A börtöntöltelék elnök lánya megküzd Chávez pártfogoltjával

Hónapokig tartó magyarázkodások és vádaskodások után vasárnap eldől, hogy a hírhedt apja árnyékában induló Keiko Fujimori, vagy éppen a Hugo Chávez támogatását élvező ellenfele győz majd a perui elnökválasztás második fordulójában. A felmérések szinte patthelyzetet mutattak, megjósolhatatlan, melyikük szerzi meg az egyik legdinamikusabb fejlődő, de komoly társadalmi problémákkal terhelt dél-amerikai ország vezetését.

A centristák kipotyogtak

Az április 10-i első fordulót a szavazatok 31 százalékát megszerezve Ollanta Humala nyerte, míg Keiko Fujimori 23 százalékkal a második legtöbb szavazatot kapta. Fujimori sokak szerint csak azért juthatott tovább, mert az egyaránt 20 százalék körül végző centrista jelöltek, Alejandro Toledo korábbi elnök és Pedro Pablo Kuczynski korábbi miniszterelnök megosztották a mérsékeltek szavazatait.

A konzervatív Fujimori és a baloldali Humala személyében a mezőny két legszélsőségesebb tagja jutott tovább, mindketten populista kampányt folytattak, és új politikát ígértek. A második forduló előtt a centrista jelöltek szavazóit is meg kellett szólítaniuk, akik azonban a két rossz párharcaként fogták fel a két jelölt közötti választási lehetőséget. Míg Fujimori korábbi elnökkel és Rudy Giuliani egykor New York-i polgármesterrel és republikánus elnökjelölttel, addig Humala a Fujimori-dinasztiától rettegő festőkkel és értelmiségiekkel próbálta eladni magát.

Nehéz örökség

A legutolsó felmérésekben hajszállal jobban álló Keiko Fujimori  a Columbia Egyetemen végzett közgazdász, kongresszusi képviselő, kétgyermekes anya, de leginkább az határozza meg megítélését, hogy ő Peru egykori elnökének, a korrupcióért és a maoista lázadók mellett civileket is gyilkoló halálbrigádok felállításáért 25 év börtönre ítélt Alberto Fujimori lánya.

A 73 éves, japán származású volt elnök 1990 és 2000 között irányította az országot, fontos szerepe volt a gazdasági összeomlás elkerülésében és a Fényes Ösvény nevű maoista lázadó szervezet vezetőinek legyőzésében. Fujimori Japánba szökött, miután kormánya belebukott egy korrupciós botrányba. 2007-ben került haza, amikor Chile kiadta Perunak.

Négy pert folytattak le a Transparency International szerint a nyolcadik legkorruptabb politikus ellen, a legsúlyosabb ítéletet a halálbrigádok létrehozásának elrendeléséért kapta, de kongresszusi képviselő megvesztegetésének és megzsarolásának vádjában is bűnösnek találták. Elnöki kegyelem nélkül élete végéig börtönben marad, és feltehetően nem vigasztalja, hogy állítólag bentről is komoly befolyással bír.

Az első női elnök lehet

Éppen ez adja a legszembetűnőbb támadási pontot Keiko Fujimori ellen: sokan azzal vádolták, hogy kizárólag azért indult az elnökválasztáson, hogy kiszabadítsa apját a börtönből. A volt elnök elleni ítélet kihirdetésekor 2009-ben még ő is azt mondta, hogy kegyelmet adna apjának, azonban a választási kampányban már hangsúlyozta, hogy nem hirdet automatikusan amnesztiát, hanem a bíróságokra bízza a döntést.

Habár apja gazdaság-politikájának megvédése mellett próbálta elhatárolni magát, sokan nem bocsátják meg Keikónak, hogy 1994-ben, szülei válása után 19 évesen ő látta el az ország first ladyjének feladatait, és így a kritikusok szerint tudnia kellett apja tetteiről. Ráadásul kampánycsapatában látványosan megfordult apja kormányzatának több tagja is.

A mindig mosolygós Keiko a szabad piac híve, de szociális programokat és a szegényebb településeken élőkön segítő infrastrukturális fejlesztéseket ígért. Elsősorban Limában, Callaóban, és a part menti nagyvárosokban erős a támogatottsága. Az üzleti körök, a közép- és felső osztály egyértelműen Fujimori mellett áll, de a szegényebbek közül is sokan támogatják. Megválasztása esetén ő lehet Peru első női elnöke.

Az államosítás csábítása

Nemcsak Keikónak kell ugyanakkor megbirkóznia apja miatt érkező kínos kérdésekkel, ellenfelének, a baloldali nacionalista Ollanta Humalának ugyanis Hugo Chávez venezuelai elnökhöz fűződő kapcsolata miatt kellett magyarázkodnia, a nagy államosító ugyanis korábban nyíltan kiállt mellette.

A Chávez-féle radikális vonallal szemben Humala inkább mérsékelt szocialistaként próbál mutatkozni, de túl sokszor változtatta álláspontját a kampányban. A bevételek igazságosabb elosztását ígérte, emellett alkotmánymódosításokat és a bányatársaságok különadóját is belengette. A külföldi befektetők attól tartanak, hogy túlzott államosításokba kezdene, és az üzleti körök is aggódva figyelték minden lépését. A tőzsde még a közvélemény-kutatásokat is látványosan lekövette, ha Fujimori látszott nyerőnek, akkor erősödött a nemzeti valuta, a sol, ha Humala, akkor gyengült.

Az ország 80 százalékát kitevő őslakosok közé tartozó, és elsősorban az Andok térségében támogatott Humala neve először 2000-ben került előtérbe, amikor még a hadsereg ezredeseként puccsot kísérelt meg Alberto Fujimori ellen. 2006-ban már bejutott egyszer az elnökválasztás második fordulójába, de alulmaradt Alan Garcia most leköszönő államfővel szemben. Humalát is azzal vádolták, hogy még kapitányként emberi jogi visszaéléseket követett el a Fénylő Ösvény 1990-es évek eleji felszámolásakor, azonban tagadta a vádakat.

Szegények, harc, korrupció

A két jelölt a kampányban egyaránt megígérte az elmúlt évtized kiugró gazdasági növekedése ellenére még mindig szegénységben élő tízmillió perui megsegítését. Peruban az elmúlt öt évben hét százalékos volt a gazdasági növekedés, azonban minden harmadik ember még mindig pár dollárból él naponta, miközben az ásványkincsekből befolyó pénz főként a gazdagoknál marad.

A közbiztonság megőrzése és a korrupció elleni küzdelem szintén a kampány központi kérdései közé tartozott. Az elmúlt két hétben több ezren tüntettek Punóban az állításuk szerint a földjeiket tönkretevő bányatársaságok koncessziós díjának megemeléséért, Garcia elnök pedig összecsapásoktól tartva a választás végéig nem utasította a rendőröket a tiltakozások feloszlatására. Mindkét jelölt támogatja a helyi lakosok jogait szélesítő konzultációs törvényt, de közben a másikat vádolta a tüntetések kirobbantásával.

Alberto Fujimori ugyan háborút hirdetett ellenük, de még mindig komoly problémát jelentenek a maoista lázadók, akik ellen Garcia nem tudott látványos eredményeket elérni. Az elmúlt két évben ötvennél is több katonával végeztek, és a kokainkereskedelmet is a kezükben tartják. Perui tisztviselők ugyan tagadták, de a Wikileaksen kiszivárgott adatok szerint a perui hadseregben és a politikai elitben virágzó korrupció miatt sem értek el eddig látható eredményt a drogellenes egységek.

Lesznek bukkanók

A nagyszabású tervek kisebb szépséghibája, hogy vasárnap a 130 fős kongresszust is újraválasztják, és egyelőre kérdéses, hogy a két jelölt bármelyike is erős többséget tudhat-e majd maga mögött. Ráadásul több elemző szerint túlzottan megosztó személyiségek ahhoz, hogy az elismert szakemberek tülekedjenek a kormányzati posztokért.

Az is megoldandó problémát jelenthet az új elnöknek, ha a választási eredmény a jelöltek előzetes támogatottságának megfelelően osztálybeli és regionális vonalak mentén ketté osztja az országot. A várhatóan szoros eredmény miatt egyébként is számítani kell a vesztes jelölt támogatóinak tüntetéseire.

A nehezebb helyzettel azonban egyértelműen Keiko Fujimorinak kellene megbirkóznia megválasztása esetén. Ha valahogy mégis kegyelmet ad apjának, akkor számolnia kell az elsöprő felháborodással, ha viszont börtönben hagyja a volt elnököt, azt nemcsak apja, de a mögötte álló körök is nehezményezhetik.