Alfréd
-7 °C
2 °C

Napi tizenkét perc plusz munkával a válság ellen

2011.09.16. 01:06 Módosítva: 2011-10-04 15:59:45
Először lehet női miniszterelnöke Dániának, ahol a jobbközép kormánykoalíciót vezető miniszterelnök elismerte vereségét, a baloldali ellenzék szűk többséget szerzett. Az új kormány elsősorban a gazdaság felpörgetésére koncentrálna, amiben szerintük már az is segíthetne, ha 12 perccel többet dolgoznának a dánok naponta. A jobbközép kormánykoalíció bukásával a kisebbségi kabinetet kívülről támogató, bevándorlásellenes Dán Néppárt is elvesztette befolyását.

Dánia szembement a Nyugat-Európában az elmúlt években jellemző tendenciákkal, a jobboldal valamint a szélsőjobboldal erősödése helyett a baloldali blokk győzött a csütörtöki parlamenti választáson, ezzel Helle Thorning-Schmidt az ország első női miniszterelnöke lehet. "Megcsináltuk, ma történelmet írtunk" - mondta Thorning-Schmidt támogatóinak.

A szavazatok 99,2 százalékának összesítése alapján a balközép ellenzéknek szűk többsége lesz a 179 fős parlamentben. 89 mandátumukkal szemben az eddigi jobbközép kormánykoalíció, és az azt kívülről támogató, bevándorlásellenes Dán Néppárt 86 helyet kap. Két-két képviselői helyet az autonómiával rendelkező Grönlandnak és a Feröer-szigeteknek tartanak fenn, és az ottani eredmények még nem érkeztek be, de a dán elemzők szerint már eldőlt a választás.

Lars Løkke Rasmussen kormányfő már elismerte vereségét. "Nincs meg a kormányunk parlamenti támogatottsága. Pénteken felkeresem délelőtt tizenegykor a királynőt, és értesítem a választás eredményéről, egyben benyújtom a kormány lemondását" - mondta az AP szerint a TV2 dán tévének a tíz év kormányzás után leköszönő jobbközép koalíciót vezető miniszterelnök. A Liberális Párt és a Konzervatív Párt a bevándorlásellenes Dán Néppárt külső támogatásával kisebbségi kormányzásra kényszerült.

A választáshoz közeledve ugyan egyre csökkent a különbség a két oldal között a közvélemény-kutatásokban, azonban egyik felmérés sem jelezte előre a jobboldal győzelmét. A legutóbbi, 2007-es választáson még 94 képviselői helyet szerzett a jobbközép kormánykoalíció, míg a balközép ellenzéknek 81 hely jutott.

Dániában a választási törvény kifejezetten kedvez a sokszínű parlamentnek és a soktagú kormánykoalícióknak, hiszen a bekerülési küszöb mindössze 2 százalék.

A gazdasági válság miatt aggódtak

Az előzetes felmérések szerint ötből négy választó a gazdasági helyzetet tartotta legfontosabbnak döntésekor, így a kampány is elsősorban arról szólt, melyik párt tudja hatékonyabban átvezetni az országot a válságon. Az életszínvonalat tekintve a világ egyik legvonzóbb országa nagyobb visszaesés nélkül átvészelte eddig a válságot, de elmaradt a gazdasági növekedés, a költségvetési hiány pedig 2011-ben várhatóan közel 5 százalékkal emelkedik. 2008 óta kilenc dán bank is állami segítségre szorult, írja a BBC.

A munkanélküliségi mutatók ugyan nem ugrottak meg az elmúlt években, azonban nagyon sokan kapnak állami juttatásokat, és az Eurostat felmérése szerint nőttek a társadalmi különbségek a válság alatt. Több elemző is úgy véli, hogy Dániának – amely nem tagja az eurózónának – a második világháború óta nem voltak ennyire rosszak a kilátásai.

Plusz tizenkét perc munka

Habár számos kérdésben nincs jelentős különbség a két oldal között, de a leköszönő kormánykoalíció eddigi megszorításainak folytatását ígérte, míg a baloldali blokk szerint a gazdaság beindítását kell előtérbe helyezni, és több korábbi intézkedést visszavonhatnak. Helle Thorning-Schmidt miniszterelnök-jelölt a dán jóléti állam fenntartását, az oktatás és az infrastrukturális beruházások erősítését ígérte. A baloldal emellett emelné a bankokra és a gazdagokra kivetett adókat is, míg Rasmussen bármilyen adóemelést elutasított.

Abban mindkét fél egyetértett, hogy a költségvetési hiány, valamint az elöregedő társadalom komoly problémákat jelent, ugyanakkor eltérő megoldásokkal kampányoltak. Míg a jobbközép kormánykoalíció többek között a korkedvezményes nyugdíj megszüntetését javasolta, addig a baloldali blokk a Reuters szerint meghökkentő ötlettel állt elő: mindenki dolgozzon naponta 12 perccel többet (vagyis heti plusz egy órát), és már ennek is érezhető hatása lenne. A tervezet részleteiről még egyeztetnek a szakmai szervezetekkel.

Ugyan Thorning-Schmidték már bejelentették, hogy a kormány eddigi megszorító intézkedéseinek egy részét elvetnék, emellett több bevándorlásellenes döntést felülvizsgálnának, de a legtöbb elemző szerint igazán jelentős irányváltásra nem kell számítani a kormányváltás után sem.

A bevándorlásellenes párt is háttérbe szorulhat

A jobbközép kormánykoalíció bukásával ugyanakkor véget ér a jobboldali nacionalista Dán Néppárt befolyása is, amely a kisebbségi kabinet külső támogatásáért cserébe Európa egyik legszigorúbb bevándorlásellenes és integrációs szabályozását erőltette rá a kormányra. A Telegraph szerint a párt nyomására vezették be májusban újra a határellenőrzéseket, ugyanis a kormány nélkülük nem tudta volna elfogadni a gazdasági akciótervét.

Dánia négy hónapja bejelentette, hogy visszaállítja a szúrópróbaszerű vámellenőrzéseket a Svédországgal és Németországgal közös határszakaszokon, amit a határokon átívelő bűnözés, a drogkereskedelem és az illegális bevándorlás elleni küzdelemmel indokoltak. Emiatt ugyanakkor az ország kemény támadások kereszttüzébe került. (A Dán Néppárt nem véletlenül erőlteti a kérdést, egy felmérés szerint ugyanis a dánok kétharmada akart keményebb határellenőrzést, a határmenti településeken sokan az illegális bevándorlókat okolják a lopások megszaporodásáért.)

Noha elsősorban a gazdaságra koncentráltak a szavazók, a Dán Néppárt jelenléte sokakat elriaszthatott a jobbközép koalíciótól. "Azért szavazok a baloldalra, mert ez a dán nép érdeke. Elég volt már Pia Kjaersgaardból (a Dán Néppárt elnökéből)" - mondta az egyik szavazó.

Véget érhet a Rasmussenek korszaka

Habár a baloldali blokk gazdasági terveinek részletei még nem ismertek, de egy valami már biztosan nagyon más lesz a csütörtöki választás után: tizennyolc év után nem Rasmussen nevű miniszterelnöke lesz az országnak. 1993 és 2001 között Poul Nyrup Rasmussen még szociáldemokrata kormány vezetőjeként állt Dánia élén, aztán 2001 és 2009 között már a jobboldali Anders Fogh Rasmussen lett az utódja, aki azonban két éve a NATO főtitkára, ezért a most leköszönő Lars Løkke Rasmussen váltotta.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!