A libériai elnök és nőjogi aktivisták megosztva kapták a Nobel-békedíjat

A 2011-es Nobel-békedíjat megosztva Ellen Johnson-Sirleaf libériai elnöknek, Leymah Gbowee libériai aktivistának, és a jemeni Tavakkul Karman újságírónak és nőjogi aktivistának kapta Oslóban. Thornbjörn Jagland, a díjat odaítélő ötfős bizottság elnöke szerint a két libériai nő sokat tett az országban zajló polgárháború lezárásáért, Karman pedig fontos szerepet játszott a Jemenben Ali Abdullah Száleh elnök elleni tüntetésekben.

A bizottság bízik benne, hogy a három asszony elismerése is segít majd a nők küzdelmében azokban az országokban, ahol még mindig elnyomják őket. Egyben arra is fel akarták hívni a figyelmet, hogy a nők milyen fontos szerepet játszhatnak a demokrácia és a béke építésében.

Ellen Johnson-Sirleaf az első választott női államfő Afrikában. Már az 1970-es évek óta részt vett a libériai politikában, de többször is száműzetésre kényszerült. Több fontos pozíciót is betöltött az ENSZ-ben és a Világbankban is.

Libériában több tízezren haltak meg az 1997-től 2003-ig hatalmon lévő Charles Taylor uralma alatt a libériai polgárháborúban. 2005-ben demokratikus választásokat tudtak tartani az országban, amely azonban még nem heverte ki a polgárháborút, a lakosság négyötöde most is szegénységben él.

A 72 éves Johnson-Sirleafnek sikerült csökkenteni az ország adósságát, és korrupciós vizsgálatokat kezdett a polgárháború alatt elkövetett visszaélések felderítésére. Kormányzatában minden addiginél több nő kapott szerepet, és a rendőrség, valamint a hadsereg soraiba is egyre több nő jelentkezett. Sirleaf úgy véli, hogy azok a társadalmak lettek sikeresek, ahol a nők is lehetőséget kaptak, írja a Guardian.

Leymah Gbowee a bizottság indoklása szerint az etnikai és vallási megosztottságon túllépve mozgósította a nőket Libériában a polgárháború alatt és után is.

Tavakkul Karman nemcsak idén, az arab tavasz alatt, hanem már korábban is fontos szerepet játszott az Ali Abdullah Száleh jemeni elnök elleni küzdelemben. Felszólalt a sajtószabadságért, és hetente követelte demonstrációkon a politikai foglyok szabadon engedését, amiért többször is börtönbe zárták.

Karman a tunéziai és az egyiptomi elnök bukása után a jemeni ellenzék egyik vezéralakja lett, különösen nagy hangsúlyt fektetett a nők jogainak hangsúlyozására a demokráciáért és békéért folytatott küzdelemben.

Az öttagú bizottság utolsó, előző pénteki ülésén döntött a díjazottról. Rekordnak számító, 241 jelölés érkezett, köztük 188 személyt, és 53 szervezetet neveztek meg a február 28-i határidőig.

A pénteki bejelentés előtt a legtöbb elemző azt találgatta, hogy a tunéziai, egyiptomi és líbiai vezetők elleni tüntetések megszervezésében a Facebookon vagy a Twitteren fontos szerepet játszó aktivisták egyike lehet majd a díjazott.

Egyesek úgy vélték, hogy szervezetként az Európai Unió is egyre nagyobb szerepet játszik a béke megteremtésében, míg a Guardian szavazásán a Wikileaksnek dokumentumokat szivárogtató Bradley Manning amerikai katonát nevezték meg a legtöbben. A Wikileaks-re is többen tippeltek, ugyanakkor a portál esélyeit ronthatta, hogy az amerikai diplomáciai táviratok kiszivárogtatása botránnyal ért véget, amikor kikerültek az addig még nem publikált táviratok is.

2010-ben Liu Hsziao-po bebörtönzött kínai ellenzéki kapta a díjat, akinek életét nem sokban változtatta meg az elismerés, azóta is 11 éves börtönbüntetését tölti, amiért segített egy reformokat követelő dokumentum elkészítésében. 2009-ben Barack Obama amerikai elnököt díjazta a bizottság.