Közelebb az EU a közös gazdasági kormányzáshoz

Kedden Brüsszelben politikai megállapodásra jutottak az uniós tagállamok pénzügyminiszterei az euróövezet pénzügyi stabilitását segítő hat jogszabályról. A gazdasági koordinációt növelő jogszabályok olyan előírásokat vezetnek majd be, amelyek révén az Európai Unióban csökkenhet a pénzügyi válságok előfordulási valószínűsége és súlyossága.

A keddi találkozón - amelynek elnöke Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter volt - a miniszterek közös tárgyalási mandátumra jutottak, amelyek alapján a tagállamok Tanácsa megállapodhat az ügyben az Európai Parlamenttel. A magyar elnökség reményei szerint a félév végére az EP-vel is létrejöhet a megegyezés.

A hat jogszabály elfogadtatása az EU-val a magyar elnökség legfontosabb ügye. Néhány hete még úgy volt, hogy túl nagy a tagállamok kormányai közti ellentét, és nagyon sok nyitott kérdés maradt. A keddi megállapodás azonban lehetőséget biztosít arra, hogy nyárra tényleg hatályba lépjenek a jogszabályok.

Gratuláltak a magyar elnökségnek

A magyar elnökség és az Európai Bizottság is úgy véli, hogy a jogszabályok elfogadása nem csupán önmagukban fontosak, hanem üzenetként is szükség van rájuk. Azt várják ugyanis, hogy a piacot megnyugtatja majd a szigorúbb közös kormányzás és az európai államok közül a bajban lévők is könnyebben juthatnak hitelhez.

Matolcsy a döntést bejelentve történelminek nevezte a miniszteri megállapodást, és köszönetet mondott kollégáinak a kompromisszumkészségért. Az interneten is közvetített nyilvános vitában számos miniszter méltatta a magyar EU-elnökség munkáját a megállapodás megteremtésében. Gratulált az elnökségnek és a kompromisszum jelentőségét méltatta az ülés végén tartott sajtótájékoztatón részt vevő két európai bizottsági tag, Olli Rehn és Michel Barnier is.  Az egyeztetéseket magyar szakember, Kármán András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára vezette.

Négy jogszabály ügyében az uniós parlamentnek együttdöntési joga van, kettő esetében a Tanácsnak konzultálnia kell a képviselőtestülettel. Matolcsy a további jóváhagyási folyamatban a téma felelősségteljes kezelésére kérte az EU érintett intézményeit.

A sajtótájékoztatón a magyar miniszter jelezte, hogy az EP-vel már meg is kezdődött az egyeztetés. A helyzet bonyolultságát illusztrálandó azt mondta, hogy a parlamentben mintegy kétezer módosító indítványról tárgyalnak a témával kapcsolatban, de reményét fejezte ki, hogy ezek száma már az EP-bizottsági viták során jelentősen csökken. Olli Rehn pénzügyi biztos azt mondta, biztos abban, hogy a megállapodás szilárd mandátumot ad a Tanácsnak az intézményközi tárgyalásokhoz.

A hat jogszabály közül kettő az EU stabilitási és növekedési paktumának reformját tartalmazza. Az egyik az úgynevezett megelőző (preventív) ágra vonatkozik, amikor a költségvetési hiány az adott országban még nem éri el a 3 százalékos tűréshatárt. A másik a kiigazító (korrektív) ágat erősíti, azaz olyankor alkalmazzák majd, ha egy-egy ország már a túlzott deficit miatti eljárás alatt van.

A harmadik jogszabály a költségvetési eljárások szankcióit tartalmazza. Újdonság, hogy már nemcsak 3 százalék fölötti államháztartási hiánynál szankcionálhatna az EU, hanem már az előtt, megelőzési jelleggel (kamatozó betét formájában). Később a bírság a hiánycéltól való jelentős eltérés és az ajánlások ismétlődő nem teljesítése esetén akár a bruttó össztermék (GDP) 0,5 százalékát is elérhetné. A következő jogszabály egy tanácsi direktíva lesz, amely szerint az átláthatóságot és ellenőrizhetőséget biztosító szabályozásnak a nemzeti jogrendszerben kell megjelennie.

Két további jogszabály a túlzott deficiteljárás mintájára létrehozna egy túlzott egyensúlytalansági eljárást, amelynek keretében az érintett ország akár szankciókkal is sújtható, például a tervek szerint a GDP 0,1 százalékát is elérő pénzbírsággal. (Pénzbírságot a jelenlegi szabályozás alapján és ezután is csak az euróövezeti országokra lehetne kiszabni.)

A keddi találkozó előtt még nyitott kérdésekről a miniszterek úgy döntöttek, hogy a nyugdíjreformok nettó költségeit figyelembe kell venni az adósságcsökkentési kötelezettségek teljesítésének értékelésekor, az esetlegesen bírságfizetésre kényszerülő tagállamok befizetésének pedig az euróövezet stabilitását célzó - a nehézségekkel küzdő tagállamok segítésére létrehozott - alapba kell kerülnie.