USA: Nem kell tartani európai atombombától

Európának nem kell tartania attól, hogy terroristák atombombát robbantanak a kontinensen Oszama bin Laden megölésének megbosszulására, jelentette ki Pamela Quanrud, amerikai helyettes külügyi államtitkár Budapesten.

A hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodó washingtoni diplomata szerint nem kell komolyan venni azt az értesülést, miszerint az al-Kaida azzal fenyegetett, hogy egy Európában elhelyezett titkos atombombát robbant fel, ha a terrorhálózat vezetőjét elfogják vagy megölik.

Az amerikai külügyminisztérium Közép-Európáért felelős diplomatája ugyanakkor úgy vélte, nem lehet kizárni, hogy vannak olyan csoportok, amelyek valamiféle bosszúakciót tervelnek ki Oszama bin Laden halála miatt.

Arra is rámutatott, hogy az arab államokban zajló folyamatok legalább olyan mértékben visszavetették az al-Kaida mozgalom lendületét, mint a terrorhálózat vezetőjének halála. Szerinte amikor teljesül az emberek alapvető vágya, hogy elmondhassák véleményüket, és valóra válthatják törekvéseiket, kevésbé éreznek szükséget a radikalizálódásra.

A Telegraph brit konzervatív napilap korábban a WikiLeaks portál által nyilvánosságra hozott, a guantánamói börtöntábor őrizeteseinek vallomásai alapján készült amerikai diplomáciai iratokból idézve arról írt, hogy az al-Kaida egy parancsnokának állítása szerint a terrorhálózat elrejtett egy atombombát Európában, és a szerkezetet akkor robbantaná fel, ha Oszama bin Ladent elfogják vagy megölik.

Emésztik az új alkotmány tartalmát

Pamela Quanrud szerint az Egyesült Államok azt szeretné, hogy Magyarországon az új alaptörvény elfogadását követő törvényhozási folyamat példás legyen a demokrácia elvei szempontjából. Azt mondta, hogy Washington egyelőre "emészti" az új alaptörvény tartalmát, a kormányzó pártnak az új törvények megalkotásánál mindenesetre úgy kell eljárnia, hogy ez a folyamat példaszerű legyen a demokrácia szempontjából. "Várakozásunk szerint mindent meg fognak tenni azért, hogy ez így legyen" - mondta.

A hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodó diplomata azt is mondta, hogy az amerikai kormány különös figyelemmel követi ezt a folyamatot a bírók szabadsága tekintetében és ugyancsak várják az új választási törvényt. Szerinte ezeknek alapvető szerepük van abban, hogy a magyar alkotmányos demokráciában fennmaradjon a fékek és ellensúlyok rendszere.

Pamela Quanrud - aki egy közép-európai körút részeként látogatott Magyarországra - találkozott Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel, aki áttekintést adott az amerikai politikusnak az új alaptörvényről, és beszámolt arról, hogy a kormány milyen lépéseket tervez a jogrendszer továbbfejlesztésére, milyen új törvények várhatók.

A médiatörvény is érdekli őket

Az amerikai diplomata elmondta, hogy tárgyalásain partnereinél a törvényhozáson kívül a médiatörvényről is érdeklődött. Mint mondta, ezt a kérdést óriási nemzetközi figyelem övezte, és az Egyesült Államok "nagy érdeklődéssel" követte az Európai Bizottság és Magyarország közötti egyeztetést a médiatörvény módosításáról.

Az alapvető kérdés az, hogy a médiatörvény szilárd környezetet biztosít-e majd a szólásszabadsághoz, mondta. Várakozása szerint a magyar nép, amely büszke hagyományokat ápol a véleményszabadságot illetően, kitűnően helyt fog állni annak fenntartásában. Meggyőződése, hogy ezt senki, egyetlen törvény sem lesz képes elfojtani. "Figyelek, ahogy szerintem mások is (...) úgy hiszem, a magyar nép tudja, hogy járjon el helyesen (...) megfelelő módon hangot fog adni véleményének" - mondta.

Arról is beszélt, hogy Magyarországon a politikai környezet az egyik legélénkebb Közép-Európában. Ezzel kapcsolatban utalt az új médiában tapasztalható aktivitásra, a Facebookon szerveződő tiltakozásokra. "Nekem úgy tűnik, nagyon széles tere van annak, hogy az emberek kifejezhessék véleményüket" - mondta.

Az amerikai külügyi államtitkár-helyettes arról is beszélt, hogy a soros magyar EU-elnökség minden elismerést megérdemel. Azt mondta, Budapest nagyratörő célokat tűzött ki, és sok területen jelentős sikereket könyvelhetett el. Utalt arra, hogy Magyarország előbbre vitte a horvát EU-csatlakozás ügyét, és miután a magyarok előtérbe helyezték a keleti partnerség kezdeményezést, az Európai Bizottság hozzáfogott egész szomszédságpolitikájának felülvizsgálatához. Azt is méltatta, hogy a magyar elnökség előmozdította az európai szintű roma integrációs politika ügyét.

A washingtoni diplomata Martonyi János külügyminiszterrel és Hende Csaba honvédelmi miniszterrel is találkozott.