A külügy bekérette a szerb nagykövetet
A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta: olyan formában fogadta el a szerb parlament a törvényt, amely a kollektív bűnösség elvét "újból életre keltette". Holott a nemzetközi és az európai jog is az egyéni felelősség elvét mondja ki, vagyis csak az rekeszthető ki bármilyen jog élvezéséből, akit bűnösnek találnak – tette hozzá.
A hétfőn elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény úgy fogalmaz, hogy mindazokat, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak, vagy azok leszármazottai, kirekesztik a kárpótlásból. "Ezzel gyakorlatilag az egész vajdasági magyarságot kirekesztették ennek a törvénynek a hatálya alól" – emelte ki.
"A második világháborúban mindenkit besoroztak a magyar hadseregbe", ez nem okozhatja azt, hogy háborús bűnösök lennének azok, akik eleget tettek sorkatonai kötelezettségüknek.
Németh Zsolt közölte: bekérette Szerbia budapesti nagykövetét, és tájékoztatta a magyar kormány álláspontjáról, továbbá arról, hogy az EU tagjelölti státuszának egyértelmű feltételei vannak, és ezeknek a most elfogadott szerb törvény nem felel meg.
Mint mondta, a magyar kormány kész a párbeszédre Belgráddal, és mindenben támogatja a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) – amely ellenezte a jogszabály elfogadását – és a vajdasági magyar közösséget. Az államtitkár felidézte: Pásztor István, a VMSZ elnöke arra kérte a szerb államfőt, hogy ne hirdesse ki a törvényt.
Úgy fogalmazott, azért is fontos, hogy megoldást találjanak a problémára, mert az elmúlt években jól alakultak a magyar-szerb kapcsolatok, beleértve a kisebbségi kérdéseket is. Példaként említette, hogy "megkezdődött a párbeszéd az 1944-1945-ös atrocitások tudományos igényű feldolgozásáról" is. "Abban vagyunk érdekeltek, hogy ez a folyamat folytatódjon" – utalt a két ország közötti kapcsolatokra.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
