Halottnak tettette magát, hogy életben maradjon

“Rendőrnek volt öltözve, és úgy csinált, mintha segíteni akarna. Hívott mindenkit, hogy menjünk közelebb. Aztán válogatás nélkül lőni kezdett. Teljes volt a káosz. Voltak, akik a vízbe ugrottak, mások fedezékbe próbáltak bújni. Lőtt a szigeten lévőkre és a vízben úszókra is” – mondta egy szemtanú a BBC-nek az Utoya szigeti mészárlásról.

View Larger Map

Egy másik helyszínen tartózkodó fiatal azt mondta, halottnak tettette magát, hogy életben maradjon, és csak azért menekülhetett meg, mert többen ráestek, így a támadó őt már nem vette észre. “Pont amögött a szikla mögött rejtőztem el, ahol a gyilkos állt, hallottam a légzését” – mondta egy másik túlélő.

Egy másik szemtanú szerint az elkövető végig nagyon nyugodtnak és magabiztosnak tűnt. "Hátba lőtte a menekülő embereket. Ketten beszélni kezdtek hozzá, de a következő pillanatban őket is lelőtte. Én a vízbe vetettem magam, de amikor láttam, hogy nem fogok átérni a túlpartra, visszaúsztam a szigetre. Egy golyót kaptam a hátamba. Mozdulatlan maradtam, ezért vagyok még életben".

A férfi elfogása után ügyvédjén keresztül üzent a világnak: könyörtelennek, de szükségesnek nevezte tettét.

Legalább 85 halott

Az Utoya szigeti mészárlásban legalább 85-en haltak meg. Eleinte jóval kevesebb halottról szóltak a hírek, de csak szombat hajnalra lett világos, mi is történt valójában. Ennek részben az az oka, hogy a rendőrök nem is találtak meg minden holttestet azonnal, részben pedig, hogy a legtöbben még az oslói, hét halálos áldozattal járó robbantásra koncentráltak.

Az MTI szerint a rendőrségnek 50 percébe telt, mire odaért a lövöldözés helyszínére; autóval mentek, mert a helikopter nem volt készenlétben, így húsz percbe telt, mire odaértek a tópartra, és további 20 percbe került, mire találtak csónakot, hogy elérjék a parttól néhány száz méterre lévő szigetet. A gyilkos nem tanúsított ellenállást, megadta magát a rendőrségnek.

Ez lehetett a támadó célja is, amikor ugyanis rendőrnek öltözve megérkezett, azt mondta, a robbantások miatt nyomoz. A rendőrség estére megállapította, összefügg a két támadás, és mindkettő mögött a szigeten elfogott 32 éves Anders Behring Breivik áll. Az még nem biztos, hogy voltak-e társai (a rendőrség szerint egyelőre semmi nem utal erre, igaz, szombaton a norvég VG című újság szemtanúk beszámolója alapján arra utalt, lehetett egy másik elkövető is, aki nem viselt rendőregyenruhát, ezt azonban még senki sem erősítette meg), ahogy ez sem, pontosan hogyan függ össze a két támadás – az elsőt elterelésnek szánta-e, esetleg a robbantás nem sikerült elég jól, ezért ment át a szigetre, vagy minden a tervei szerint alakult.

Mindenesetre a szombat esti órákban Breivik beismerte a norvégiai rendőrségnek, hogy ő lövöldözött Utoyán.

Sokféle hatás

Annak alapján, amit eddig a támadóról tudni lehet, nem egyértelmű, mi munkált benne. Egy barátja szerint húszas évei végén a szélsőjobb felé fordult, internetes megnyilvánulási is erre utalnak, ugyanakkor tisztelője Winston Churchillnek és a norvég náciellenes ellenállás hősének, Max Manusnak is.

Egyetlen Twitter-üzenete ("Egy ember, akinek hite van, olyan erős, mint százezer másik, akiknek csak érdekei") John Stuart Milltől, az egyik legmeghatározóbb liberális közgazdász-filozófustól származik. Az azóta letiltott Facebook-oldalat és a Twitter-profilját a közelmúltban regisztrálta, így joggal feltétezhető, hogy az ott olvasható dolgoknak közük van a támadás ideológiai alapjaihoz. Szombat estére egyébként a férfi WoW-profilját is letiltották.

Anders Behring Breiviknek egy közlekedési kihágáson kívül eddig nem volt dolga a törvénnyel, ugyanakkor a beszámolók szerint egy Glock pisztoly, egy puska és egy vadászpuska is be volt jegyezve a nevére.

Külföldi lapértesülések szerint Breivik június végén, vagy július elején egy Oslótól 140 kilométerre található településre költözött, ahol mezőgazdasági munkával kezdett el foglalkozni. A gyanú szerint ez csak fedőtevékenység volt ahhoz, hogy műtrágyához és egyéb, a bombagyártáshoz szükséges alapanyagokhoz jusson. A Reuters értesülései szerint Breivik cége hat tonna műtrágyát vásárolt az említett időszakban.

Paradicsomból pokol

A mészárlás helyszíne, Utoya egy apró, 0,12 négyzetkilométeres sziget a Tyrifjoren tavon, Norvégia ötödik legnagyobb taván. A sziget az AUF, vagyis a kormányon lévő norvég Munkáspárt ifjúsági szervezetének tulajdonában van, rendszeresen tartanak táborokat itt. Jens Stoltenberg miniszterelnök azt mondta, 1979 óta itt töltötte minden nyarának legszebb pillanatait, paradicsom volt a hely, ami most pokollá változott. A miniszterelnök az eredeti tervek szerint szombaton érkezett volna a táborba, amelyen több száz fiatal vett részt. A nemzetközi sajtóban ugyanakkor olyan hírek is megjelentek, melyek szerint péntek délután érkezett volna, így akár ő is célpontja lehetett volna Breiviknek.

A szigetet a szárazföldről komppal lehet megközelíteni, de amikor a lövöldözés elkezdődött, többen megpróbáltak átúszni a másik oldalra. Közülük is sokan meghaltak.

A legnagyobb mészárlás

A rendőrség szerint a konkrét motiváció nem egyértelmű. Könnyen lehet az is, hogy a halottak száma sem végleges. Ezzel együtt a politikai indíték elég világosan látszik abból, hogy Breivik előbb a kormány épületét, majd a kormánypárt ifjúsági táborát támadta meg. Ha a halottak száma meg is áll a jelenlegi 92-nél, akkor is ez minden idők legnagyobb, magányosan elkövetett mészárlása (feltételezve a rendőrség verzióját arról, hogy egyedül követte el a gyilkos).

A Wikipedia vonatkozó listája alapján megközelítőleg sem volt még ennyi halálos áldozattal járó hasonló eset, még a leghírhedtebb iskolai és munkahelyi mészárlások is messze elmardnak ettől. Az utoyai mészárlás abból is szempontból is más, hogy az ilyen tömeggyilkosságok jellemzően azzal végződnek, hogy a gyilkost megölik vagy öngyilkos lesz – Behring Breiviket viszont elfogták a kommandósok, jelenleg is őrizetben van.

Máshonnan jött a veszély

A robbantás utáni első órákban a legtöbben iszlamista terroristáknak tulajdonították az esetet, és előkerült egy Wikileaksen publikált távirat arról, Amerika elégedetlen volt, mert Norvégia nem vette elég komolyan a terrorveszélyt.

Szombatra azonban már úgy tűnik, a veszély máshonnan jött. Egy kereskedelmi főiskolán tanult, anyjával élő, a mezőgazdaságban dolgozó norvég követhette el a brutális mészárlást.