Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Cameron megreformálná a brit trónutódlást

2011.10.13. 08:16

Megtette az első hivatalos lépést a brit kormány az ősi trónutódlási törvények vallási diszkriminációtól és nemek közötti megkülönböztetéstől való mentesítésére.

A Downing Street szerda este közölte, hogy David Cameron miniszterelnök levélben ismertette módosítási javaslatait azzal a tizenöt nemzetközösségi tagállammal, amelynek ma is a mindenkori brit uralkodó az államfője.

A javaslat értelmében lehetőség nyílna arra olyan uralkodó megkoronázására, akinek házastársa katolikus, emellett megszűnne a fiú utódok trónutódlási elsőbbsége is.

Az 1701-ben kelt trónöröklési törvény, az Act of Settlement gondoskodik a mai napig arról, hogy Angliának ne lehessen katolikus uralkodója, sőt még olyan sem, akinek a házastársa "pápista".

A jogszabály a holland származású protestáns angol király, III. (Orániai) Vilmos uralkodásának egyik utolsó törvénykezési aktusa volt. Vilmos, aki a katolikus érzelmű II. Jakab elzavarása után ült az angol trónra, igyekezett a katolicizmus szellemét is mindörökre távol tartani a koronától.

Cameron megszüntetné a fiú utódok számára elsőbbséget biztosító jelenlegi, szintén diszkriminatív trónutódlási rendet is.

Ez utóbbi javaslat már érintené Vilmos herceg utódait is. Vilmos - Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, II. Erzsébet királynő unokája - áprilisban kelt egybe polgári származású kedvesével, Kate Middletonnal, és édesapját követi majd a trónon. A most érvényes brit trónutódlási előírások alapján Vilmos és Kate - vagyis Katalin cambridge-i hercegnő - majdani legidősebb fiúgyermeke örökölné a koronát, abban az esetben is, ha lenne idősebb leánytestvére. Ha Vilmosnak és Katalinnak két fia születnék, még az ifjabbik fiútestvér is az esetleges idősebb leányutód elé kerülne a trónöröklési sorban, ha addig nem változik a jelenlegi diszkriminatív rendszer.

A mostani trónörökölési szabályok miatt még a királynő saját leányát is komoly hátrányok érik. Anna hercegnő jelenleg mindössze a tizedik a brit trónutódlási sorban, jóllehet idősebb az uralkodó két legfiatalabb fiúgyermekénél, a sorban negyedik helyen álló András yorki hercegnél és Eduárdnál, Wessex grófjánál is, aki a hetedik.

Jóllehet e törvények ma már egyértelműen ütköznek a vallások és nemek közötti megkülönböztetést tiltó brit és európai uniós jogszabályokkal, a brit kormányok eddig ódzkodtak attól, hogy belekezdjenek a trónutódlási jog reformjába, mert ennek rendkívül összetett járulékos kihatásai vannak.

A módosítást el kell fogadtatni például a Nemzetközösség mindazon országainak parlamentjeiben, amelyek jelenleg is a brit uralkodót ismerik el államfőjüknek. Így meg kell nyerni Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Jamaica, Antigua és Barbuda, a Bahama-szigetek, Barbados, Grenada, Belize, St. Christopher és Nevis, St. Lucia, a Salamon-szigetek, Tuvalu, St. Vincent és a Grenadine-szigetek, valamint Pápua Új-Guinea törvényhozásainak támogatását, ami évekbe telhet.

David Cameron konzervatív párti miniszterelnök azonban a változtatást sürgető levelében hangsúlyozta, hogy ma már az élet minden területén alapelv a nemek és a felekezetek közötti egyenlőség, így "anomáliának" számít, hogy ez éppen a legfőbb közhivatalban, vagyis a monarchia intézményében nem érvényesül.

A brit kormány által a vallási korlátozásokban tervezett módosítások ugyanakkor nem terjednének ki magára az uralkodóra, vagyis katolikus királya vagy királynője továbbra sem lehetne Nagy-Britanniának. A mindenkori uralkodó ugyanis egyben az anglikán egyház vezetője, és az ő felelőssége az anglikán világunió legfőbb vallási méltóságának, Canterbury érsekének a kinevezése. Így bármely jövőbeni uralkodói leszármazottnak - ha igényt formál a trónra - szintén a protestáns hitben kell majd nevelkednie, akkor is, ha egyik szülője katolikus.