A magyarokat és a világot is összezavarta a tömeggyilkos

Amióta előkerültek a norvég tömeggyilkos, Anders Behring Breivik 1500 oldalas kiáltványból a Magyarországot érintő részletek, a magyar szál a hazai média érdeklődésének középpontába került. Azóta pedig még több olyan tényező merült fel, ami a gyilkost Magyarországhoz, vagy magyar szereplőkhöz köti.

A magyar szál

A legérdekesebb továbbra is az, hogy legjobb barátjának egy magyar származású férfit, egy bizonyos Petert nevez, akivel többször is járt Budapesten, ahol nagyon szép lányok és nagyon jó elektronikus partik vannak szerinte.

A kiáltványból derült ki az is, hogy hősnek tartja Hunyadi Jánost, mint a muszlim előretörés megállítóját, akinek a nevét szerinte Európa-szerte tanulni kéne az iskolákban, de Magyarországon kívül alig ismeri valaki. Ezzel kapcsolatban azt is hamar észrevették többen is, hogy a támadás, július 22-ére, éppen a nándorfehérvári győzelem 555. évfordulójára esett. A manifesztumban szerepelnek Kertész Imre gondolatai is a totalitariánus államról és a tömeggyilkosságokról.

A szövetségesek

Breivik összegyűjtötte az összes európai állam radikális és szélsőjobboldali szervezetét, mint lehetséges szövetségeseket. Magyarországról a MIÉP és a Jobbik mellett megemlíti a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat is. Később az is kiderült, nem sokkal a mészárlás elkövetése előtt Breivik levelet írt számos radikális európai szervezetnek, melyben összefoglalta a nézeteit és felhívta a figyelmet írására. A levelet megkapta a Hatvannégy Vármegye is.

A legújabb hírek pedig már arról szóltak, a magyar rendőrség is nyomoz az ügyben, a Terrorelhárítási Központ pedig azonosította azokat a nőket, akikkel Breivik együtt bulizhatott budapesti látogatásai alatt.

Magyar lovagok

A bulvársajtó azt is tudni vélte, hogy amikor 2002-ben Breivik Londonban részt vett az Európai Katonai Rend és Büntető Törvényszék - a Templomos Lovagok nevű szervezet megalapításában, ott magyar társai is voltak.

Mindezek alapján a magyar olvasók számára lassan akár az a kép is kialakulhatott, hogy a magyar szál és Magyarország kiemelkedően fontos lehet a 76 áldozattal járó tömeggyilkosság ügyében. Azok alapján azonban, amit eddig tudunk, nem tűnik úgy, hogy ez a bizonyos magyar szál valóban olyan meghatározó lenne.

Nem állt olyan biztos talajon

Az említett barátról, Peterről, aki egyelőre nem jelent meg a nyilvánosság előtt, például ő maga is azt írja, bár nagyon jóban voltak, és mindent tudott róla, ez alól éppen egy dolog volt kivétel: Breivik részvétele, ahogy ő fogalmaz, az ellenállásban. Szerinte Peter ideológiailag nem állt olyan biztos talajon, ezért nem lett volna értelme beavatni. Többször is hazudott neki különféle utazásai valós céljairól.

Hunyadi Jánosra és Kertész Imrére valóban utal a kiáltványban, de az 1500 oldalon rengeteg más utalás és idézet is szerepel, ráadásul meglehetősen széles körből merített forrásokból liberális gondolkodóktól iszlámkritikusokig. És igaz az is, hogy dicséri Budapestet, de más városokról is ír hasonlókat.

Valószínűleg véletlen egybeesésről van szó a nándorfehérvári győzelemmel kapcsolatban is, mivel Breivik a merényleteket a baloldali fiatalok táborozására időzítette, ami egy évben csak néhány napig tart. Ráadásul, valószínüleg ha ez szándékos lett volna, azt a mindent alaposan lejegyző Breivik megemlítette volna valahol.

A Jobbik említésével, és a Hatvannégy Vármegyének küldött levelével kapcsolatban pedig fontos hozzátenni, hogy szinte valamennyi európai radikális szervezetet számba veszi (a kelet-európaiakkal kapcsolatban pedig megjegyzi, nem foglalkoznak a szerinte igazán lényeges kérdéssel, vagyis a muszlim bevándorlókkal) és nagyon soknak el is küldte az említett levelet.

Az említett 2002-es londoni találkozón a Guardian szerint angol, francia, holland, görög, orosz, szerb és orosz résztvevők voltak, magyarokról nincs szó. Általában pedig az is igaz, hogy a norvég és a nemzetközi sajtóban nincs szó a magyar szálról.

Nem kell túlbecsülni

Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye vezetője elmondta, már csak a támadás után látta a levelet, amit még nem volt ideje elolvasni, de így is zavarosnak minősítette.

A nyomozással kapcsolatban pedig az ORFK mindössze annyit közölt, hogy “a magyar rendőrség az első pillanattól kezdve és jelenleg is gyűjti, értékeli az összes olyan információt, amely a Norvégiában történt merényletekkel összefüggésbe hozható”.

A Terrorelhárítási Központ pedig, ha meg is találja az említett nőket, fontos, hogy ők valójában Peter ismerősei voltak, Breivikről, főleg a merénylettel kapcsolatos terveiről nem valószínű, hogy sokat tudtak.

A norvég hírszerzés szerdán már arról beszélt, semmi sem utal arra, hogy Breivik más szervezetekkel tartotta volna a kapcsolatt, vagy hogy külföldieknek is köze lenne a merénylethez.

“Nem kell túlbecsülni a magyar szálat” - mondta ezzel kapcsolatban Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő is az MTI-nek. “A terrorista nemcsak Budapesten járt, Európa-szerte feltérképezte a szélsőjobboldali szervezeteket, nem kell ebből messzemenő következtetéseket levonni” - mondta Tálas.

Van, amiben egyetért

Az érintett szervezetek tiltakoztak is. Vona Gábor azt mondta, felháborítónak tartja, hogy a pártjával akarja bárki összemosni a mészárlást, ami szerinte emberiség elleni bűncselekmény. Toroczkai László is arról beszélt, vannak dolgok, amiben a szervezet ideológiailag egyetért az 1500 oldalon írottakkal, de messzemenően elítélik és elhatárolódnak attól, amit Breivik tett.

A tömeggyilkosságot a szokásos politikusi részvétnyilvánítások mellett most a szélsőjobboldali szervezetek is egymás után ítélték el. A Szlovák Nemzeti Párt szerint például Breivik “nem nevetséges 21 évet, hanem halálbüntetést érdemel”. Közleményt adott ki a European Defence League nevű brit szélsőjobboldali szervezet is, melynek Breivik korábban több gyűlésén részt vett és tagjaival kapcsolatban állt - ők is mélyen elítélték a gyilkosságokat.

A multikulturalizmus vége

Ami azonban a mészárláshoz vezető motivációk megértését, és a tanulságok levonását bonyolítja, az éppen az, amire Toroczkai is utalt, vagyis, hogy az iszlám európai terjedését megállítani akaró Breivik naplójában számos olyan dolog van, amivel nemhogy a szélsőjobboldalon érthetnek egyet sokan, de az utóbbi időben már kifejezetten a mainstream európai politikai közbeszéd részévé vált.

Csak néhány példa: a közelmúltban Angela Merkel és David Cameron beszéltek a multikulturalizmus bukásáról (“A multikulti hitvallása, hogy immár egymás mellett élünk, és ez mennyire jó nekünk, megbukott”, mondta Merkel), Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár (aki éppen a Mohamed-karikatúrák miatt kirobbant botrány idején volt dán miniszterelnök) pedig egyenesen kultúrharcról beszélt ugyanezzel a jelenséggel szemben.

Belülről rombol

A Brevik naplójában sokat idézett Bruce Bawer, a While Europe Slept: How Radical Islam Is Destroying the West from Within (Amíg Európa aludt: Hogyan rombolja le belülről a radikális iszlám a Nyugatot) című könyv szerzője a Wall Street Journalben reagált arra, hogy a gyilkos számára inspirálóak voltak az írásai. Bawer, amellett, hogy ő is a legmélyebben elítélte a gyilkosságokat, arról írt, sokkal nehezebb lesz mostantól erről a valóban létező problémáról beszélni.

Hasonlóan reagált a Jerusalem Post is, ahol arról írtak, a tragédia nem szabad, hogy elterelje a figyelmet a multikulturalizmus kudarcáról.

A tömeggyilkosság zavarba hozta a világot, és nem csak azért, amiért az ilyen tragédiák mindig zavarba hozzák. Az alapján, ami eddig kiderült róla, Breivik kevésbé tűnik pszichopata őrültnek, mint torzult személyiségű fanatikusnak, aki egész életét egy megszállottan követett célnak szentelte (bár ügyvédje már arról is beszélt, lehet, hogy mégis beszámíthatatlannak nyilvánítják). Erre utal az is, hogy a bíróságon nyilvánosan akart beszélni, egyenruhában. Valószínűleg katonának tekinti magát, akinek küldetése van. A problémák pedig, amik a gyilkost megszállottságig foglalkoztatták, éppen azok, amikkel az egész nyugati társadalom egyre többet foglalkozni kényszerül.