Svájc megszabadulhat atomerőműitől

101 igen szavazattal, 54 nem ellenében, 30 tartózkodás mellett a svájci parlament alsó háza elfogadta a kormány javaslatát a svájci atomreaktorok bezárásáról. A terv szerint a reaktorokat húsz év alatt, fokozatosan állítják le.

A javaslatot a szabadpiacpárti Liberális Demokrata Párt és a nacionalista Svájci Néppárt kivételével mindenki támogatta.

Svájcban már az atomenergia korai időszakában is több kísérlet volt az atomreaktorok bezáratására, először 1979-ben volt népi kezdeményezés, ami elbukott. 1984-ben népszavazást is tartottak, akkor 55-45 arányban az atompártiak nyertek. 1990-ben két népszavazást is tartottak, az új reaktorok építésére elrendelt tíz éves moratóriumot 54,5-45,5 arányban támogatták, a meglévő reaktorok leállítását 52,9-47,1 arányban ellenezték a szavazók.

2003-ban újra két népszavazás volt az építési moratórium meghosszabbításáról és a meglévő reaktorok bezárásáról, de ezúttal mindkét felvetés elbukott. A márciusi földrengést és szökőárt követő fukusimai nukleáris baleset azonban új lendületet adott az atomenergia ellenzőinek, ezúttal a kormány maga kezdeményezte a meglévő reaktorok felszámolását.

Svájcban három nyomottvizes reaktor és két forralóreaktor működik.

Svájc ugyan a fukusimai erőműben történtek miatt döntött a reaktorok bezárásáról, pedig a svájci atomenergia a világtörténelem tíz legsúlyosabb balesete közé sorolt incidenssel kezdődött. Még az első atomreaktor, a Beznau 1 beüzemelése előtt zónaolvadásos baleset történt a Lucens kísérleti reaktorban, ami nehézvízmoderációs, széndioxidhűtéses volt. A balesetet a hűtőgáz szökése okozta, illetve az, hogy egy korábbi leálláskor korrodálódtak a fűtőanyagrudak. A reaktorkamra ugyan súlyosan szennyeződött, de környezeti szennyezést nem mértek, és a munkásokat sem érte káros sugárzás.