Azt sem tudják, ki dolgozott Fukusimában

Megdöbbentő gondatlanság, szakképzetlen munkaerő alkalmazása és a munkások rossz felszereltsége is hozzájárult ahhoz, hogy a cunamiban megsérült Fukusima erőmű balesetét mára Csernobil után a második legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófaként emlegetik.

Az üzemeltető Tokyo Electric felelősségét növeli, hogy 1997-ben már volt egy biztonsági krízis ugyanitt, és bár az nem terebélyesedett a mostanihoz hasonló súlyú problémává, a cég mit sem változtatott biztonsági előírásain.

Tudatlan vendégmunkásokat küldtek a sugárzásba

14 évvel ezelőtt a radioaktív magot ölelő betonpalást repedt meg. A Tokyo Electric ekkor a legveszélyesebb műveletekhez vendégmunkásokat szerződtetett az Egyesült Államokból és Dél-Kelet Ázsiából. Az akkori projektvezető, Kazunori Fujii az áldatlan állapotokról úgy nyilatkozott a Reutersnek. "Egyáltalán nem ismert ez az eset, de én tudom, mi történt akkor. Amit tettünk, nem lett volna megengedett a japán szabályok szerint." A felbérelt munkásokat nem ritkán zsebbe fizették, és semmilyen egészségügyi szűrést, hátteret nem biztosítottak számukra.

Az emberileg is megkérdőjelezhető megoldást a japán mérnökök mégis pozitív eredményként könyvelhették el, mivel a március 11-i baleset idején is hasonlók voltak a körülmények. Azok után, hogy a megsérült reaktor körzetéből 80 ezer embert kellett kiköltöztetni, 40 olimpiai úszómedencét megtöltő radioaktív víz keletkezett, amely szivárgását hónapokig nem lehetett megakadályozni, a Tokyo Electric szakképzetlen munkásokkal, minimális technikai apparátussal próbálta megakadályozni a katasztrófát.

Sportcipőben a sugárzó vízben

A cég a Reuters értesülései szerint alkalmi munkásokat küldött a magas sugárzású erőműbe, de nem látta el őket sugárzásmérőkkel. Két munkás sportcipőkben gázolt a radioaktív vízben, mert a helyszínre elfelejtettek gumicsizmákat szállítani. A munkások jó része semmilyen speciális képzést nem kapott az erőművek kezelésével és a radioaktív környezetben történő munkavégzéssel kapcsolatban.

Világszerte nagy hírnévre tett szert a Fukusima 50-ként emlegetett csoport, akik a krízis legsúlyosabb pillanataiban is dolgoztak, vállalva a tartós egészségkárosodást is. Kevesen tudják azonban, hogy önfeláldozásuk nagyságát jelentősen növelte munkáltatójuk, amely a legelemibb eszközöket és védelmi felszereléseket sem biztosította számukra, derült ki a két tucat munkással, orvossal, egykori alkalmazottal készített felmérésből.

Bár a Tokyo Electric 9000 munkást mozgatott a veszélyzónában, nem volt birtokukban egyetlen robot sem, amelyet a nagy sugárzású területekre küldhettek volna. A robotok munkáját emberekkel végeztették el.

A cég júniusig nem mérte a radioaktivitás mértékét a baleset helyszínén dolgozók szervezetében. Így nem csak a a terhelés nagyságát, a várható egészségügyi kockázatokat lesz nehéz megbecsülni, hanem a cég által fizetendő kárpótlás mértékét is.

"Azt hiszem, az energetikai cégek számára a bérmunkások csak eldobható munkadarabot jelentenek" - mondta Kunio Horie, aki a Fukusimai erőmű mellett még számos más nukleáris létesítményben dolgozott a 70-es évek óta. Szavai igazságtartalmát mutatja, hogy a Tokyo Electric ma sem tud 69 munkásának sorsáról, a nekik dolgozók neveit ugyanis nem tartották nyilván.