Peking: Az USA erőszakos és képmutató
További Külföld cikkek
- Hatalmas kavarás után kiderül, hivatalba léphet-e Ursula von der Leyen bizottsága
- Meghalt a világ legidősebb férfija
- Az ügyészek 20 év börtönbüntetést követelnek a feleségét elkábító és megerőszakoltató férfira
- Újabb kínai–magyar együttműködés: összekapcsolják a keleti és a nyugati digitális fizetési rendszereket
- Oroszország és Kína drámai mértékben növeli nukleáris erejét, Trumpnak azonnal lépnie kell
Az Egyesült Államok több mint 190 ország - köztük Kína - emberjogi helyzetéről előzőleg kiadott jelentése pekingi megítélés szerint hemzseg a torzításoktól, a vádaktól, miközben az Egyesült Államok nem vesz tudomást saját "szörnyű emberjogi állapotáról". A kínai kormány információs irodája által készített dokumentum hozzáteszi: az Egyesült Államok az emberi jogokat politikai eszközként használja más nemzetek lejáratásához, saját stratégiai érdekei megvalósításához.
A kínai jelentés összeállítói úgy vélik: az Egyesült Államok emberjogi helyzete nem jogosítja fel a világ "emberjogi bírájának” szerepére, s kinyilvánított szándékuk figyelmeztetni arra, hogy „nézzen szembe a maga emberjogi ügyeivel”.
A dokumentum hat fejezetben rendkívüli részletességgel, pontos, konkrét hivatkozásokkal összegzi és rendszerezi az emberi jogok Egyesült Államokbeli helyzetének jellemzőit. Így külön foglalkozik az élet és vagyonbiztonság helyzetével, a polgári és politikai jogokkal, a gazdasági szociális és kulturális jogokkal, a faji megkülönböztetéssel, a nők és gyermekek jogaival, valamint a más nemzetek sérelmére elkövetett emberjogsértésekkel.
A szerzők a közbiztonságot jellemző statisztikákat idéznek, amelyek egyes államokra, városokra vonatkozóan az erőszakos bűncselekmények, a gyilkosságok számának emelkedését fejezik ki; a fegyverviselés szabadságából eredő bűnözésre is felhívják a figyelmet. Példákat sorolnak a hatósági visszaélésekre, rendőrségi túlkapásokra; vallomások erőszakkal, kínzásokkal történő kicsikarására.
A jelentés kitér arra, hogy „a szabadság földjén” raboskodnak a legtöbben a világon: 2011-ben meg fogja haladni az 1,7 milliót a börtönben fogva tartottak száma, ami a börtönök túlzsúfoltságát eredményezi. A beszámoló szerint az elmúlt húsz évben közel 270 embert tévesen ítéltek el; végül DNS-teszt eredményeként mentették fel őket.
Kína bírálja az internet szabadságát is az Egyesült Államokban, mondván, hogy a világháló működését szigorúan szabályozzák, s megemlíti, hogy a hatályos törvények például lehetővé teszik, hogy nemzeti vészhelyzetben „kikapcsolják” az internetet. Az internet-szabadság kapcsán képmutatással vádolja Washingtont és megemlíti azokat a kísérleteket is, amelyekkel a Wikileaks kiszivárogtatásai jelentette "kihívást" igyekeznek jogi úton kezelni.
A magas munkanélküliség ugyancsak kritika tárgya a dokumentumban, amely szerint 2007 vége és 2010 októbere között 7,5 millió ember vesztette el az állását az Egyesült Államokban, s a munkanélküliségi ráta 2010 novemberében 9,8 százalékos volt. 2009-ben 44 millió amerikai számított szegénynek, négymillióval több, mint 2008-ban – áll a jelentésben, amely szerint a háztartások 14,7 százalékában gond az élelmezés. A fedél nélküliek átmeneti szállásain megnőtt a létszám és átlagosan hosszabb idejűvé vált a hajléktalanok ott-tartózkodása.
Az Egyesült Államokban több mint 50 millió ember él egészségügyi biztosítás nélkül, számuk kilenc éve növekszik – idéz helyi forrásokat a kínai jelentés.
"A faji megkülönböztetés a társadalmi élet minden területére kiterjedően jelen van az Egyesült Államokban" – állapítja meg a dokumentum, amely egy felmérésre hivatkozva például arról is tájékoztat, hogy 10 spanyol ajkúból 6 állítja, hogy „nagy probléma” számára a megkülönböztetés. A kisebbségek munkához jutása területén létező problémákat ugyancsak példákkal illusztrálják.
Külön fejezetben lehet olvasni a nőket és a gyermekeket ért jogsértésekről, az erőszakról, vagy például a pornó gyermekekre gyakorolt káros hatásairól.
A terjedelmes összefoglaló zárófejezetében az Egyesült Államok vezette háborúk, így Irak és Afganisztán polgári áldozatairól írnak, s a terrorizmus elleni harc kapcsán kitérnek a börtönerőszak részleteire is. Külön is megemlítik, hogy az Egyesült Államok nem ratifikált több nemzetközi emberjogi egyezményt, s az ENSZ Emberjogi Tanácsában mintegy hatvan ország közel 230 javaslatából mindössze negyvenet fogadott el emberjogi helyzetének javítására.