Az amerikai külügy kifogásolta az emberi jogok állapotát

Átalakították a közszolgálati médiát

A jelentés szerint a kormány alapvetően tiszteletben tartotta a szólás és a sajtó szabadságát, ugyanakkor bővült azon nézetek spektruma, amelyeknek kinyilvánítása törvénytelennek minősül. Így tilos tagadni, kétségbe vonni, vagy minimalizálni a holokausztot, a népirtást, valamint a nemzetiszocialista és a kommunista rendszer egyéb bűneit. 2010-ben törvényt fogadtak el arról, hogy 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a holokauszttagadás, csakúgy, mint a nemzeti, etnikai, faji vagy más csoportokkal szembeni gyűlöletkeltés.

A magánszemélyek általában büntetlenül bírálhatják a kormányt, de felelősségre vonhatók publikált nyilatkozataik miatt, vagy abban az esetben, ha terjesztik mások rágalmazó kijelentéseit. A jelentés szerint az újságírók büntetőjogilag felelősségre vonhatók, ha tudósításaikban hamis állításokat tesznek, vagy ilyenekről számolnak be.

A dokumentum megemlítette, hogy Zagyva György Gyula jobbikos képviselő augusztusban a verőcei Magyar Sziget fesztiválon lezsidózta és megfenyegette a Hetek hetilap két munkatársát. Szerepel a jelentésben, hogy a Legfelsőbb Bíróság törvénytelennek ítélte az ORTT azon döntését, hogy nem hosszabbítja meg a Danubius és Sláger Rádió koncesszióját.

A jelentés ismertetette a magyar médiafelügyelet és a közszolgálati média átalakítását, és közölte, hogy azt mindhárom ellenzéki párt megtámadta az alkotmánybíróságon. A dokumentumban helyet kaptak az EBESZ általi bírálatok, valamint annak a törvénynek az ismertetése is, amely tiltja a személyek és csoportok elleni újságírói gyűlöletkeltést, és forrásaik felfedésére kötelezi a szerzőket, ha a bíróság vagy a kormány azt a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme, esetleg bűncselekmény megelőzése címén szükségesnek ítéli. A leírásban szerepelnek a Médiatanács által kiszabható bírságok is.

A korrupciót is kiemelték

Az amerikai külügyminisztérium rámutat, hogy Világbank felmérése szerint Magyarországon a kormányzati korrupció valódi probléma. A rendőrségi korrupció mellett az iratban felsorolják Hunvald György (volt VII. kerületi polgármester), Antal Attila (volt BKV-igazgató), Szilágyiné Szalai Eleonóra (volt BKV-személyzetis), Zuschlag János (volt MSZP-s politikus), Tátrai Miklós (a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt igazgatója) és Császy Zsolt (az MNV volt értékesítési menedzsere) ügyét.

Sok területen észleltek diszkriminációt

A jelentés leszögezi, hogy noha a törvények tiltják a diszkriminációt, arra mégis több különböző természetű példa van. Civil szervezetek szerint a magyar nők 20 százaléka szenved el családon belüli erőszakot, de a rendőrség szerint 2010-ben csak 8514 esetet jelentettek. Nemi erőszak miatt 126 esetben emeltek vádat, szexuális zaklatás ügyében pedig 4431 esetben érkezett panasz, de a valódi számok ennél jóval magasabbak lehetnek.

Megemlítik a Nemzeti Erőforrás Minisztérium segélyvonalát és az áldozatoknak létrehozott tizenegy létesítményt (amelyek közül kettő bezárt), de civil szervezetek szerint ezeknek sem a száma, sem pedig színvonala nem elégséges. A magyar nők fizetése átlagosan 17 százalékkal alacsonyabb a hasonló munkakört betöltő férfiakénál. 2010 első tíz hónapjában a rendőrség 5374, gyermek ellen elkövetett bűncselekményt regisztrált.

A jelentés szerint a roma gyerekek 82 százaléka csak 8 vagy annál kevesebb évig tanul, szemben azzal, hogy a nem romák esetében ez az arány 36 százalék. A nem roma tizenévesek 40 százalékával szemben a romáknak csupán a 3,1 százaléka végzi el a középiskolát. A cigánygyerekek mintegy harmada szegregált osztályban tanul, és 20 százalékukat indoklás nélkül - vagy hamis diagnózis alapján - kisegítő iskolába küldik. Az Európai Roma Jogok Központjának 2008-as jelentése szerint a gyermekvédelmi intézmények lakóinak 40 százaléka teljesen, 18 százalék pedig az egyik ágon roma, pedig részarányuk a lakosságon belül csak 13 százalék.

A hivatalosan 600 ezer - a civil szervezetek szerint egymillió - csökkent munkaképességűvel kapcsolatban a jelentés kifogásolta, hogy hiányzik a szellemi fogyatékosokkal törődő állami intézmények független ellenőrzése. Kifogások merültek fel a gyámság alatt élő, mintegy 80 ezer felnőtt jogvédelmével kapcsolatban, és azt írják, hogy a munkaadók inkább a bírságot választják, mintsem hogy betartsák a törvényt, amely előírja, hogy a munkahelyek 5 százalékát fogyatékosokkal kell betölteni.

Toleránsabbak az antiszemita kijelentésekkel

A 80-100 ezres lélekszámúra becsült zsidóság szerint Magyarországon erősödött az antiszemita kijelentésekkel szembeni tolerancia. November 30-áig 212 esetben jelentettek zsinagóga, templom vagy temető elleni vandál cselekményt. A jelentés szerint a Magyar Demokrata és a Magyar Hírlap tavaly tavaszig bezárólag jelentetett meg antiszemita cikkeket, a Magyar Fórum és a Barikád azután is, az interneten pedig számos, nyíltan zsidógyűlölő, szélsőjobbos oldal van.

A romák, akik a 2007-es hivatalos adat alapján 200 ezren, valójában azonban inkább 500-800 ezren lehetnek, a jelentés szerint rasszista bűncselekmények célpontjaivá válnak. 2010. március 18-án Siófokon, április 15-én Eleken, május 22-én Hatvanban, július 4-én pedig Olaszliszkán ért romákat támadás. Augusztus 9-én az Nemzeti Nyomozó Iroda lezárta a 2008-2009-es romagyilkosságok ügyében folytatott nyomozást, és az ügyészség hat ember meggyilkolása, további öt megsebesítése és 55 veszélyeztetése miatt négy ember ellen vádat emelt.

A civil szervezetek azt állítják, hogy a romákat az élet szinte minden területén diszkriminálják. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint körükben a munkanélküliség 40 százalékos, de egyes vidékeken meghaladja a 90 százalékot is. A jelentés megemlíti, hogy a kormány diszkriminációellenes programokkal törekszik a szakadék megszüntetésére.

A homoszexuálisokkal kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy noha helyzetük jogi szempontból rendezett, támadások érik őket szélsőséges csoportok részéről.

Megegyezéssel lehet sztrájkolni

A szakszervezetekkel kapcsolatban a dokumentum rámutat ara, hogy a december 23-án elfogadott törvény a társadalom alapvető ellátását biztosító cégeknél csakis a minimális szolgáltatásról szóló megegyezés után indítható sztrájk, és a törvénybe belekerült a "sztrájkjoggal való visszaélés" formulája is.