már csak a földrajzi közelség miatt is Európában fektethette be vagy helyezhette el bankszámlákon. Nagy-Britanniában az ingatlanbefektetések mellett a beruházási alap megvette a Pearson, a Financial Times egyik tulajdonosának 3 százalékát. Mohamed Layas, az LIA elnökének egyik kiszivárgott beszéde alapján rengeteg olajhoz köthető befektetésük is van Európában, az övék három olajfinomító, valamint közel háromezer benzinkút is a kontinensen.

Előszeretettel terjeszkedtek Olaszországban, ahol talán az LIA legismertebb befektetése, hogy megvette a Juventus focicsapat 7,5 százalékát, de a CNN szerint részesedésük van a legnagyobb olasz olajvállalatban, az Eniben, a Finmeccanica haditechnikai vállalatban is.

Mohamed Layas egy kiszivárgott távirat szerint azt mondta 2010 januárjában, hogy – az előző héten befagyasztott összegnek megfelelően – nagyjából 32 milliárd dollárnyi tőkéjük van amerikai bankokban 300-500 millió dolláros részekre szétosztva. A legnagyobb és legbefolyásosabb amerikai bankokba is sokat kimenthettek, bírósági iratok szerint Líbia még a gazdasági válság kirobbanásában szerepet játszó Lehman Brothersbe is befektetett. A CNN szerint 2009-ben bevásárolták magukat a Líbiában fúrásokat végző kanadai Verenex Energy olajvállalatba is.

Afrika atyjaként tetszelgett

Afrikában is számos helyen landolhatott Kadhafiék pénze, a líbiai vezető állítólag több vitatott rezsimet is pénzelt, jelentős összegeket költhetett el Dárfurban, valamint Robert Mugabe zimbabwei elnök is feltehetően sokat köszönhet neki. A CNN szerint Líbia egy sor kisebb befektetési bankon keresztül számos afrikai telekommunikációs és infrastrukturális vállalatban vásárolt részesedést, ezek közül több is olyan ingatag országokban található, mint Uganda és Zimbabwe.

A több százmillió dolláros afrikai befektetések elemzők szerint egyszerre két célt szolgálnak. Egyrészt a líbiai rezsim kihasználta, hogy a kontinens egyes részeit évtizedekig elkerülték az igazán jelentős befektetők, másrészt a pénzeket osztogató Kadhafi könnyebben tudta „Afrika atyjaként” beállítani magát. „Kadhafi ott segít, ahol mások nem” – mondta az LIA elnöke.

Visszaadnák a népnek?

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankciókról döntő határozatában is jelezték, hogy a befagyasztott összegeket később a líbiai lakosság javára kell felhasználni. Részleteket nem említenek, csak a cél egyértelmű. Valószínűleg a Kadhafi utáni kormány rendelkezésére bocsátanák majd a pénzeket kezelő bankok, amelyekről majd az érintett tagállamok rendelkeznek a BT-tagállamok képviselőiből most felállított szankciós bizottság iránymutatásai alapján.

A Guardian úgy véli, hogy amennyiben Kadhafi megbukik, valószínűleg az állami befektetéseket (az LIA-n keresztül) ez nem érintené, az új kormánynak ugyanis sokkal égetőbb problémái lesznek, mint hogy gyorsan felszámolják a korábbi, esetleg nagyon is jövedelmező befektetéseket.