Nigériai mércével békésen lezavarták

Goodluck Jonathan, a PDP (People's Democratic Party) jelöltje az első, nem hivatalos eredmények szerint a szavazatok mintegy 60 százalékot kapta a nigériai elnökválasztáson. Legnagyobb kihívója, Muhammadu Buhari (Congress for Progressive Change – CPC) körülbelül 30 százalékot szerzett. A harmadik helyen Nuhu Ribadu, az ACN (Action Congress of Nigeria) jelöltje áll, hat százalék körüli eredménnyel.

Mivel Jonathan majdnem az összes szövetségi államban 25 százaléknál többet szerzett, várhatóan nem lesz második forduló. (Nigériában ugyanis csak akkor hirdetnek győztest, ha egy jelölt az abszolút többség megszerzése mellett az ország 36 államának minimum kétharmadában legalább 25 százalékot szerzett.) A hivatalos eredmények hétfő délután várhatóak.

Nagyot léptek előre

Jonathan győzelme nem okozott nagy meglepetést, a választások békés és meglehetősen jól szervezett lebonyolítása annál inkább. A „békés” kifejezést természetesen nigériai mércével kell mérni: a szavazás napján az etnikai villongások gyakori színhelyének számító közép-nigériai Jos városában ismeretlenek meggyilkoltak egy nőt, míg az északkeleti Maiduguri városban két bomba is robbant.

A választás lefolyása azonban ezekkel az incidensekkel együtt is sokkal békésebb volt, mint a négy évvel ezelőttinél. Választási megfigyelők szerint évtizedek óta ez volt a legszabályosabb szavazás Nigériában, ahol szombaton 75 millió választásra jogosult személy adhatta le a szavazatát a 120 ezer választási központ egyikében.

Szovjet pártvezetőket megszégyenítően

A vesztes jelöltek ennek ellenére választási csalásokat emlegetnek. Valóban vannak olyan (elsősorban déli) államok, ahol Jonathan elnök több mint 90 százalékot kapott: Bayelsa államban például, ahonnan származik, szovjet pártvezetőket megszégyenítő 99,63 százalékot szerzett. „Délkeleten és délen nem is voltak igazi választások” – nyilatkozta Buhari egyik támogatója, Nasir el-Rufai volt miniszter.

Hasonlóan vélekedett Jibrin Ibrahim, a független Centre for Democracy and Development intézet elemzője: „95 százalék fölötti eredmények arra utalnak, hogy manipuláció történt a számokkal, ami nagyban megkérdőjelezi a választás hitelességét.” Buhari szóvivője bejelentette, hogy megvárják a végleges eredményeket, és utána kezdenek el jogi lépéseket tenni.

Ha helyenként érvénytelenítik is majd esetleg az eredményeket, arra nagyon kevés az esély. hogy a választási bizottság országszerte újraválasztást rendel el. A választás költségei egyébként elérték az 580 millió dollárt.

Észak – Dél: hatalmas különbségek

Az eredményekre érdemes egy pillantást vetni, hiszen jól tükrözik a 160 milliós ország megosztottságát. A nem hivatalos adatok szerint Jonathan összesen 23 államban győzött, Buhari 12-ben, Ribadu pedig egyben. A szegényebb északi, muzulmán államokban szinte kivétel nélkül Muhammadu Buhari nyert, helyenként 70-80 százalékos eredménnyel, ami azt jelenti, hogy volt olyan északi állam, ahol a lakosság elenyésző kisebbsége (15 – 20 százalék) szavazott csak Jonathanre. A vegyes lakosságú Közép-Nigériában és a keresztény délen pont fordított a helyzet: itt a PDP tarolt, a CPC olykor egy százalékot sem szerzett.

Éppen a függetlenség 1960-as kikiáltása óta meglévő észak-déli szembenállás megszüntetése vagy legalábbis csökkentése lesz Jonathan egyik elsőrendű feladata. Ez a szembenállás nem csak vallási-kulturális, hanem gazdasági természetű is: a 70-es években a déli partok előtt felfedezett olajkincsből jóformán semmi sem jutott el északra. A különbség egészségügyi és oktatási statisztikákban is megmutatkozik.

Miközben az északnyugati államokban a gyerekek hat százaléka kapja meg két éves kora előtt az összes szükséges oltást, délnyugaton ez az arány 43 százalék. Északkeleten a lányok átlagosan kétharmada semmilyen oktatásban sem részesül, délen ez az arány közelebb van a húsz százalékhoz. Ehhez járul az északi államokat egyre inkább veszélyeztető elsivatagosodás is: a Szahara évről-évre gyorsabban terjeszkedik az egyébként is száraz éghajlatú északi államok területén. Sokan az északon aktív radikális Boko Haram muszlim szekta egyre gyakoribbá váló robbantásait is a nehéz gazdasági helyzettel hozzák összefüggésbe.

Nem mintha délen minden rendben lenne. A Niger-deltában veszélyben van az állam és a nyugati olajcégek ellen harcoló lázadók között nemrég kötött törékeny fegyverszünet, míg Közép-Nigériában az egymás szomszédságában élő keresztény és muzulmán népcsoportok között törnek ki újra és újra véres konfliktusok a szűkös termőföld elosztása miatt.

Az utóbbi három évben a nigériai állam 20 milliárd dolláros stratégiai tartaléka 500 millióra fogyott, anélkül, hogy a lakosság életkörülményei jelentős mértékben javultak volna. Az ENSZ jóléti mutatója alapján összeállított ranglistán a hatalmas olajkincsekkel rendelkező Nigéria két helyet is rontott 2007-2009 között. A sikerként elkönyvelhető választás után a neheze még csak most jön Jonathannak.