Elfogták Goran Hadzsicsot

Letartóztatták a hágai Nemzetközi Törvényszéken megvádolt utolsó szerb háborús bűnöst, Goran Hadzsics egykori horvátországi szerb vezetőt – jelentette be Borisz Tadics szerb elnök rendkívüli sajtótájékoztatón szerdán Belgrádban.

Hadzsicsot a szerb hatóságok fogták el a Vajdaságban, az Újvidéktől délre elterülő Fruska Gora hegységben reggel fél kilenc előtt néhány perccel.

Korábban a közszolgálati RTS televízió arról számolt be, hogy a volt politikus Krusedol közelében bujkált, de ezt az államfő nem erősítette meg. Tadics az akció részleteiről nem számolt be, de határozottan cáfolta azokat a találgatásokat, hogy mindvégig tudták volna, hol tartózkodik Hadzsics.

A szerb elnök hangsúlyozta, hogy Belgrád teljesítette nemzetközi kötelezettségeit, és bebizonyította, hogy végig együttműködött Hágával.

A vajdasági Magyar Szó emlékeztet arra, hogy a napokban már elterjedt a hír az elfogásról, de ezt hivatalosan cáfolták.

A volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (NT) 2004-ben emelt vádat Goran Hadzsics ellen. Szerbiában azóta próbáltak a nyomára bukkanni – eddig sikertelenül.

Goran Hadzsics elfogásának helyszíne

Az 1958-ban Vukováron született Goran Hadzsics a délszláv háború előtt egy raktárban dolgozott. Fiatal kora óta tagja volt a jugoszláv kommunista pártnak, majd csatlakozott a nacionalista Szerb Demokrata Párthoz, amelynek vezetője 1990 júliusától a később szintén háborús bűnökkel megvádolt Radovan Karadzsics volt.

Hadzsics a Szerb Demokrata Párt vukovári titkáraként 1991-ben Kelet-Szlavónia Szerbiához csatolását sürgette, és a szerb-horvát háború egyik főszereplője volt.

Pártolta Nagy Szerbia létrehozásának kísérletét, amelynek első aktusa a a Horvátország területébe ékelődő, Szerbiával közvetlen földrajzi kapcsolatban nem álló Krajinai Szerb Köztársaság 1991-es kikiáltása volt. A szakadár államot nemzetközileg soha nem ismerték el.

Hadzsics 1994-ig volt elnöke a Krajinai Szerb Köztársaságnak. A Krajinát a horvát hadsereg 1995-ben visszahódította. A vád szerint Hadzsics 1992-1994 között horvátok és más, nem szerb nemzetiségű emberek elűzésére és meggyilkolására adott parancsot. Elnöksége idején több száz civilt, köztük nőket és idős embereket gyilkoltak meg, több száz embert tartottak fogva és kínoztak meg, és több tízezer embert űztek el szülőföldjéről.

Hadzsics még a 2004-es vádemelés napján sietve elhagyta újvidéki villáját, a szökést pedig megörökítették az ENSZ-törvényszék ügyészségének nyomozói, akik megfigyelés alatt tartották a házat.

A rendőrök másnap érkeztek meg, hogy előállítsák a vádlottat, de addigra már csak hűlt helyét találták.

A szökése után Oroszországban, majd Belaruszban talált menedéket, de a sajtóhírekben montenegrói, szerbiai és vajdasági kolostorok is szerepeltek.

A szrebrenicai mészárlással vádolt Ratko Mladics volt boszniai szerb parancsnokot május 26-án fogták el a vajdasági Lázárföldön (Lazarevo). Az ő pere már el is kezdődött a hágai nemzetközi törvényszéken.

Hadzsics elfogása fontos feltétel ahhoz, hogy Szerbia megkezdhesse az uniós csatlakozási tárgyalásokat. Belgrád reményei szerint az utolsó keresett háborús bűnös elfogása után Szerbia az év végéig hivatalosan is tagjelölt ország lehet.