Törölték a Mandela és Michael Jackson nevű szavazókat

2011.04.16. 12:52
Három hetes választási maratonjának legfontosabb állomásához érkezik szombaton Nigéria, amikor a 75 millió szavazásra jogosult állampolgár a következő elnök személyéről dönt. Óriási izgalmakra nem kell számítani, hiszen várhatóan a jelenleg hivatalban lévő Goodluck Jonathan fog győzni. A fontosabb kérdés az, hogy milyen körülmények között.

A léc, amit át kell ugrani, alacsonyabb már nem is lehetne. Amikor Nigériában, Afrika legnagyobb olajtermelő országában utoljára elnökválasztásokat tartottak, a rendezvény kiérdemelte a minden idők legbotrányosabb választása címet. Rablótámadás választási helyiségek ellen, kifosztott urnák, inkompetens választási bizottság, helyenként tízszer annyi szavazat, mint szavazó, tucatnyi halálos áldozat – Afrika legnépesebb országa 2007-ben megmutatta a világnak, hogyan nem szabad választásokat rendezni.. Európai Uniós megfigyelők úgy vélekedtek annak idején, hogy „ez volt a legrosszabbul megrendezett választás, amit valaha láttunk.”

RTR2L1A3

Noha Nigéria mindig is hajlamos volt arra, hogy újra és újra alulmúlja a belé vetett reményeket, idén úgy néz ki, hogy a helyzet jobbra fordul. Három tényező adhat bizakodásra okot: elkészült egy új, hetvennégymillió szavazót tartalmazó választói névjegyzék, amelyről törölték a Nelson Mandela és Michael Jackson nevű szavazókat, továbbá egy elismert, harcos jogász, Attahiru Nega áll a választási bizottság élén.

A harmadik reményt keltő tényező, hogy az előző szombaton, április 9-én megtartott parlamenti választás nemzetközi megfigyelők szerint békés és túlnyomórészt szabályos körülmények között zajlott le – legalábbis azokban a választókerületekben, ahol megtartották, mivel szervezési problémák miatt számos helyen április 26-ára tolták a szavazást. A választás napján robbantások ugyan több helyen is halálos áldozatokat követeltek, de a mostani szervezés és a lebonyolítás összességében nagy előrelépést jelent a négy évvel ezelőttihez képest. Remélhetőleg ez az elnökválasztásra is igaz lesz.

Papírforma győzelem a parlamenti választásokon

A parlamenti választások eddig közzétett eredményei szerint Goodluck Jonathan hivatalban lévő elnök pártja, a PDP (People's Democratic Party), rosszabbul szerepel, mint négy éve, de várhatóan így is abszolút többséget szerez az abujai parlament alsó- és felsőházában.

Goodluck-támogató
Goodluck-támogató

A második helyre az elsősorban a keresztény joruba népcsoport által lakott délnyugaton erős ACN (Action Congress of Nigeria) futott be, míg a harmadik legtöbb képviselőt az újonnan alapított CPC (Congress for Progressive Change) delegálhatja. Utóbbi párt elsősorban a muzulmán északon szerepelt jól, de összességében elmaradt a várakozásoktól. A három párt között nem érdemes világnézeti különbségeket keresni: mint oly gyakran Afrikában, a választók elsősorban személyiségekre szavaznak, és politikai álláspontok helyett sokszor az etnikai hovatartozás alapján döntenek.

Megosztott ellenzék

A most szombati elnökválasztás legfőbb esélyese a Niger-delta vidékéről származó, keresztény Goodluck Jonathan, aki elődje halála után 2010-ben véletlenszerűen került a 160 milliós ország élére. A Nigériát 1999 óta kormányzó PDP jelöltje a közvélemény kutatások szerint a szavazatok 60-70 százalékára számíthat. A CPC jelöltje, a volt katonai diktátor Muhammadu Buhari 20-25 százalékot, az ACN jelöltje, a korrupcióellenes harcáról ismert jogász Nuhu Ribadu pedig 5-6 százalékot kaphat majd a szombati első fordulón.

Győztest akkor hirdetnek, ha egy jelölt az abszolút többség megszerzése mellett az ország 36 államának minimum kétharmadában legalább 25 százalékot szerez. Erre a bölcs feltételre azért van szükség, mert Nigéria 240 népcsoport és két nagy világvallás színes keveréke. Az ország szétszakadásának elkerüléséhez ezért arra is szükség van, hogy a győztes jelölt lehetőleg mindenhol rendelkezzen legalább minimális támogatottsággal.

Ha ezt a két feltételt a szombati első forduló után egyik jelölt sem teljesítette, második fordulót tartanak. Erre azonban kevés az esély, mivel Jonathan támogatottsága várhatóan mindenhol eléri a 25 százalékot. A jelenlegi elnök esélyeit nagyban növeli, hogy az ACN és a CPC jelöltjei – az utolsó pillanatokban folytatott lázas tárgyalások ellenére – nem működnek együtt, így a Jonathan-ellenes szavazatok megoszlanak majd.

000 Par6209866

A választásokat uraló témák a szokásosak: korrupció, rossz infrastruktúra, szegénység, akadozó energiaellátás. Ennek, és a következő néhány választásnak ugyanakkor az lesz a kulcskérdése, hogy ki tudja jobban megszólítani a fiatalokat, véli Sola Tayo, a brit külügyi intézet, a Chatham House elemzője. Nigériában az átlagéletkor 19 év, de a pártok eddig nem tettek komolyabb erőfeszítéseket a fiatalok bevonására, noha az internetnek és az új médiumoknak köszönhetően ez a korcsoport egyre tájékozottabb Nigéria és a világ történéseiben. A sok fiatal miatt talán éppen a munkahelyek teremtése lenne a legsürgetőbb feladat.

Hátra van a feketeleves

Egy közepes méretű pofon a parlamenti és elnökválasztási győzelem ellenére még várhat Jonathanra és pártjára, hiszen jövő szombaton, április 26-án fejeződik be a választási maraton, amikor a 36 szövetségi állam mindenható urairól, a kormányzókról döntenek a választópolgárok. Jelenleg 26 államban van PDP-s kormányzó, de felmérések szerint akár tíz helyet is elhódíthat az ellenzék, ami összességében kívánatos is lenne, hiszen legalább a közigazgatás ezen szintjén lenne fék a PDP uralmán.

A kormányzók két szempontból is befolyásos szereplők: egyrészt az ő kezükben összpontosul az adott állam költségvetésének a jelentős része, ami például egy 8-10 milliós olajtermelő állam esetén nem kis összeg. A másik tényező, hogy jórészt a kormányzók döntik el, hogy az adott pártnak ki lesz az elnökjelöltje, mivel a jelölő kongresszuson az ő szavazatuk a döntő. Nem véletlen, hogy amikor Jonathan indult a PDP elnökjelöltségéért, mindenki azt számolgatta, hogy hány PDP-s kormányzó támogatja az indulását. Jonathan végül fölényesen nyert a pártkongresszuson, de biztos, hogy amint vége a választásoknak, a hivatalukat megtartó kormányzók a támogatásukért cserébe be fogják nyújtani a számlát a régi-új elnöknek.

A PDP kormányzóinak várható kudarca azzal indokolható, hogy jelentős részük elsősorban a saját zsebére gazdálkodott az utóbbi években. Ennek legékesebb példája James Ibori, az olajban gazdag Delta állam előző kormányzója, akin 290 millió dollárt keresnek nigériai és brit hatóságok. A kormányzóság a meggazdagodás mellett ugyanakkor a kiugrásra is alkalmas: Nigéria legnépszerűbb kormányzója minden bizonnyal Babatunde Fashola (ACN), aki pár év alatt gatyába rázta az egykori főváros, Lagos közlekedését. A Facebookon már meg is jelent a „Fashola for President!”- csoport, ám négy évet még biztos várnia kell.