Nem lesz kollektív bűnösség a Vajdaságban
További Külföld cikkek
- Elsüllyedt egy tartályhajó Ománnál, 13 embert keresnek
- Szergej Lavrovval tárgyalt Szijjártó Péter, van egy „érdekes fejlemény” a paksi bővítéssel kapcsolatban
- Mit csinál a győztes Munkáspárt a brit menekültkérdéssel?
- Teljesen megváltoztathatja a kampányt a Trump elleni merényletkísérlet
- Varga Mihály: A magyar soros elnökség egyik legfontosabb célja a versenyképesség javítása
Áthidalhatóvá váltak azok az észrevételek, amelyeket a VMSZ fogalmazott meg a restitúciós törvénnyel kapcsolatosan – jelentette a Tanjug szerb hírügynökség és a B92 televízió szerda este.
Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete a B92 műsorában elmondta, hogy Budapestnek nincs oka vétót emelni Szerbia uniós tagjelöltségi státusa ellen az EU decemberi tanácskozásán, ha a VMSZ számára elfogadható az a megállapodás, amelyet a szerb kormánnyal ért el a restitúciós törvénnyel kapcsolatosan.
A belgrádi magyar nagykövet hangsúlyozta: "ha a megállapodás elfogadható a VMSZ számára, akkor Magyarország számára is elfogadható lesz, mert nézeteink e tekintetben nem különböznek, de természetesen előbb látnunk kell a megállapodás szövegét".
Slobodan Homen, a szerb igazságügyi minisztérium államtitkára kijelentette: bízik abban, hogy a hét végéig befejeződnek a konzultációk a szerb parlamenti pártok képviselőivel, és a rehabilitációs törvény tervezetét a kormány már a jövő héten elfogadja.
A szeptember végén elfogadott szerb restitúciós törvényt a VMSZ elutasította, mert általa jogerőre emelték Szerbiában a kollektív bűnösség elvét. A VMSZ ezért alkotmányossági felülvizsgálatot kért a törvénnyel kapcsolatosan.
Magyarország szintén határozottan elítélte a szerb restitúciós törvényt, hangsúlyozva, hogy az szembe megy az európai jogrenddel, és kilátásba helyezte, hogy ha Belgrád nem változtat rajta, megvétózza Szerbia uniós tagjelölti státusát.
Csak a háborús bűnösöket sújtják
"Egy olyan megoldás kezd körvonalazódni, amelynek lényege, hogy az, aki a második világháború során az úgynevezett megszálló erők kötelékében szolgált, nem záródik ki a vagyon-visszaszármaztatás folyamatából" – mondta a Magyar Szónak Varga László, a VMSZ képviselője.
Akik ezekben a katonai egységekben szolgáltak, és emiatt a második világháború után semmiféle elmarasztaló döntés, bírósági ítélet, vagy közigazgatási döntés nem született ellenük, azok minden korlátozás nélkül benyújthatják majd a vagyon-visszaszármaztatási kérelmüket.
Akik esetében pedig a második világháború után született – elkövetett, vagy el nem követett cselekményeik miatt – elmarasztaló döntés, azok, mint eddig is, élhetnek a rehabilitációs folyamattal. Ha a rehabilitáció során bebizonyosodik, hogy nem követtek el háborús bűncselekményeket, akkor ezek a személyek szintén jogosultakká válnak a vagyon-visszaszármaztatásra.
A politikus szerint a megoldás azt fogja eredményezni, hogy aki ellen nincs elmarasztaló döntés, azt ma is ártatlannak fogja tekinteni a szerbiai törvényhozás, vagyis törlődik a kollektív bűnösség elve. Csak azok záródnak ki a vagyon-visszaszármaztatásból, akik valóban háborús bűnöket követtek el.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
