Mandela állapotával riogatták a szavazókat

A politikus neve, akinek a jövőjéről Dél-Afrika szerdán döntött, nem is szerepelt a szavazólapon. Mégis sokan gondolják úgy, hogy a szerdai dél-afrikai helyhatósági választások valódi tétje az volt, hogy Jacob Zuma folytathatja -e elnöki pályafutását mostani mandátumának lejárta után (2014), vagy át kell majd adnia a helyét a számos kihívó egyikének.

Egyesek azt sem zárták ki, hogy gyenge szereplés esetén Zumát ugyanúgy megpuccsolja majd a pártja, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC), mint elődjét, Thabo Mbekit, akit egy párton belüli palotaforradalommal küldtek nyugdíjba három évvel ezelőtt.

Sokasodnak a gondok

Zuma és a Dél-Afrikát az apartheid vége óta irányító ANC sok problémával küzd. Noha a 2009-es elnökválasztáson a párt még mindig a szavazatok 66 százalékát kapta, ez elmaradt a 2004-es eredménytől, amikor még a lakosság 70 százaléka választotta Nelson Mandela pártját. Az ANC problémáit a legtöbben Zuma személyével kapcsolják össze.

Az elnököt és közvetlen környezetét számos korrupciós botrány lengi körül. Zuma és családja az utóbbi években aranybányákra, vaskitermelési koncessziókra és kongói olajkutakra tette rá a kezét, továbbá komoly részesedést szerzett a dél-afrikai ArcelorMittal acélipari óriásban is. Zuma legfőbb szövetségesei a párton kívüli Gupta-fivérek, akiknek szerteágazó cégbirodalmában (bányászat, banki szféra, média) Zuma rokonai és szövetségesei biztosan számíthatnak jól jövedelmező munkahelyekre.

A gazdaság eközben komoly problémákkal küzd: a munkanélküliség hivatalos adatok szerint továbbra is 25 százalék (nem hivatalos adatok szerint legalább 40 százalék), a növekedés várhatóan idén is csak csalódást keltő 3,5-4 százalék lesz, a költségvetési hiány pedig meghaladja az öt százalékot.

Összetűzés a színfalak mögött

Nem véletlen, hogy a választások előtt több magas rangú ANC-politikus is kritizálta Zumát a Gupta-testvérek befolyása és a kormány gazdaságpolitikája miatt. Az ANC egy speciális konstrukcióban a Dél-afrikai Kommunista Párttal (SACP) és a szintén kommunista kötődésű Dél-afrikai Szakszervezetek Kongresszusával (COSATU) koalícióban kormányozza az országot. (E két utóbbi szervezet még soha nem indult választásokon, mindig az ANC farvizén jutott be a törvényhozásba.)

A COSATU még vizsgálatot is indított a Gupta-fivérek tevékenységének kivizsgálására, kiváltva Zuma haragját, aki az egész ügyben a COSATU vezetőjének, az elnökségre áhítozó Zwelinzima Vavinak az összeesküvését látta. Királygyilkos persze az ANC berkein belül is lenne bőven, a hírek szerint a párt alelnöke, és több ANC-közeli üzletember is csak Zuma gyengülésére vár.

Mindent bedobtak a kampányban

Az ANC hagyományos választói bázisa, a lakosság 80 százalékát kitevő feketék is egyre türelmetlenebbek a párttal, főleg azok, akik a nagyvárosok körüli nyomornegyedekben élnek embertelen körülmények között. A közhangulatot természetesen az ANC is érzékelte, ezért kisebb pánik tört ki a mostani választás előtti hetekben.

A párt egyik politikusa azzal fenyegette meg a szavazókat, hogy a betegséggel küszködő Mandela állapota rosszabbra fog fordulni, ha nem az ANC-re szavaznak. Egy másik kijelentette, hogy az apartheid elleni harcban elhunyt ANC-hősök megfordulnak a sírjaikban, ha a feketék nem segítik győzelemre a pártot.

Az ellenzék erősített

Az ANC korrupciós ügyeivel és fenyegetéseivel szembeállítva sokkal jobban kampányolt a legfőbb kihívó, a Democratic Alliance (DA), amelyre eddig elsősorban a fehérek és az indiaiak, ázsiaiak, fekete-fehér házasságból származóak szavaztak. Nem véletlen, hogy a DA hagyományosan az általuk nagy számban lakott Fokvárosban és környékén szerepel jól. (Összesen a lakosság 18 százalékát adják.)

A magát korrupciómentesnek és kompetensnek beállító DA célja a mostani választásokra az volt, hogy a feketék szavazatából is a lehető legtöbbet megszerezze.

Az első eredményeket látva ki lehet jelenteni, hogy ez sikerült is. Nem hivatalos adatok szerint a DA országosan 24 százalékot szerzett, míg az ANC 62 százalékot kapott. Ez azt jelentené, hogy a DA majdnem megduplázta öt évvel ezelőtti eredményét, amikor 14 százalékot szerzett. További jó hír a DA számára, hogy az első eredmények szerint Fokváros környékén fölényesen győzött, sőt, az ANC hátországának számító keleti országrészben is meg tudott nyerni egy körzetet.

Elkerülték a nagyobb bajt

Az ANC nyert ugyanakkor az ország keleti felének nagy részében, a fővárosban, Pretoriában, és Port Elizabeth kikötővárosában is, amelyért öldöklő küzdelem folyt. A DA elnöke, Helen Zille, a kampány során ötször is felkereste a várost, de ez sem bizonyult elegendőnek. Az ország gazdasági fővárosában, Johannesburgban, sokáig döntetlenre állt a verseny, de végül az ANC nyert, akárcsak Durbanben.

Az ANC, bár csökkent a támogatottsága, összességében elkerülte a katasztrófát, amit Pretoria vagy Port Elizabeth elvesztése jelentett volna. Zuma elnök pozíciója rövidtávon várhatóan erősödni fog, de ha nem indul be a gazdaság, az ANC jövő évi tisztújító kongresszusán újabb támadásoknak lesz kitéve.

Az ANC-t, és ezzel Dél-Afrikát különböző irányba húzó érdekcsoportok csak arra várnak, hogy átvehessék az irányítást, és saját embereiket ültethessék be a fontos pozíciókba. Természetesen Zumát sem szabad lebecsülni: az elnök egy rutinos és minden hájjal megkent öreg róka, aki ráadásul korrupciós ügyei ellenére népszerű a lakosság körében. A küzdelem a színfalak mögött folytatódni fog.